2020-ban indult Krisztinaváros legendás étterme, a Márványmenyasszony épületének kálváriája. A tulajdonosváltás során bezárt a hely, ezután merült fel a – részleges – bontás igénye, amely alapján a beruházó az épület utca felé néző részét megtartotta volna.
A bontási engedély tartalmazta azt is, hogy a megmaradó és felújítandó részben továbbra is vendéglőnek kell üzemelnie.
A bontás hírére hatalmas tiltakozási hullám indult (ekkor merült fel a Wichmann kocsma épületének bontása is, ez egyelőre megúszta), így a Miniszterelnökség végül ideiglenes védettség alá vonta az épületet, és megkezdte a védetté nyilvánítás folyamatát – utóbbit nem sikerült befejezniük.
Legendás név
Az akkor még borkimérésként működő helyet 1793-ban Joseph Böhm szőlősgazda alapította, és csak később, az 1830-as években, a Sulzbergerek irányítása alatt vált étteremmé – ez azt jelentette, hogy attól fogva már nem a vendégeknek kellett ételt hozniuk maguknak. Ez a földszintes épület, a maga hangulatos udvarával, a 19. századra Pest-Buda egyik legfontosabb találkozóhelye lett, és a századforduló után is az maradt.
Itt tartotta a lagziját gróf Széchenyi István, majd Wesselényi Miklós is, de járt itt Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kaffka Margit és Sarah Bernhardt is.
Legendák keringenek arról, hogy végül miért is lett a hely neve Márványmenyasszony. A legelterjedtebb és legérdekesebb sztori szerint az alapító, Böhm erőszakkal adta hozzá lányát egy idős, de tehetős férfihoz, ám az esküvő után a menyasszony a kocsi felé sétálva sápadtan elájult, mire az egyik vendég felkiáltott, hogy: Márvánnyá vált a menyasszony!
A történetnek azonban van egy drámaibb verziója is: eszerint a menyasszony a földre zuhanva meg is halt. Egy másik teória szerint Louis Joseph Ferdinand Hérold Zampa vagy a márványmenyasszony című operájáról kapta a nevét a hely. A darabot rendszeresen játszották a Pesti Magyar Színházban, a címszereplő Lendvay Márton pedig törzsvendégnek számított az étteremben. Meglehet, hogy ő ihlette meg a tulajdonost és a cégérfestőt, aki egy kitárt karú, fehér ruhás nőt készített a bejárat fölé – így lett a hely neve végül Márványmenyasszony. A legendák közül egy valószínűbb verzió szerint a név egy olyan szobrászhoz köthető, aki nem tudta kifizetni a számlát, ezért egy márványszobrot ajándékozott az étteremnek.
Lakótömb épülhet a helyére
Az épület túlélte az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot, a századfordulós építkezéseket, Budapest ostromát és a szocializmus évtizedeit is, de nagyon úgy néz ki, hogy Buda legrégebbi étterméből hamarosan szinte semmi nem marad. Noha 2017-ben az Aranyszarvas étteremmel együtt a Márványmenyasszony is a Budavári Értéktár része lett, mégsem sikerült helyi védettség alá venni. Annak ellenére sem, hogy 2021-ben a Miniszterelnökség ideiglenes védelem alá helyezte az épületet (ez azt jelentette, hogy egy évig nem lehet hozzányúlni), és megkezdte a védetté nyilvánítást. Mivel ezt nem fejezték be, az egy év lejárta után (2022 januárjában) már ki lehetett adni a bontási engedélyt. Még úgy is, hogy ekkor nem volt meg a pontos terv arra vonatkozóan, hogy mi épül majd a helyére.
A Budavári Értéktárban is szereplő Márványmenyasszony nem az épület egyedisége, vagy eredetisége, hanem kultúrtörténeti értéke miatt jelentős. A közelmúltban bezárt étterem az utolsók között őrizte a 19. század eleji kertvárosi éttermek emlékét – egy hangulatot, egy kort, ami már régen a múlté. Tehát maga az épület nem régi, nem eredeti, kivéve egy kisebb pinceszakaszt – a védelembe vétel nem az építészeti, hanem a kultúrtörténeti értéke miatt történhetett volna
– olvasható V. Naszályi Márta, a kerület előző polgármesterének Facebook-oldalán.
Bár sokáig nem történt előrelépés az ügyben, 2023-ban napvilágot láttak az egykori étterem helyére épülő társasház tervei, amelyek alapján az elődre egy emléktábla, illetve a belső udvaron elhelyezett Márványmenyasszony-szobor emlékeztetett volna. A tervek szerint egy két pinceszintes, az utca felé öt-, az udvari szárny felé viszont hatszintes lakóépületet emeltek volna a telken. Ahogy a 24.hu akkori cikkében olvasható, a tervcsomagot az önkormányzat településképi szempontokból nem javasolta, ugyanis figyelmen kívül hagyta azt az elvárást, hogy az új épület építészeti és használati értelemben is idézze meg a Márványmenyasszonyt.
Mivel az évek során többször át- és újjáépítették az egykori étterem épületét, ezért a falak kevésbé értékesek, sokkal inkább a legendák és a helytörténeti érdekességek miatt lett volna érdemes megmenteni – de ezek a szempontok kevésnek bizonyultak a helyi védettség eléréséhez.
(Borítókép: A Márványmenyasszony épülete 2008-ban, Wikimedia Commons)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
