Több mint kétszáz éves magyar kézműves hagyomány és kortárs divat találkozik Arghavan Shekari és a Tolnai Kékfestő Műhely új kollekciójában. Az iráni származású, Magyarországon élő tervező az 1810-ben alapított családi vállalkozással, a Tolnai Kékfestő Műhellyel közösen gondolta újra a hagyományos kékfestő anyagokat, amelyekből modern, hordható ruhadarabok születtek.

Arghavan Shekari Iránban született és nőtt fel, Teheránban képzőművészetet tanult, majd Indiában folytatta tanulmányait divattervezés szakon, emellett elmélyült a jógában és az Ájurvédában is. 2010-ben telepedett le Magyarországon, Empurple néven saját márkát alapított, képzőművészeti munkáit az Iparművészeti Múzeumban és az Art Marketen is bemutatták. A szélesebb közönség azonban valószínűleg Vranik Roland Az állampolgár című filmjéből ismerheti, amelyben Shirint, a papírok nélkül Magyarországon élő várandós iráni nőt alakította. Érdekes egybeesés, hogy Shekari éppen a film forgatása idején szerezte meg a magyar állampolgárságot. A divattervezéstől később hosszú időre eltávolodott, jelenleg Szekszárdon él. 

Nem találtam a helyemet a túlfogyasztásra épülő divat világában. Nem akartam újabb és újabb ruhákat létrehozni, hogy végül még több terhet és szemetet hagyjunk magunk után a Földön

– meséli. Egyre inkább a közösség, a kultúra és a művészet kezdte érdekelni. A divathoz végül egy több mint kétszáz éves magyar kézműves-hagyomány vezette vissza: találkozott a Tolnai Kékfestő Műhellyel. Az 1810 óta működő vállalkozás jelenleg az alapító család hatodik és hetedik generációjának ad munkát. A Tolnán működő családi manufaktúra egyike hazánk öt megmaradt kékfestő műhelyének, ahol különleges tudást őriznek.  

A hazánkban a 18. század során elterjedt kékfestő-technológia lényege, hogy a vászonra mintázódúccal olyan fedőanyagot visznek fel, amelyet nem fog meg a festék, majd az egész kelmét indigóval kékre festik. A végén a fedőréteget eltávolítják, és előjönnek a fehér minták a kék alapon. A technológia legmívesebb része a kézi nyomás a sokszor évszázados dúcokkal. Bár a mintakincs viszonylag hasonló: gyakoriak a virágos, a leveles és a geometrikus motívumok, a dúcok családonként, egyedileg készülnek és generációról generációra öröklődnek. A technika 2018 óta szerepel az UNESCO kulturális örökség listáján.

Nem minden kékfestő, ami kék, sokan próbálják sokszor rossz minőségű textil felhasználásával a kékfestőt utánozni, ám az időtlen mintákkal díszített, minőségi természetes anyagokból készült valódi darabokra nem nehéz ráismerni. A legtöbbször pamutvászonra nyomják ezeket, de a Tolnai Kékfestő Műhely munkái között lenvászonból és selyemből készült termékek is találhatók.  

A különleges hagyomány most Arghavan Shekari segítségével kelt új életre, ő tervezett a ma is modernnek ható kékfestő anyagokból kortárs szabásvonalú ruhákat, amelyek elkészítésében egy iráni szabómester segédkezett. Az évszázados hagyományt és a kortárs dizájnt ötvöző darabok a Paloma Art Space-ben rendezett divatbemutatón debütáltak múlt hétvégén. A kollekció egyes darabjai pedig október 4-ig a Tolnai Kékfestő Műhely pultjában is megvásárolhatók, a Vigadó téri V. Sajka Fesztiválon. Méretsor egyelőre a nadrágból és a hosszú ruhából készült, de rendelésre bármelyik darabot el tudják készíteni, a továbbiakban pedig tervezik a bővítést. A modern divatot és a 200 éves hagyományt ötvöző kollekciót a Tolnai Kékfestő Műhely weboldalán is meg lehet majd találni. A műhely saját selyemkendőit, táskáit és más termékeit pedig az eddigiekhez hasonlóan a Paloma-udvarban, a Blue Art Budapestnél vásárolhatjuk meg.   

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék