1/5
Múzeumok
A második világháború végével érkező szovjet megszállástól kezdve az 1989-es rendszerváltásig a Kreml többé-kevésbé folyamatosan ellenőrzése alatt tartotta Magyarországot. Az 'átkos' évtizedei nem csak a közös emlékezetben élnek, de a múzeumok is átfogóan dokumentálták a történelemnek ezt a szakaszát. Az egykori, rossz emlékű ÁVH épületében kialakított Terror Háza az időszak legsötétebb oldalára reflektál, a Sziklakórház remek példája a légókórháznak és a szovjet típusú atombunkernek, míg a Budapesti Történeti Múzeumban egy nagyobb állandó kiállítás enged betekintést a város életébe 1945-től 1989-ig.
2/5
Szobrok
A kommunizmusban Budapesten és országszerte egyaránt számtalan, állami megrendelésre készült szobrot állítottak a munkásosztály hőseinek vagy épp a Szovjetunió második világháborús győzelmének. Noha ezek legtöbbjét a rendszerváltás után ledöntötték, sok még ma is áll. Az ismertebb alkotások egy része a Memento Park nevű 'szoborrezervátumban' őrzi a múlt emlékét, így az a géppuskás orosz katona is, aki eredetileg a Gellért-hegy tetején álló (szintén szovjet eredetű, már a város egyik jelképévé vált) Szabadság szobor előtt posztolt. Budapest szívében, a Szabadság téren pedig - viták kereszttüzében - áll a szovjet hősi emlékmű, annak ellenére, hogy egyszer (1956-ban) fel is robbantották.
3/5
Régiségboltok és bolhapiacok
Számos, a kommunizmus idejéből származó érdekességet találhatunk a főváros régiségüzleteiben és ócskásainál, a Kiváló Dolgozó érmektől a Marx és Lenin mellszobrokig. A Blaha Lujza tér közelében lévő Antik-Bazárban az elvtársi éra színes szuvenírjeinek széles tárházát vásárolhatjuk meg, például bankjegyeket, pénzérméket, propaganda plakátokat és katonai ereklyéket. A Dohány utcai Zsinagóga szomszédságában megnyílt Nosztalgia Bazár is hasonló árukészlettel dolgozik. A vörös emlékek legtutibb forrása mind közül valószínűleg az Ecseri piac, ahol a folyamatosan változó használt cikkek között időnként nem várt kincsekre bukkanhatunk.
4/5
Éttermek
A budapesti vendéglátás időgépei korhűen megőrzött enteriőrjükkel repítenek vissza - szerencsére csupán egy-egy étkezés erejéig - a múltba. Ilyen a budai oldal neonfényes, spártaian dekorált Bambi Eszpresszója, ahol meg nem értett értelmiségiek fogyasztják egyik kávéjukat a másik után reggeltől estig. A pesti Kádár Étkezdében hagyományos piros kockás terítős, szódavizes asztal mellett fogyaszthatjuk a klasszikus menzás ételeket. A Táskarádió némileg kakukktojásnak számít, hiszen nem az átkosból maradt ránk, ám csodás panoptikuma a 60-as/70-es évek tárgyainak a szovjet gyártmányú kütyüktől kezdve egészen a korszak szép emlékű pléh játékaiig.
Van, ami nem változik. Erre jó bizonyíték egy olyan pizzéria Budapesten, ahol látszólag még mindig tombol a kommunizmus. A Marxim kopott bejárata fölötti vörös csillag már több, mint húsz éve ragyogja be a II. kerületi Kis Rókus utcát, de aggodalomra semmi ok! “Itt csak a külsőségek idézik a szocreált, minden más a velejéig romlott kapitalizmus.'