A limestől a csárda születéséig
Az a környék, ahol most a Váci út húzódik, mindig is értékes területnek számított. Az ókorban egy kereskedelmi út haladt itt, és a terület a limes fontos részét képezte, így a rómaiak őrtornyokat és erődöket húztak fel a vonalán. Ettől pedig csak nőtt az értéke. A középkorban a váci káptalan birtokához tartozott, majd jött a török hódoltság 150 éve, és ami addig felépült, az nagyrészt ment szépen a levesbe. Persze Vác és Pest között még mindig ez maradt a legfőbb útvonal.
Hogy a környék ismét fontossá váljon és visszaszerezze régi jelentőségét, ahhoz előbb ki kellett űzni a törököket az országból. Miután ez megtörtént, a terület 1695-ben az Újfalusi család birtokába került, ők kezdték el a vidék fejlesztését, például azzal, hogy a törökök által elpusztított Káposztásmegyer falu helyén felépítettek egy fogadót, hogy az utazóknak legyen hol megpihenniük, amikor Vácról Pestre mennek, vagy épp fordítva. Ekkor született meg a Megyeri Csárda, a cégérén is ez a dátum szerepelt, de akkor még nem valószínű, hogy ezt a nevet viselte.
A legszebb korszak
Bár a fogadót a következő tulajdonos, gróf Fekete György országbíró is bővítette és fejlesztette 1780 körül, igazi tényezővé azt követően vált, hogy az 1800-as évek legelején a Károlyiak birtokába került a környék és benne a fogadó. Ők úgy vették át a helyet, hogy abban négy vendégszoba volt, az istállóban 30 ló fért el, a pince pedig 300 akó bor tárolására volt alkalmas (1 akó körülbelül 53 liternek felel meg). A Károlyiak által átépített és kibővített csárdában az élet is nagyobb lett: a kereskedők, a terményeiket Pesten értékesítő parasztok, a lókupecek és az utazók mellett egyre sűrűbben tűntek fel itt betyárok is, ami egy időre némi foltot ejtett a fogadó jó hírnevén.
Aztán a Károlyiak úgy döntöttek, hogy túladnak a birtokukban lévő földek és ingatlanok egy részén, és a csárda is ebbe a körbe esett. 1918-ban az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., vagyis a Tungsram vásárolta meg, a cég pedig tovább bővítette és alakította a helyet. Ekkor, a két világháború idején, köszöntött be a csárda igazi fénykora, ami Dvorszky István halászmester és vendéglős nevéhez köthető. A csárda népszerűsége (és a forgalma is) az egekbe nőtt. Állítólag az UTE sportolói és legfanatikusabb szurkolói ekkoriban kezdtek idejárni, hogy megünnepeljék a foci- vagy éppen a vízilabdacsapat győzelmeit, és ez a hagyomány a háború után is folytatódott.
Jó és egyre rosszabb idők
A jó világ a második világháborúval véget ért, legalábbis egy időre. Ekkor a Megyeri Csárdát, mint sok minden más helyet is, államosították. 1965-ig változatlan formában működött, majd ismét hozzányúltak: ezúttal teljes modernizáláson esett át az épület. Ráerősítettek a csikós-gulyás tematikára, mivel az étterem amúgy is az autentikus magyaros fogások helye volt. Ekkor pedig minden helyiségbe népi iparművészeti alkotások kerültek. Ezt az időszakot nyugodtan nevezhetjük második aranykornak, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 1985-ig egy villamosjárat is volt, ami Rákospalotáról indult, és itt volt a végállomása.
A rendszerváltás után a hely ismét magántulajdonba került, ám nem pörgött fel igazán, egyre elhanyagoltabb állapotba került. Viszont jelentős múltja miatt szerették volna megmenteni, megtartani, valamit kezdeni vele. De sem helyi, sem országos védelem alá nem került, és bár 2006-ban kísérletet tettek arra, hogy örökségvédelemmel megóvják, a szakma a kérést elutasította. 2015-ben a Fővárosi Közgyűlés is hasonlóan vélekedett, döntésük szerint a csárda
nem rendelkezik olyan építészeti értékkel, amely a fővárosi helyi védelem alá helyezést indokolttá tenné.
Ez, illetve aztán a Covid-lezárások megpecsételték a hely sorsát. Előbb végleg bezárt, és sokáig úgy festett, hogy el is bontják a bő 300 éves alapokon álló, egykor szebb napokat látott csárdát. Ám friss hír, hogy a csárda épületének tulajdonosa, az Újpesti Önkomrányzattal egyetértésben, nem bontja el az épületet, hanem felújítja, majd csárdaként ismét megnyitja.
Külön köszönet Szöllőssy Marianne intézményvezetőnek (Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény)
Források:
- Híres újpesti épületek – a Megyeri Csárda, ujpestmedia.hu
- Újpest ikonikus épületei: a Megyeri Csárda, ujpestiszemle.hu
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
