A Pomáz és Csobánka közötti túra úgy fest, mintha a térképre rajzolnánk egy lufit. Az első szakasz a zsineg, majd egy szép nagy kört teszünk, aztán a zsineg mentén térünk vissza a kiindulási pontra. Mindössze 9 km az egész, és bár kell egy kicsit mászni, de nem fogunk megszakadni tőle – pláne hogy visszafelé végig lefelé vezet az út. Nehézséget az okozhat, hogy helyenként sziklás a talaj, a sűrű erdő viszont jólesően hűsít a kánikulában, és akár el is veszhetnénk, ha nem lennének jelzések és GPS-térkép a telefonunkon.

Árpád apánk lábainál
Akár autóval, akár HÉV-vel megyünk, Pomázt kell becélozni. Autóval egyszerűbb a dolgunk, mert a pomázi Majdán utcában található Magyar Vár Tábor melletti parkolóból indul a túra, odáig mehetünk négy keréken, és így megúszunk egy hosszan és meredeken felfelé ívelő utcát, ami a HÉV-állomástól a sárga jelzés mentén vezet nagyjából 2 és fél kilométeren át. Viszont ha keveselljük a túránk 9 km-ét, akkor megtoldhatjuk a kirándulást a HÉV-től a táborig és vissza ezzel a további 5-össel.


A tábortól pár lépésre, az utolsó lakóház és egy rövid kitérő után találjuk az első állomást, Árpád vezér szobrát, ami 2012 óta áll ott, és Tóth Dávid szobrászművész munkája. Árpád apánk büszkén kihúzza magát, és lóhátról tekint előre, a Dera-patak völgyében fekvő Pomázra, mögötte a már szinte teljesen beépült Mesélő-hegy magasodik, balra pedig a beépítetlen Csikóvár hegyek. De messzebbre is ellátni, és kicsit olyan ez a panoráma, mint valami mesevilág. A kitérő után elindulunk a sárga jelzés mentén. Bár ehhez képest a túraútvonal az utóbbi években valamelyest változott, de nem kell megijedni, mert jól látható és olvasható táblák jelzik az új és helyes irányt.
Csúcsra törünk
Bár egy darabig egy virágos mező mellett haladunk, tűz a nap, árnyék alig, ám nemsokára beérünk a fák közé, és az út is kezd egyre meredekebben felfelé haladni. Ez a túrának az a szakasza, amikor időről időre meg-megállunk és a kilátásban gyönyörködünk. A Delelő-dombról elénk táruló panoráma sem rossz, de az igazán különlegesért a sűrű erdőben kell bolyongani, továbbra is felfelé menetben, mígnem kiérünk az Oszoly-csúcsra, ahol a sziklák között egy felvont magyar zászló, illetve egy hatalmas kettős kereszt vár, na meg az itt megpihenők, mert ez is egy olyan tetőpont, ahonnan nehéz továbbindulni.

Az Oszoly-csúcsról látszik egész Csobánka, a Pilis-tető, Dobogókő, a Nagy-Szénás, és látszanak a Kevélyek is. Miután kigyönyörködtük magunkat a látványban, indulhatunk, hiszen innen már szinte végig lefelé fogunk kanyarogni. De még nincs vége az örömnek. A táj csodás, tele színekkel – elsősorban a zöld sokféle árnyalatával –, ráadásul még egyszer megcsodálhatjuk a környéket, lefelé ereszkedve ugyanis vár egy újabb szép kilátópont. A Majdán-hegyről is szép kilátás nyílik, így méltó zárása a túrának, ami innen már sétagalopp vissza a táborig. Mielőtt azonban beülünk az autóba, intsünk viszlátot Árpádnak!






Most előrendelheted
a We Love Budapest új könyvét!
Nagy hírünk van, nemsokára könyvünk jelenik meg! Nem kevesebbre vállalkoztunk a We Love Budapest újságíróiként, mint hogy megírjuk Budapest mind a 23 kerületének történetét.
A színes grafikákkal és fotókkal illusztrált könyvet itt most elő is rendelhetitek, hogy biztosan ne maradjatok le róla!
hirdetés