Tapasztalatlan fiatalok, rutinos öregek és óvatlan szerelmesek a denevérhálóban
Alkonyodik a budai hegyekben. Az utolsó turisták már szaporázzák a léptüket, hogy kiérjenek az erdőből, mielőtt teljes sötétség ereszkedik a tájra. Lassanként kigyúlnak a csillagok, a sötétkékké váló égen pedig át-átcikázik egy-egy fekete villanás: ébrednek a denevérek. Őket jöttünk megfigyelni a Budai-hegység barlangjaihoz. Az eseményt a Duna–Ipoly Nemzeti Park szervezte, és a sikerre való tekintettel lesznek még hasonló alkalmak.
A denevérhálózás, amiből ízelítőt kapunk, fontos természetvédelmi feladat. A kolóniák nappali búvóhelyei elé vékony műszálas hálót feszítenek ki, ebbe akadnak bele az este kirepülő állatok. Ezután kigubancolják a berzenkedő delikvenst és megvizsgálják. A műveletet nagyjából 10 fős csapat végzi, főleg önkéntesek, de többeknek van denevérhálózás-vizsgája is, vezetőjük dr. Hegyi Zoltán etológus, természetvédelmi őr. Mivel gyűrűzés bizonyos fajoknál és konkrét kutatási programok keretében történik, ezúttal csak meghatározzák az állat korát, megmérik az alkart és a testtömeget, valamint feljegyzik az esetleges sérüléseket, rendellenességeket. Ezekből az adatokból nemcsak azt látják, milyen fajok élnek a környéken, hanem azt is, milyen állapotban van az állomány, hogyan változik évről évre a helyi kolónia. Aztán a denevér hibajavítóval kap egy apró fehér pöttyöt a fenekére – nehogy kétszer kelljen kiállnia a méricskélést egy este alatt –, és huss, mehet is a dolgára.
A háló csak a buta denevért tudja megfogni. Itt egy nagyobb, 4-500 állatból álló kolónia él, így valamennyit mindig elkapunk közülük. Az idősebbek sokszor rutinból repülnek, ezért kötnek ki a hálóban, a fiatalabbakat tapasztalatlanságuk miatt tudjuk megfogni. Ők a legmérgesebbek, ami érthető: örülnek, hogy végre megtanultak repülni, és egyből akadályozzák őket. Most nászidőszak is van, az állatok kergetőznek a párzás előtt, belehajthatják egymást a hálóba.
A méreckedés pár másodpercére egy ikeás uzsonnászacskóba helyezik az állatkát. Ebből is látszik, hogy a hazánkban élő 28 denevérfaj – ellentétben a világon megtalálható 1300 denevérfaj néhány képviselőjével – nem éppen gigászi termetéről híres. A legnagyobb közülük az óriás koraidenevér, amelynek testtömege 41–76 gramm, szárnyfesztávolsága pedig valamivel 50 centi alatt marad. A többség azonban jóval kisebb ennél, a legkisebb, a szoprán törpedenevér alkarja sokszor még a 30 millimétert sem éri el, testtömege pedig mindössze 3,5-6 gramm. Hegyi Zoltánnak már volt dolga vele, az aprócska állat egy hálószobába költözött be és az ott alvók legnagyobb örömére a sötétben repkedni kezdett.
A faliórába fészkelte be magát, éppen elfért két ceruzaelem helyén.
A denevér a fülével lát, és más szuperképességek
Mi az: repül, de nem madár? Hát a denevér, aminek ősei valószínűleg fákon élő, éjszakai életmódot folytató emlősök voltak, 100–65 millió évvel ezelőtt keltek szárnyra. Ez olyan jól sikerült, hogy a mai világ egyetlen repülő emlősének a talaj szinte csak második otthona: vízszintes felületről például nem tud felrepülni, ha földre esik, fel kell másznia egy fatörzsre, kőfalra, hogy újra startolni tudjon. A levegőben viszont igazi akrobata: áramvonalas, karcsú testével, rövid nyakával, hatalmas teljesítményre képes szívével és tüdejével rutinosan mozog. A valódi csoda azonban a denevér szárnya. A hosszúra nyúlt ujjak között vékony bőrredő feszül, ami a sok ízület segítségével rendkívül finoman, sokféleképp mozgatható, míg a láb és a farok közti bőrlebeny ügyesen kormányoz.
A bukfencek, a szaltók és a gyors irányváltások azonban végzetesek lennének, ha nem tartoznának mindehhez más szuperképességek is. A vak, mint a denevér mondás például egyértelműen bukik. Az állat ugyanis rendkívül jól lát, hasonlóan jól, mint egyik fő ellensége, a bagoly. Mégsem ettől lesz az éjszakai tájékozódás nagymestere.
Kora este még csak néhányan repkednek, Hegyi Zoltánnak is van ideje rápihenni a hálózásra. Egy horgászszékben várja a denevéreket, kinyit egy hideg üdítőt, a mellette kihelyezett mérőeszközök között időnként felrecseg a detektor. A denevérek ugyanis a szájukon vagy az orrukon keresztül ultrahangot bocsátanak ki, amit sokszor igen méretes fülükkel érzékelnek. A hangnak szociális szerepe van, a legfontosabb azonban, hogy visszaverődik a rovarokról, a tereptárgyakról, így az állat ennek segítségével tájékozódik, maga dönti el, hogy mikor akarja használni a bonyolult rendszert. A szakemberek ultrahangos detektora az emberi fül számára is hallhatóvá teszi ezt a hangot. Ebből egyfajta mintát, szonogramot kapnak, amiből a fajt, a fajcsoportot lehet meghatározni, mivel az egyes fajok eltérő frekvenciatartományt használnak.
Sok szex és még több alvás: ilyen egy teljes denevérélet
Közben hálóba akadnak az első, sorsuk ellen berzenkedő delikvensek. A helyszínen 3-4 fajt is meg tudunk figyelni egy este alatt. Először hímek érkeznek, két, meglehetősen vadul bokszoló, 8 grammos, nagy fülű denevér teszi próbára Hegyi Zoltán ügyességét, de amikor a természetvédelmi őr erősebben belefúj a pofácskájukba, az erős légmozgástól elgondolkoznak sötét szándékaikon. Az első nőstény fél 10 körül „fut″ be, aprócska piszedenevér, ami 8,25 grammjának minden méltóságával, szinte ellenállás nélkül tűri a vizsgálatot, majd kirepülés előtt rövid ideig el is időzik az őt elengedő kislány tenyerében.
Nem véletlen, hogy hímek akadnak először a hálóba. A hazánkban élő denevérfajoknál a nászidőszak jelenleg is tart, azok a hímek, amelyek már nagyon vágynak a szerelemre, korán ébrednek. A legtöbb hazai állattól eltérően ugyanis a denevérek nem tavasszal párzanak. A nászidőszak nyár végén indul és még októberben is tart, mintegy 2-2,5 hónap. A nőstények több hímmel is párzanak, de a legtöbb hazai faj nem termékenyül meg azonnal, hanem elraktározza testében a spermiumot, majd egy téli kolóniában hibernálódik november környékén. Csak márciusban ébred, így a denevér mintegy 5 hónapig piheni ki a szerelmet. Tavasszal a raktározott spermiumból megtermékenyülnek a nőstények, majd úgynevezett szülőkolóniába tömörülnek. Az anya általában egyszerre egy denevérkölyköt nevel, a kezdetben röpképtelen kicsik mamájukba csimpaszkodva szállnak néhány napig, hosszabb idő, míg ők is megtanulnak repülni, és indulhat minden elölről.
Helyi rémből védendő érték
A csodás kis állatok jellegzetes éjszakai életmódjuk, hirtelen, kiszámíthatatlan mozgásuk miatt sokszor lettek baljós babonák főszereplői. Különösen brutális formája volt ennek, amikor a gonosz szellemek távoltartására fel is szögelték a denevért a szemöldökfára. Egyetlen népies név mutat rá valódi szépségükre: a tündelevény (vagy tündevény, tündemény), amely a denevér apró testét, puha szőrét és finom kis szárnyait a tündérekéhez hasonlítja. A hiedelmek azonban mélyen gyökereznek az emberekben, sokan még mindig viszolygással szemlélik ezeket a hazánkban egyébként védettnek számító állatokat, pedig érzékeny lényekről van szó. Denevérlesünkön is elcsíptünk egy példányt, aminek korábban eltörhetett a szárnya, parazitáik is lehetnek, így jobban tesszük, ha az állatot nem fogdossuk. Bár a denevérles alatt az érdeklődés legkisebb jele nélkül cikáztak fölöttünk, ahogy az önkéntesek kézbe vették őket, egy lendkerekes autó energiájával rontottak nekik. Ha pedig egy denevér megharap, az neki legalább olyan kellemetlen, mint nekünk: belénk törhet a foga, mi pedig mehetünk az orvoshoz. Arról, hogy mit tegyünk ehelyett, ha találkozunk velük, a Magyar Madártani Egyesület nyújt részletes tájékoztatást, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park oldalán is olvashatunk róluk.
Míg egyes fajok valóban barlangokban vagy odúkban találnak nappali búvóhelyet, nem feltétlen kell a Budai-hegység barlangjaiig mennünk ahhoz, hogy denevérekkel éljünk egy fedél alatt. Néhányan kifejezetten jól alkalmazkodtak az ember építette környezethez: pincék, padlások, templomtornyok, hidak és panelházak réseiben, szigeteléseiben lelnek otthonra; felújítás alkalmával fontos vigyázni rájuk, esetleg szakember segítségét is kérni.
A városi együttélés gyakran vezet konfliktushoz. Hegyi Zoltánnak erről is vannak extrém történetei, például egy nappali szobába, egy kép mögé települt kolóniáról. Ki szereti, ha Netflix-nézés közben 10-20 fekete kis állat visít és köröz a feje fölött? Ennél rosszabbat viszont nem várhatunk a denevérektől, ha békén hagyjuk őket, maximum gyors irányváltásaik, hirtelen felbukkanásuk okozhat némi ijedséget. Modern világunkban nélkülünk is számtalan veszély leselkedik rájuk. Természetes ellenségeik a baglyok és a macskák, de telelés közben még a cinkék is megeszik őket. Életüket olyan hétköznapi dolgok is megnehezíthetik, mint egy épület erős éjszakai díszkivilágítása: a fény megváltoztatja a denevérek megszokott körülményeit és megzavarhatja a kolóniát. A nyári hőség is gondot jelent, különösen a tetőterekben, ahol a röpképtelen kölykök nem tudnak egyszerűen hűvösebb helyre költözni. A jelenlegi klímaváltozás átírhatja a hazai denevérkörképet is, hiszen a mediterrán fajok fokozatosan húzódnak északabbra, ahogy egyes hazaiak is. Arról, hogyan segíthetünk nekik a kialakult helyzetben, ebben a cikkben olvashatunk.
Bár Maxipotzac, a Macskafogó korpulens „vámpírja″ meghódította a magyar szíveket, a rágcsálók vérét szívó három faj képviselői és a trópusi gyümölcsevő denevérfajok is távol élnek Európától. A magyar denevérek mind rovarevők, becsületükre válik, hogy 800-900 szúnyogot is elpusztíthatnak éjszakánként. Ezenkívül indikátor állatok is, hiszen nagyon gyorsan elpusztulnak vagy elköltöznek, ha változik a klíma vagy megjelennek a rovarölő szerek. Érdemes tehát örülni a jelenlétüknek. A budai erdőben közben tovább recseg a detektor, fölöttünk pedig újabb és újabb fekete villanásokként cikáznak át a denevérek. Láthatóan nincs szükségük arra, hogy megszeressük őket. Arra viszont igen, hogy maradjon hol vadászniuk, telelniük és felnevelniük a kölykeiket. Ezzel pedig mi is tartozunk környezetünknek.
Források:
(Borítókép: Bielik István – We Love Budapest)
Asztalnál a város – We Love Kuponhét Augusztus 20. és szeptember 6. között!
Első kuponhetünk keretében kuponoldalunk bemutatásával különleges kedvezményekben és ajánlatokban részesülhettek, ezzel szeretnénk meghálálni, hogy olvastok minket. A résztvevő helyek között találtok jól ismert budapesti klasszikusokat, de izgalmas újhullámos éttermeket, pékségeket, bisztrókat, pizzériákat és bárokat is.
Részleteket ezen a linket találtok, felfedezésre fel!
hirdetés
