Szecessziós, art decós és klasszicista épületekkel tele van Budapest, ezeket könnyen felismerjük és a színes cserepekkel fedett tetők, a virágmotívumok vagy az oszlopok hamar elnyerik tetszésünket. Szeretjük ezeket az épületeket. De mi a helyzet azokkal, amik csak pár éve nőttek ki a földből? Szeretjük vagy utáljuk, értjük vagy nem értjük és régen különben is minden jobb volt? Rengeteg menő kortárs épület és fejlesztés van a városban, amelyre érdemes több pillantást vetni és megismerni a részleteket.
Érdekes, hogy legyen szó irodalomról vagy filmről, a kortárs műveket kifejezetten szeretjük: mai nyelvezete könnyebben befogadható, mint a nagy klasszikusoké, és nem kérdőjelezzük meg létjogosultságukat. Ezzel szemben, ha épületekről beszélünk, ez az egész megfordul, nem tudunk mit kezdeni velük, funkciótól függetlenül. Hamarabb megszeretünk egy 19. században épült palotát, mint egy 5-10 éve épült házat. Az építészethez nem ért mindenki, és ez teljesen normális. Az, hogy mit tartunk szépnek, szubjektív – ahogy a mi listánk is az, noha törekedtünk azokat az épületeket beválogatni, melyek az építész szakma között is elismertek, és a közelmúlt kiemelt fejlesztései. A sorozat első részében a középületeket mutatjuk meg nektek: van köztük szupermodern kampuszfejlesztés, gyerekjátékot idéző óvoda és a piac-kultúrtér érdekes egyvelege is.
1/5
MOME zugligeti campus
2014-ben indult a MOME kampuszfejlesztése, amely nemcsak a meglévő épületek rekonstrukciójáról és a terület rendezéséről, hanem az egész intézmény újradefiniálásáról is szólt. A hosszú évek kényszermegoldásait ma már rendezett zöldterület, Moholy-Nagy László munkásságából inspirálódó fényeffektusokkal játszó homlokzatok, lebegő épületek, földalatti fogadótér váltotta.
A kampusz új épületei, valamint a már meglévő Farkasdy Zoltán-féle szocreál főépület és a műemléki Gondűző villa kortárs megfogalmazása Csomay Zsófia (CET Építésziroda) és a 3h Építésziroda (Csillag Katalin, Gunther Zsolt) tervezésében valósult meg. Egyébként a 3h az egész kampusz tervét az ikonikus főépület tengelyének kiterjesztéseként képzelte el. A végeredmény pedig egy mindenki által szabadon látogatható park, egy csúcsmodern dizájnegyetem, ami a futurisztikus technológiát és az otthonosságot is elhozta tereibe.
2/5
CEU, Nádor utcai komplexum
Ez az az épület, amit akkor is észreveszünk, ha csak úgy andalgunk a Nádor utcán, de ha a Vigyázó Ferenc utcából érkezünk, mellbevágó látványban lesz részünk. Anyaghasználata és árnyalatai passzolnak az épített környezetbe, ám karakteres homlokzata erősen megtöri a belváros egységét, mégis, tömege és kialakítása vonzza a tekintetet, legyen szó akár pozitív, akár negatív befogadásról. Az első tervek egyébként nem nyerték el a Tervtanács tetszését, homlokzati kialakítását egyenesen túlzónak találták, aminek köze nincs a műemléki környezethez.
Az ír tervezőpáros, Sheila O´Donnell és John Tuomey (akik magyar partnere az M-Teampannon volt) a negatív kritika során újragondolta a koncepciót, a dinamikus homlokzat, a szögtörések és a szép ritmusok azonban maradtak és 2016 óta a belváros markáns elemét képezik. Az épület belső terei a pesti bérházakat idézik: átjárók és belső udvarok teszik izgalmassá az egyetemet, ami nemcsak látványmegoldás, de a természetes bevilágítás és szellőzés fontos eleme.
3/5
Angyalföldi Meséskert passzív óvoda
Hogyan lesz a klasszikus paneloviból 21. századi, modern és gyerekbarát épület? A színes, falra ragasztott rajzocskákon és a termekben álló színes székeken és játékokon túl, hogyan lehet otthonos, kedves és megnyugató, ideális tereket tervezni a gyerekeknek? Mindenkinek megvan az a fejlesztőjáték, ahol a háromszög, kör és négyzet alakú formákat próbáljuk beletenni dobozba? Na, ez az ovi pontosan ennek a felnagyított verziója. A Párisi Udvar és a Palatinus rekonstrukciójáról is ismert Archikon építésziroda nemcsak egy játékos épületet, hanem egy passzívházat is tervezett, sőt, az óvoda terei a használók igénye alapján lett kialakítva. Mi is szívesen lettünk volna ovisok egy ilyen mesés helyen.
4/5
Klapka Központ
Az elmúlt években roham tempóban fejlődik a XIII. kerület: passzív ovi és társasház, Váci úti irodafolyósó és egy egészen új alközpont is kiépülőben van ebben a nagyon vegyes beépítettségű környéken. Itt találjuk a Marosi Miklós (KÖZTI) tervezte Klapka Szolgáltatóházat is, amit egyszerre hasonlítottunk süteményszelethez és vasalóházhoz – azóta sem tudjuk eldönteni, hogy melyik is lehet valójában. A zöld dombba illesztett épület egészen egyedi koncepció alapján jött létre: önkormányzati pláza, különböző boltok, szolgáltatások és 33 önkormányzati lakás kapott benne helyet. Vakító fehér homlokzat, pengeéles forma, nagyívű terek, és persze ökomegoldások – bár ez ma már alapelvárás – méltán teszik fel mentális térképünkre a Klapka épületét.
5/5
Újpesti Piac és Vásárcsarnok, UP Rendezvénytér
Eléggé megválozott Újpest arculata, amikor a régi, 70-es években épült, lepukkant bazári hangulatot sugárzó piac mögött felépült az Újpesti új vásárcsarnok (Firka Építész Stúdió). Modern, háromszintes üvegfalú épület, amiben nemcsak piac kapott helyet, hanem a felső szinteken egy majdnem 500 főt befogadni képes rendezvényterem is. Első ránézésre persze ez az épület is üveg és beton, de a szürke egyhangúságot az izgalmas ipari formák, a látszógépészet és az árusok kavalkádja tölti meg élettel. És különben is, ki gondolta volna, hogy a hétvégi bevásárlás ennyire intenzív térélmény tud lenni?
