Breuer Marcell nevét itthon talán kevesen ismerik, ugyanakkor
a modernizmus egyik legfontosabb alkotói között tartjuk számon.
A Pécsett született és a Bauhausban tanult formatervező és építész az ikonikus csővázas bútoraival írta be magát a történelembe, így a Kandinszkij számára tervezett Vaszilij- vagy a lánya (Francesca) után Cescának nevezett szék, de az 1930-as évektől kezdve egyre inkább az épületek felé fordult. Ő tervezte többek között a New York-i Whitney Múzeumot, a párizsi UNESCO-székházat, a Szent János-apátságot Collegeville városában, illetve a francia Alpokban lévő Flaine-i síközpontot, ám bármennyire is meglepő lehet, Magyarországon nincs megvalósult épülete, és tőle származó tárgyból is kevés jutott el hozzánk.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) ezt a hiányt pótolja. A múzeum egy nemzetközileg is számontartott Breuer-gyűjtemény létrehozását tűzte ki célul, amely az intézmény meglévő, főleg levelekből és iratokból álló anyagára alapoz. 2025-ben amerikai magántulajdonból két jelentősebb együttest szereztek meg, így a gyűjtemény legfontosabb darabjai között bútorokat, maketteket, könyveket, kiadványokat és fényképeket találunk.
Bútortervezőként indult, építész lett
Breuer Marcell 1920-ban, egészen fiatalon iratkozott be az akkoriban indult Bauhaus-iskolába (még Weimarban), ahol rögtön magával ragadta a felszabadult légkör, a gyakorlati órák, a különböző anyagokkal való kísérletezés és az az újfajta gondolkodás, ahogy az építészethez, az épített környezethez viszonyultak. Eredetileg asztalosnak tanult, így hát nem meglepő, hogy eleinte
bútortervezéssel szerzett nevet magának – különösen a hamar kultikussá vált csővázas székeivel.
Breuer már növendékként tervezett konyhaberendezést és moduláris szekrényelemeket, így jutott el végül a mindmáig legismertebb, egyben első csőbútorához, az 1925-ben készült Vaszilij-székhez, amely Vaszilij Kandinszkijról kapta a nevét. Érdekesség, hogy a székhez a kerékpárkormány adta az ihletet, és a festőművészt is annyira lenyűgözte a szék modernsége, hogy saját dessaui irodájában is elhelyezett belőle egyet. Egy verziót mi is láthattunk belőle nemrég a Walter Rózsi-villában, ahol bemutatták az építész hagyatékából megvásárolt bútorokat, amelyeket a tervek szerint jövőre egy brutalizmusról szóló kiállításon láthat majd a nagyközönség.
1928-ig volt a Bauhaus mestere (a bútorműhelyt vezette), majd mesterét, Walter Gropiust követve kivált az iskolából és önálló bútorműhelyt alapított Párizsban, miközben a formatervezésen túl már belsőépítészeti és építészeti munkákat is vállalt. Utóbbi a 30-as években vált egyre hangsúlyosabbá számára, s bár 1934-ben visszatért Magyarországra, itthon nem tervezhetett: a Bauhaus-iskola oklevelét nem tartották egyenértékűnek az építészmérnöki diplomával. Így hát Amerikában kamatoztatta zsenialitását, ahol végzettséget igazoló papírok nélkül is lehetett praxist indítani. Hamar megtalálta a közönségét (a tehetősebb polgárokat), és sorra tervezte a modern forma, a funkció és az új szellemiség által ihletett otthonokat.
Fontos a funkció
Breuer remekül ötvözte a funkciót és az esztétikát, épületein játszott a fénnyel, az anyagokkal, és a teret is úgy tagolta, hogy az mindenben megfeleljen az ott élők és az épülethasználók igényeinek. A Bauhaus szellemében készült bútoroknak és házaknak a mai napig hatalmas rajongótáboruk van, sokan lecsapnak a lehetőségre, ha egy-egy dizájntárgy, lámpa vagy bútor elérhetővé válik a piacon. Bár vannak, akik úgy gondolják, hogy a modernizmus talán divat, ez valójában messze van az igazságtól, s maga Breuer is úgy vélte, hogy
a modernizmus valójában hozzáállás, az anyag, a funkcionalitás és a szépség tisztelete.
Kezdetben formatervezőként, később pedig építészként is ebben a mentalitásban alkotott. Építészete Amerikában teljesedett ki, 1937-es emigrációja után, ahol elsősorban karakteres családi házaival és brutalista (szívesen alkalmazott nagy betonfelületeket, így gyakran nevezik brutalista építésznek is) építészetével lett ismert világszerte. Székhelye New Yorkban volt, de külföldi megbízásainak gyarapodása miatt 1964-ben Párizsban is nyitott irodát. Magyar barátaival és kollégáival élete végéig tartotta a kapcsolatot, és anyanyelvét is végig előszeretettel használta.
Az év múzeumi gyarapodása
Breuernek nincs megvalósult épülete Magyarországon, és korábban tárgya is alig jutott el hozzánk, ám a MÉM MDK 2025 tavaszán öt eredeti bútort, két épületelem-makettet és húsz könyvet, valamint száz, Tamás Breuer által a Cape Cod-i nyaralóról és a Breuer családról, illetve a wellfleeti társaságról készített fénykép digitális másolati jogát vásárolta meg a nyaralóból. A bútorok között olyan emblematikus darabok találhatók, mint a
Breuer által használt Vaszilij-szék és Isokon-heverő, a könyvekben pedig többek között egykori londoni munkatársa, F. R. S. Yorke építész, Böhm Viktor emigráns magyar–amerikai építész és Lucien Hervé világhírű építészeti fotós aláírásait fedezhetjük fel.
A Cape Cod félszigeten álló, saját wellfleeti házát Breuer 1949-ben építette fel, és még ugyanebben az évben tervezte honfitársa és barátja, Kepes György nyaralóját egy közeli telken. Wellfleetben művészek, írók, tudósok kolóniája alakult ki, számos európai – köztük magyar – emigránssal. Breuer fia, Tamás Breuer fotósként az 1960-as és 1970-es években kamerájával rögzítette a wellfleeti életet, a fennmaradt negatívok száma több ezer. Breuer Marcell halála után fia örökölte a nyaralót, és tőle vásárolta meg a közelmúltban a Cape Cod Modern House Trust – az az alapítvány, amely Cape Cod modern építészeti örökségének megmentésére és hasznosítására jött létre. Az alapítvány idén nyáron fejezte be a felújítási munkákat a Breuer-nyaralón, amelynek fenntartását a ház nyári szezonban történő kiadásával biztosítják. Szezonon kívül az épület szakmai eseményeknek ad otthont és alkotóházként működik majd.
A másik tárgyegyüttes Szarvasy Mihály New Yorkban élő magyar gyűjtőnek köszönhetően került a múzeum gyűjteményébe. Szarvasy Breuer Marcell egykori társa és kollégája, Hamilton Smith hagyatékából fennmaradt egyes bútorokat, könyveket és dokumentumokat helyezett letétbe a múzeum gyűjteményében. Ebben az anyagban Breuer legnépszerűbb széke, a Cesca több példányát, illetve olyan, Breuerről szóló monográfiákat találunk, amelyeket Breuer Smithnek dedikált.
A gyűjtemény új darabjait egy szakmai napon láthatta a nagyközönség, ugyanakkor a tervek szerint 2026 tavaszán egy brutalizmussal kapcsolatos kiállításon ismét láthatóvá válnak Breuer Marcell nagyszerű tárgyai. Mi már alig várjuk!
(Borítókép: Sebestyén Ágnes Anna)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
