Egy páratlan lelet
A világ egyik leghíresebb régészeti lelete a Kína első császára, Csin Si Huang-ti sírját őrző terrakotta hadsereg, melyre kutat ásó földművesek bukkantak rá 1974-ben. Ezt követően kezdődött el a városnyi méretű síremlék feltárása, feltérképezése, és a munkálatok a mai napig tartanak. 1988-ban már volt Magyarországon a feltárt katonafigurákból egy igen szerény kiállítás, most viszont
egy átfogóbb tárlaton ismerkedhetünk meg az elmúlt fél évszázad régészeti eredményeivel, és árnyalt képet kapunk a korszakról is:
hogyan épült fel a birodalom, hogyan éltek az emberek, milyen tárgyakat használtak, miben hittek.
A kiállítás legfontosabb elemei természetesen maguk az agyagkatonák, melyek közül 10 eredeti példányt láthatunk. Ők állnak a tárlat középpontjában. Nemcsak megcsodálhatjuk és körbejárhatjuk, alaposan megfigyelhetjük a 10 katonát, de a feltárásuk folyamatával kapcsolatban kapunk egy részletes leírást is, ábrákkal együtt. Sőt vannak még bónuszok is: egy ideiglenes emelvényre fellépcsőzve felülről is ránézhetünk a katonákra – kiváló fotópont –, az egyik szomszédos teremben pedig pár 3D nyomtatott másolatpéldánnyal találkozhatunk, és egy színes rávetítéssel
azt mutatják be, hogyan néztek ki a való életben a harcosok, akikről aZ agyagkatonákat mintázták.
Nagy birodalom, nagy kiállítás
A Szépművészeti Múzeumban Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái címmel megnyitott tárlat persze jóval több mint csak az agyagkatonák, mert a sírkertben nemcsak a katonák voltak elásva, illetve a korszakot nemcsak a sírkertben található szobrokon keresztül mutatja be a kiállítás, hanem számos használati tárggyal, szertartási eszközökkel, ékszerekkel, edényekkel, fegyverekkel is. Egyébként pedig abba a sorba illeszthető, mint legutóbb a Mezopotámia-kiállítás: nem képzőművészeti, sokkal inkább művészettörténeti és történelmi tárlat. Nemcsak az agyagkatonákkal és a feltárásukkal foglalkozik, hanem egy korszakról is mesél – aprólékosan, izgalmasan és látványosan.
A régóta szervezett kiállításhoz hasonló méretű még nem nagyon volt a régióban, sőt, Kínán kívül talán még sehol, ráadásul rengeteg eredeti műtárgyat kapott hozzá kölcsön a Szépművészeti Múzeum több kínai kiállítóhelytől.
A tárlat Csin hatalomra kerülésével kezdődik, bár ekkor még csak egy fejedelem volt a sok közül, és mindössze 13 éves.
Húszévnyi hódító háborúskodást követően viszont egész Kínát bekebelezte, és ekkor lett belőle császár, valamint dinasztiaalapító. A kiállítás első, nagyobbik fele az ő uralkodásával, hatalomra kerülésével foglalkozik, a második pedig az utána következő dinasztia (Han-dinasztia) felemelkedésével és színre lépésükkel a császári hatalom megerősödésével.
Halhatatlan lett, csak nem úgy, ahogy szerette volna
Csin császár szinte betegesen félt a haláltól, és az
egész uralkodását végigkísérte az örök élet titkának felkutatása.
Legalább annyit foglalkozott ezzel, mint a hódításokkal. Hitt az örök életben, és bár ötvenéves korában meghalt, épp akkor, amikor a sokadik expedíciót indította az élet vizének felkutatására, a halhatatlanság valamilyen szinten mégis megadatott neki: az emlékezet megőrizte a nevét, hisz ő volt az első kínai császár, és ő volt az az uralkodó, aki az addig kisebb-nagyobb és egymással folyamatosan harcoló fejedelemségeket összefogva az egységes Kínát megteremtette.
A legdöbbenetesebb azt felfogni, hogy micsoda síremléket építettek fel a császárnak. Egy egész városnyit, és most ízlelgessük kicsit ezt az információt. Már a trónra lépése idején elkezdték építeni, és a munkálatok Csin egész uralkodását végigkísérték. Amikor meghalt, a sírváros még akkor sem volt teljesen kész, az építkezés az uralkodó halála után is folytatódott. A kiállításon egy hatalmas domborzati terepasztalon pontosan megnézhető, hogy nézett ki és milyen részekből állt össze ez az igazán monumentális sírhely.
Ha a múzeumlátogató elég időt szán a kiállításra, úgy hagyhatja el a Szépművészetit, hogy viszonylag részletesen, lényegre törően megrajzolt, részletes, átfogó képet kap Csin uralkodásáról, birodalomépítéséről és a Han-dinasztia hatalomra kerüléséről. Na és azt is megtudja az ember, hogy nem csupán terrakottakatonákat temettek el a császárral, hanem egy egész agyagudvartartást szolgálókkal, zenészekkel, állatsereglettel, sőt az uralkodót szállító, valamint kísérő hintókat is, pontosabban azoknak kicsinyített mását. És ha mindez nem volna elég, a tárlatnak van egy kísérőkiállítása is: a kínai birodalom életét megnehezítő, a határain állandóan betörő ázsiai hunok és kelet-ázsiai nomádok tárgykultúráját ismerhetjük meg belőle.
Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái a Szépművészeti Múzeumban
Program adatai
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
