Budapest létrehozásának centenáriumát alaposan megünnepelte a főváros, de a jubileumból több tájegység és vidéki város is kivette a részét, melyek képzőművészeti alkotásokkal ajándékozták meg az ünneplő fővárost. Ennek egyik példája a Népliget Centenáriumi Parkja, melyben Magyarország mind a 19 megyéje képviseltette magát. A szobrokkal, virágágyásokkal, a tájegységekre jellemző növényekkel teli kertet ma már csak nyomokban találjuk meg.

1873. november 17-én hozták létre Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből az ország fővárosát, Budapestet, a centenárium alkalmából pedig hatalmas ünnepségsorozattal készült a város. Az események mellett centenáriumi fásítás vette kezdetét, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium díjmentesen egymillió facsemetét ajánlott fel a főváros zöldítéséhez. Ezek szétosztása, kiültetése már 1972 őszén megindult, az ültetésben részt vevők pedig fásítási emlékérmet kaptak. A jubileum idején folytatódott a díszkivilágítási program is, bővítették az Országház díszkivilágítását, megvilágították többek között a Nemzeti Galériát, a Szent Anna-templomot és a Kossuth-szobrot is.

Érdekesség, hogy az ünneplésből az ország megyéi is kivették a részüket: több tájegység és megye képzőművészeti alkotásokkal ajándékozta meg Budapestet. Így a Tabánban Baranya megye Zsolnay emlékkutat állított fel, az újpalotai városközpontba borsodi acélból készült térplasztikát terveztek, de Borsod, Fejér, Csongrád, Somogy és Zala megyei művészek egy-egy szobrát, szabadtéri plasztikáját is városszerte (például Kőbányán, Zuglóban vagy a Tóth Árpád sétányon) megtalálhatták a fővárosiak.

Ennek részeként hozták létre a centenárium legynagyobb kertészeti és tájépítészeti beavatkozását, a népligeti Centenárium Parkot, más néven A Megyék Kertjét. 

Az összes megye részt vett a Centenáriumi Park létrehozásában

Egészen más lehetett akkor sétálni a Népligetben, amikor egy izgalmas projekt részeként létrejött a Centenáriumi Park, ami egyfajta land artként is értelmezhető, hiszen az ország tájegységeire jellemző növények és anyagok is megjelentek benne, nem beszélve arról, hogy különféle képzőművészeti alkotások és emlékművek díszítették. Ezt a nagyjából 25 ezer négyzetméteres parkot az 1973-as jubileum kapcsán a Népliget Könyves Kálmán körúthoz közelebbi részén alakították ki, s bár egy-egy szobrot vagy emlékművet még ma is felfedezhetünk itt, inkább csak romok maradtak utána. 

A kisebb parkrészeket vasúti talpfából készült úthálózattal kötötték össze, ami az országos vasúthálózatot jelképezte. Érdekesség, hogy a terület domborzati kialakítása hasonló volt az ország földrajzi fekvéséhez, de ez ma már nem érzékelhető. A Centenáriumi Parkot a BUVÁTI munkatársai tervezték,

a koncepció alapján pedig fertői élő nádat, badacsonyi szürke gránitot és mátrai fenyőt is telepítettek ide.

Csobogók, padok, díszfalak

A legkülönfélébb alkotások, képzőművészek és anyagok képviseltek egy-egy megyét, Békés megye például a Hármas-Körös nevét viselő csobogót ajándékozta a parknak. Ez a három gömböt formázó csobogó még ma is a Népligetben van, csak épp nem működik. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére nemcsak a dombormű emlékeztetett, hanem rönkpadokat, népi utcabútorokat is telepítettek a saját parcellájukba. 

Érdekes lehetett a Fertő tavat megidéző kis tavacska is, amit Győr-Moson-Sopron megye alakított ki, és amelyhez a Fertőről hoztak sást és nádat, míg a Badacsony-Balaton térforma (Veszprém megye) a tájra jellemző domborzatra reflektált. Ennek maradványait a mai napig megtalálhatjuk a Népligetben, néhol fák, néhol fűcsomók nőttek ki a Badacsony formájú gúlákból. Különösen sajnáljuk, hogy Heves megye land artja (kerek, gurítható óriás kavicsok) eltűnt, ugyanis játékot vitt a parkhasználók életébe.

Legnagyobb budapesti közparkunk állapota hosszú évek óta hanyatlik, s bár az elmúlt évtizedekben többször is felmerült a rendezése, egyik terv sem valósult meg. Az elmúlt években a Radó Dezső-terv egyik legfontosabb projektjeként ismét előkerült a Népliget fejlesztése, a 2022–2023-ban lezajlott ötletpályázatban többek között a zöldfelületek ökologikus rendezése, illetve a korábbi parkelemek és kialakítások – így a Centenáriumi Park – helyreállítása is szerepelt. Kíváncsian várjuk, mikor és hogyan indulhat el a park rehabilitációja, és reméljük, hogy ez a különleges kert is megújul majd.

Források:

(Borítókép: Csuhai István – Köztérkép)

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék