A Nemzeti Atlétikai Központ környezete
Ferencváros egykori elhagyott ipari környezete pár éve már nagyon más képet mutat, és nemcsak az atlétikai stadion miatt, hanem mert körülötte is egy rendezett, szabadon használható park jött létre. Van itt Duna-parti plázs, sétány, virágok, pihenőrészek, szabadtéri kondipálya, és a stadion panoráma-futóköre is várja a sportolni vágyókat. Ám a dél-pesti terület nem volt mindig alkalmas szabadidős tevékenységekre, part menti sétákra, kerékpározásra, ahogy sportolásra sem. Eredetileg a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, ismertebb nevén a VITUKI telepe működött itt. Az intézetnek a rendszerváltásig volt komoly szerepe a tudományos hidrológia megszervezésében, végül 2012-ben felszámolták, és itt maradt kihasználatlanul a valamikori ipari terület. Helyén 2023-ban nyitott meg a stadion.
Vörösmarty tér
A Vörösmarty téren és a Váci utcában ma már szabadon sétálgathatunk és kiülhetünk például a Gerbeaud teraszára, ám volt idő, amikor a sétálóutca és a tér helyén még autók jártak. Ez a belvárosi tér Budapest egyik legelegánsabb gyalogoszónája, ráadásul építészetileg is különleges. A teret eklektikus, szecessziós és kortárs épületek egyaránt körülveszik, így itt találjuk a Hild József tervezte Gerbeaud-házat, a szépen felújított egykori Budapesti Értéktőzsde épületét (ma Váci 1), ahogy a 2000-es évek elején felépült csupa üveg irodaházat is. A környéken az 1700-as években még kincstári hivatali épületek, só- és dohányraktárak voltak, az évszázad végén pedig már görögök népesítették be a környéket. Vörösmarty szobra az 1900-as évek elején került ide, a 20-as, 30-as években pedig a buszközlekedés csomópontja lett, és ekkor kezdték meg kialakítani a parkolót is. A 2000-es években nagy átalakuláson ment keresztül a környék: elbontották az Országos Rendező Iroda épületét, és megkezdődött a terület gyalogosövezetté alakítása.
Széchenyi tér
A Széchenyi tér környezete is teljesen máshogy nézett ki 200 évvel ezelőtt: 1828-ban épült fel itt a Pesti Kereskedelmi Testület megbízásából a Lloyd-palota, ami a maga korában az egyik leggyönyörűbb klasszicista palotának számított a városban. A II. világháborúban megsérült, 1948-ban lebontották, helyén ma már az átépítés alatt álló egykori Sofitelt találjuk. Érdekesség, hogy a tér arculatát anno csupa Hild József tervezte épület adta, ezek közül mára csak a Tänzer-ház maradt fenn az Arany János utca sarkán.
Óbudai panelek
Óbuda a mai napig őrzi különös hangulatát, keverednek itt a különböző korszakok, így találunk itt barokk házakat, elszórt római kori emlékeket, de lakótelepeket is. Földszintes házait az 1970-es évek végére bontották el, ezek hasonló hangulatot kölcsönöztek a városrésznek, mint amilyen anno a Tabán volt, Krúdy elbeszélései és publicisztikái a mai napig őrzik az emlékét. A környék rendezési terve 1963-ban készült el, 1967-ben kezdték meg a bontást, a munkálatok eredményeképpen pedig a kb. 5700 elbontott lakás helyett 12 543 készült el 1984-ig. Hosszas viták után végül az egykori barokk Óbudából két apró zárvány maradt meg: a Szentlélek tér és a Fő tér környéke. A képen látható Gyűrű utcán sétálva sem ez a látvány fogad már minket, hanem a házgyári panelek.
(Borítókép: Pap Zsigmond György – Fortepan)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
