Bevallom, számomra Barcsay Jenő neve egyet jelentett az anatómiai rajzokkal, amiket már gyerekkoromban is előszeretettel nézegettem Művészeti anatómia című könyvében, viszont csak most, a mester születésének 125. évfordulóján és a kiállítássorozatok alkalmával tudatosult bennem, hogy valójában milyen komoly és termékeny festő is volt.
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE) megnyílt, Tökéletes egyensúly – Barcsay Jenő életműve új megvilágításban című tárlat amellett, hogy bemutatja a művész életművét, egészen új perspektívába is helyezi a művészetét, amit azoknak is érdemes felfedezniük, akik – hasonlóan e sorok írójához – zöldfülüként kevés munkáját vagy csak a rajzait ismerik, mert
az ember izomzatának és csontvázának tökéletes megrajzolásán túl egy útkereső, majd kiteljesedő festő műveit ismerhetik meg.
A tárlaton közel száz alkotáson keresztül mélyedhetünk el Barcsay munkásságában, amelyek között ott vannak mozaikművészetének meghatározó darabjai, az expresszionista és konstruktivista alkotásai, de pedagógiai módszertanának összefoglalásaként megszületett, nemzetközi hírű könyvének eredeti rajzai is.
Útkeresés
Csak a II. világháború után, 1945-ben kezdett komolyan foglalkozni az anatómiával, amikor meghívták az anatómia és szemléleti látszattan professzorának a Képzőművészeti Főiskolára (ez lett később a Magyar Képzőművészeti Egyetem), viszont olyannyira sikeres lett benne, hogy amellett, hogy az 1953-ban megjelent Művészeti anatómia szakkönyvének rajzaiért Kossuth-díjat kapott, a nagyközönség ma is ezt az oldalát ismeri. De mi vonzotta az emberi test előtt?
Barcsay Jenő eredetileg zenész szeretett volna lenni, apja pedig katonatiszti pályára szánta, míg végül egyik tanára fel nem fedezte festőtehetségét, így ajánlás révén és némi anyagi támogatással 1919-ben megérkezett Magyarországra. Nem is akárhova, rögtön a Képzőművészeti Főiskolára. Első mestere Vaszary János volt, de aki körbesétál a kiállítás tereiben, az hamar rájön arra, hogy ez a mester és tanítványa viszony nem tarthatott sokáig, hiszen a festményeiken nem sok rokonságot találunk.
Barcsay sötét tónusú, komor, a geometrikus formákat előtérbe helyező festményei nincsenek összhangban Vaszary színeivel és hangulataival, sokkal inkább másik mesterét, Rudnay Gyulát idézik. Visszaemlékezések szerint nem ment valami fényesen a váltás: miután Barcsay átiratkozott Rudnayhoz, Vaszary éveken át nem fogadta volt tanítványa köszönését.
A részben időrendben haladó kiállításon eleinte még egy útkereső művész tekint ránk, aki fokozatosan találta meg a hangját – még egy olyan képet is láthatunk, ami Munkácsy Vihar című művét idézi. Látásmódját döntően befolyásolta párizsi ösztöndíja és itáliai utazásai, Monet, Modigliani, Matisse formanyelve és stílusa hatott rá, de legjobban Cézanne művészete inspirálta.
Művészetét szentendrei évei is erősen megihlették. Belépett a Szentendrei Festők Társaságába, és innentől kezdve egyre több időt töltött a városban, eleinte a művésztelepen, később már saját, Zenta utcai házában. A Duna-parti város nemcsak az itteni művészek, de a környező táj és az épületek miatt is hatással volt rá. A Képző tereiben több olyan festményét is láthatjuk, amelyen Szentendre lankás dombjai és kacskaringós utcái elevenednek meg, így a Szentendre (Ház holddal), a Fehér fények vagy a Szentendrei utcarészlet műveken.
60 év után került elő a szénrajz
Ezen a tárlaton láthatjuk először Barcsay 60 év után előkerült monumentális szénrajzát, az Asszonyokat, ami a miskolci Nehézipari Egyetem könyvtárának előcsarnokában lévő mozaikjának előképe – ez volt az első közösségi térbe szánt mozaikja.
A 21 négyzetméteres, 300 × 740 cm-es rajz
1963 második felében készült, akkor, amikor már a Képzőművészeti Főiskola anatómia tantárgyát tanította. Érdekesség, hogy az Asszonyok-karton előzménye sokkal régebbre nyúlik vissza. Már 1949-ben, a szentendrei művésztelepen lévő műtermében elkészítette fő művét, az Asszonyok-rajzot, ám ez csak 1957-ben debütált a nagyközönség előtt. Ez alapján kérte fel a miskolci egyetem tervezési munkálatait végző Janáky István, hogy az Asszonyok alkotását ültesse át mozaikba a campus egyik épületének díszítésére.
A mozaikot Csákvári Nagy Lajos képzőművész készítette el, a karton felfedezése pedig azért is különleges, mert egyrészt Csákvári és felesége hagyatékából került elő (ők készítették a Képzőművészeti Egyetem főbejáratánál lévő mozaikpadlót), másrészt Barcsay egyetlen másik mozaikjához sem maradt meg 1:1-es kiviteli karton. A művet két darabban, feltekerve tárolták, az MKE papírrestaurátorai hosszú hónapokat dolgoztak a helyreállításán. A szénrajzot egy külön csarnokban láthatjuk a többi hasonló, bábukra és geometriai formákra redukált asszonyalakokat megjelenítő művével.
Az anatómia
Barcsay a 20. századi művészeti anatómia legfontosabb alakjai közé tartozik, 1953-ban megjelent, Művészeti anatómia című könyve még abban az évben elnyerte Az év legszebb könyve díjat, a rajzokért pedig Kossuth-díjat kapott. A könyvet azóta több nyelvre is lefordították, és nemzetközi szinten is elismerik. Barcsay főleg a térábrázolás irányába vitte el a művészeti anatómiát, foglalkozott az ember és a drapéria kapcsolatával is, de az állati anatómiával már egyáltalán nem. Könyvében és a kiállításon is aprólékosan kidolgozott ceruzarajzok szerepelnek, amelyeken láthatjuk többek között
a kar- és A vállízületeket vagy a térdízületeket mozgás közben, a gerinc csontjainak kapcsolatait, a törzsformáját különféle perspektívából, a törzs izomrendszerét vagy a koponya csontjait.
Az életmű-kiállításon Barcsay anatómiai rajzai mellett Gottfried Bammes, a Drezdai Képzőművészeti Egyetem oktatójának anatómiai rajzait is láthatjuk. A közös bennük, hogy mindketten új módszertant dolgoztak ki, kézikönyveiket pedig a mai napig használják a művészeti anatómia oktatásában. Ugyanakkor a párhuzamba állított rajzokon kitűnik, hogy Bammes rajzai orvosi szempontból részletesebbek; ez azért van így, mert ő már főiskolai tanulmányai alatt orvosi mélységekig érdeklődött az anatómia iránt, míg Barcsay csak akkor kezdett el ilyen szinten foglalkozni vele, amikor megkapta a Képzőművészeti Főiskola oktatói állását.
A Tökéletes egyensúly című tárlaton a számos újonnan felfedezett Barcsay-alkotás mellett megcsodálhatjuk híres mozaikművészetét, a nemzetközi sikert megalapozó, Művészeti anatómia című könyv eredeti rajzait, valamint bepillanthatunk nonfiguratív festészetének világába is. A szeptember 27-ig nyitva tartó kiállítás ingyenesen megtekinthető, ráadásul remek alkalmat ad arra is, hogy felfedezzük az egyetem káprázatos Lotz-freskóit.
Barcsay Jenő életmű-kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetemen
Program adatai
(Borítókép: We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
