Budapest legkisebb kerületét mindenki jól ismeri; ez a főváros régi zsidónegyede, itt található a vigalmi negyed a leghíresebb romkocsmákkal az élen és egyben fontos turisztikai központ is a VII. kerület. Sorozatunk folytatásaként, az V. és a VI. kerület után most Erzsébetvárosban nyomoztuk ki az utcanevek eredetét.
1/6
Dohány utca
A Dohány utcát mindenki ismeri, ha másról nem is, a világ második legnagyobb biztosan. Az utca mindig fontos útvonalnak számított, bár az 1800-as évek elején csupán egy 300 méteres szakasz volt járható belőle, amelyet a 211. számú házban lakó és dolgozó Anton Prinder nevű dohány- és tubákkészítő miatt ismert és emlegetett mindenki. Ez természetesen “ráragadt” az utcára, aminek így első hivatalos neve Tabakmacher Gasse, vagyis Dohánykészítő utca lett. Ebből 1817-re már csak Tabakgasse maradt, majd 1850-től Dohány utcává magyarosodott.
2/6
Rumbach Sebestyén utca
Éjszakai mulatozások alkalmával időről-időre átjárónak használjuk a Rumbach Sebestyén utcát, amely egy köztiszteletben álló orvos nevét viseli. Rumbach Sebestyén 1806-ban vásárolta meg az Országút 9. alatti átjáró-házat, amelynek kijárata egy addig még névtelen utcára nyílt. Mivel Rumbachot nagy tisztelet övezte a környéken, ezért az ő neve kerülhetett az utcatáblára. A család egyébként Németországból származott de már az 1700-as évek óta Magyarországon élt.
3/6
Dob utca
A Dob utcában már régóta egymást érik a különböző kávézók, szórakozóhelyek és üzletek így nem meglepő, hogy egyikükről, a Három Dob nevű vendéglőről kapta a nevét 1804-ben (ennek helyén ma már a Macesz Huszár várja a vendégeit). Ekkor még az utcát Drei Trommel Gasse-nak hívták, vagyis Három Dob utcának, de ez a változat még közel sem volt végleges. Ahogy egyre népesebb lett a környék, úgy lett egyre hosszabb az utca, melynek a Klauzál tértől egészen a Dózsa György útig terjedő újabb szakaszát Külső Három Dob utcának (Ausserre Drei Trommel Gassen) kereszetelték el. Ezt valamiért nem találták megfelelőnek és leválasztották az egészről a Rottenbiller utca és a Dózsa György út közötti szakaszt, amit azóta is Damjanich utcaként ismerünk. Végül 1874-ben egyesítették a Három Dob utcát és a Külső Három Dob utcát Dob utca néven. Ezzel a megoldással azóta is mindenki elégedett.
4/6
Klauzál tér
Erzsébetváros legnagyobb terének kezdetben Stephans Platz, majd 1874-től István tér volt a neve. A helyzet 1907-ben változott meg, amikor Klauzál Gábor reformkori miniszter nevét vette fel, valószínüleg politikai okok miatt. A tér érdekessége, hogy itt lakott az 1989-ben megrajzolt Vili, a veréb, illetve az 1900-as évek elején keresztülhaladt rajta a 2-es villamos, amely aKeleti pályaudvartól indult.
5/6
Hutyra Ferenc utca
Ha valaki a BKF művészeti kampusza környékén jár, akkor találkozhat Hutyra Ferenc nevével, amit egyébként hivatalosan Hutÿra Ferencz-nek kell írni. A név mögött egy világszerte elismert állatorvos, orvos, patológus áll, aki a Magyar Tudományos Akadémiának is tagja volt. Érdemeit főleg az állatorvosi járványtanban, belgyógyászatban és immunológiában elért eredményei miatt szerezte. Nevéhez fűződik ezen kívül a Magyar Királyi Állatorvosi Egyetem megalapítása és irányítása három évtizeden keresztül. Az intézmény egyébként egy utcával arrébb található, Szent István Orvostudomnyi Egyetem Állatorvosi Kar néven.
6/6
Kis Diófa, Nagy Diófa, Akácfa és Kertész
A környéKis Diófa, Nagy Diófa, Akácfa és Kertészk egyik jellegzetessége, hogy feltűnően sok kertészettel kapcsolatos utcanév található itt. Ennek oka az, hogy egykor, a török hódoltság utáni időkben a Kiskörút mentén húzódtak a városfalak és a mai Erzsébetváros helyén akkor még elszórtan kertek, tanyák álltak a szórakozóhelyek helyett. Ezen a területen az 1730-as években még csak 11 házat számoltak össze, de ez persze gyorsan növekedett és fél évszázad alatt majdnem elére a 600-at.
