Miután írtunk szobrokról, legendákról, utcanevekről, most eltűnt tetődíszeknek, kupoláknak eredünk a nyomába. Azért jutott eszünkbe, mert a Kossuth tér déli végén elkezdték renoválni a Wellish-házat – a tervekben a tető teljes helyreállítása is szerepel. A száz évvel ezelőtti Budapest tetői sokkal díszesebbek voltak, mint ma. Az újjáépítés során pedig a budapestieknek kisebb gondja is nagyobb volt, mint a tetődíszek helyreállítása. Volt olyan épület is, amelyet az ostrom után fele akkora magasságban építettek újjá – és ma már senki sem állítaná vissza a régit. Mert a kevesebb néha több.
1/7
1811-ben, tehát több mint kétszáz éve szentelték fel a templomot, amit ma el se tudnánk képzelni más formájúnak. Pedig 1875-ig tornya is volt, akkor, sokak fájdalmára le kellett bontani, mert veszélyessé vált. Ma egy billentyűzettel működtethető harangjáték helyettesíti a harangokat. Délben mindig eleven ember játszik rajta, máskor rögzített zene szól.
2/7
Nem volt középület, de a francia építtető mégis pályázatot hirdetett. 58 terv érkezett a háromszögletű telek beépítésére. Négyet díjaztak, végül Feszty Adolf lett a befutó, 1882-ben fejezték be az épületet. A kupola fontos része volt az épületnek, ez a sarok ma is csonkának tűnik nélküle. A közelmúltban készültek tervek a pótlására. Az előtte álló Hermész-szobrot 1990-ben pótolták.
3/7
Az épület a millennium évében készült el, tervezték Herczegh Zsigmond és Baumgarten Sándor. A háború vége felé ugyan bombatalálatot kapott a kupola, de 1946-ban egy ideiglenes manzárdtetővel pótolták. A hatvanas évek elején történt helyreállítás során, ahogy egy szakportál utánajárt, azt is elbontották, a kupolát szándékosan nem pótolták, mert a műemléki szakemberek úgy érezték, hogy versenyre kel az Egyetemi templom tornyaival.
4/7
1904-ben épült fel ez a díszes palota a Mátyás-templom tőszomszédságában. Fellner Sándor tervezte, megbízását nem előzte meg pályázat, és ezt sokat bírálták. Külsejéből nem sejthető, de szerkezete vasbeton volt, ami akkor nagy újdonságnak számított. 1948-ban kezdődött az újjáépítés, a templom közelsége miatt alacsonyabb, szerényebb épületet faragtak belőle. 1968 és 81 között itt, az egyetemi kollégiumban működött a legendás Várklub, innét indult többek között az Illés és az Omega együttesek karrierje. Az utóbbi két évtizedben egy alapítvány tulajdona volt, amely egy furcsa nevű két csillagos (!) szállodát is működtetett itt, elsősorban saját vendégeinek.
5/7
Amikor ma felkeressük a nagyszerű múzeumot, épülete annyira doboz-szerű, hogy nincs hiányérzetünk. Senki nem gondolja, hogy ez az épület és a képen látható egykori pavilon egy és ugyanaz lehet. Pedig így van. A Ligetbe tervezett új múzeumi projekt tervei között szerepel a díszes tetőzet visszaállítása.
6/7
Az 1913-ban elkészült, jó minőségű iroda- és lakóház egy kevéssé ismert, főleg szállodákra specializálódott építész, Hoepfner Guidó (1868-1945) tervei szerint épült. 1939-ben alagsorában és pinceterében Broadway néven mozit nyitottak. A háború után masszív tetődíszei eltűntek. A mozi viszont évtizedekig népszerű volt, különösen, amikor már nem Barlang, vagy Ady névre hallgatott. A Filmmúzeum 1957 és 1988 között működött itt, naponta változó műsorral, sok jegyüzérrel. A legújabb átalakítást Somlai Tibor tervezte, a Belvárosi Színház nevű magánvállalkozás számára.
7/7
A ház nevét az építő részvénytársaságról kapta (a társaság meg József főhercegről, a nádorról, azaz palatinusról, akitől a telket vették). Vidor Emil tervezte az épületeket, 1911-ben és '12-ben készültek el. Mint a képen is látható, eredetileg díszes tornya volt középen. Ugyancsak volt két tornya a Katona József utcától északra fekvő másik Palatinus-házcsoportnak, de az valószínűleg nem háborús sérülés, hanem az emelet-ráépítés miatt tűnt el. Egyik torony újjáépítéséről sem hallani.
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!