Szkafanderben fertőtlenítő alakok a metróban, kézzel varrt maszkok, bezárt közintézmények, kijárási tilalom. Öt éve kezdődött a Covid első hulláma Magyarországon. Bár a későbbi hullámokhoz képest az első még viszonylagos nyugalomban és békében telt, az elején nagyon nagy volt az ijedtség. Az első lezárásokat ezer aspektusból lehetne vizsgálni, és mindenkinek van ezekről az időkről legalább egy története. Vendéglátósokkal beszélgettünk arról, hogyan élték meg, hogy egyik napról a másikra be kellett zárniuk.

2019 decemberében már lehetett hallani, hogy Kínában gondok akadtak egy ismeretlen vírussal. Januárban és főleg februárban pedig már Olaszországból érkeztek aggasztó hírek. A maszkviselés korábban itt, Európában ismeretlen fogalomnak számított, de február végére már előfordult, hogy az ember kényelmetlenül érezte magát a tömött körúti villamoson.

A kajarendelésboom első napjai

Az első hazai megbetegedést március elején jelentették be, innentől pedig felgyorsultak az események. Március második hetében már a levegőben volt, hogy Olaszországhoz hasonlóan itt is lezárások lesznek, ami főleg a vendéglátó-, a szórakozó- és a szálláshelyeket érintette rosszul. 2020-ban a házhoz szállítás például még egyáltalán nem volt olyan elterjedt, mint manapság, a ma már mindenki által ismert Wolt-féle modellt pedig még sokkal kevesebben használták. Pedig akkor már régen működött az azóta Foodorára keresztelt Netpincér. A legtöbb esetben akkor lehetett házhoz szállítást kérni egy étteremtől, ha volt saját csapata, akik bizonyos távolságon belül kivitték az old school módon, telefonon megrendelt ételeket.

A lezárások hírére a Woltnál hirtelen elképesztő mennyiségű partner jelentkezett, akik korábban nem is gondoltak a kiszállításra, és nagyon sokan kezdték használni az applikációt. Mint mondják, náluk az elsődleges feladat a vendégekkel kapcsolatot tartó munkatársak számának megsokszorozása volt, maga a rendszer és az infrastruktúra bírta a sokszorosára nőtt felhasználói számot.

Frissen, azonnal?

Március 16-án, hétfőn hirdették ki, hogy minden vendéglátóegységnek be kell zárnia, és 15 óra után csak elvitelre szolgálhatják ki a vendégeket. Az éttermek egy része ekkor úgy döntött, hogy teljesen átáll a kiszállításra, de többen meg sem várták a hivatalos bejelentést. Vidó Nóriék az IGEN-ben már március 14-én kitették a posztot a Facebookra, mely szerint lezárják a vendégteret, és ettől a naptól kezdve csak a Wolton keresztül lehet majd pizzát rendelni tőlük. Az IGEN-ben korábban mereven elzárkóztak a házhoz szállítástól, mondván, a nápolyi pizza csakis azonnal és frissen jó. 

A férjem rendezvényszervezéssel foglalkozik, szóval abszolút tudtuk, hogy nemsoká megindulnak a lezárások. Az olasz példa miatt azonban nem akartuk megvárni a hivatalos álláspontot, úgy éreztük, hiába tartunk be minden óvintézkedést és szabályt, a vendégtér sem a vendégek, sem a dolgozók számára nem biztonságos.

Nóriék egyébként az első és a második hullám közötti szabad tavaszon és nyáron is csak elvitelre szolgáltak ki, amikor pedig a harmadik hullám is lecsengett, egy évvel később, és újra megnyitották az éttermet, örökre le is kapcsolták a Woltot, mondván, a nápolyi pizza tényleg frissen a legjobb.

Főzős videók és saját futárok

A kötelező teljes lezárást csak március 28-tól vezették be, de a legtöbb helyen már az ideiglenes korlátozásoktól kezdve elkezdtek kiszállítani. A legtöbben az akkor még Netpincér néven ismert Foodorával vagy a friss versenyzőként óriásira növő Wolttal szerződtek, de olyan is volt, akinek ez nem volt opció. Vagy azért, mert az étterem profiljába nem illett a kiszállítás – mint a fine dining SALT esetében, akik pop-up delivel oltották a tüzet, vagy az azóta sajnos bezárt Laurelnél, ahol Mede Ádám séf személyesen vitte ki a 4+2 fogásos ebédeket. Az egyik legnépszerűbb hamburgerező, a Zing alapanyagokra visszabontva szállította házhoz a burgereket, Wang Mester pedig online főzős videókat készített, hogy a tökéletes biangos élményt rakjuk össze a rendelhető alapanyagokból. Volt viszont, aki úgy érezte, a nagy futárcégek feltételeit nem élné túl az üzlete, és saját futárokkal oldotta meg a kiszállítást.

A Hokedli alapítója és tulajdonosa, Sinkó Bori egyébként is kiszállítással kezdte, a Kétkeréken nevű ételfutárcégből nőtte ki magát a Hokedli egy pályázat segítségével. Bár Bori megfogadta, hogy többet nem bajlódik a futárokkal, a Covid felülírta ezt, így 2020 tavaszán újra belevágott.

Korábban nagy gond volt, hogy a hivatalos biciklis futárok nem mindig voltak vendégkompatibilisek, beugrósokra viszont nagyon nehéz építeni. A Covid alatt azonban rengetegen kerestek munkát, pillanatok alatt fel tudtam tölteni az állományt. Volt egy félkész honlapom, azt átalakítottuk, hogy lehessen online fizetni. Akkoriban mindenki az orvosokat támogatta, ami nagyon szép volt, de én arra gondoltam, hogy sok más rászoruló maradt, akivel senki nem foglalkozik. A Bike Maffiá-s Havasi Zolival beszéltünk, ő azt ígérte, hogy szerez alapanyagot, én meg, hogy abból főzök, és így három hajléktalanszállót is el tudtunk látni. Neki volt egy kampánya Mautner Zsófival, a befolyó összegből vettem alapanyagot és főztünk a szállóknak. Én hajnal 4-kor keltem, 5-kor kezdtem főzni, a futárok 10-kor indultak el a vendégek ételeivel, délre pedig készen kellett lenni a szállósok ebédjével is. Csak a kiszállításból nem tudtam volna megtartani mindenkit, a kampánynak köszönhetően viszont megmaradt minden pozíció, és olyan jó volt a kommunikációs értéke, hogy nem gondoltam volna, de még nyereségesek is lettünk ebben a nehéz időszakban.

Összefogással sikerült megúszni

Ha egy tulajdonos a sima kiszállítást választotta partneren keresztül, annak sem volt feltétlenül könnyű dolga. Aki ismeri a kiszállítócégek működési elvét, az tudja, hogy csak egy bizonyos távolságra szállítanak – ezért aztán 2020 tavaszán egyáltalán nem volt mindegy, hogy valakinek merre van az üzemi konyhája. Ahogy az sem, hogy milyen konyhát visz. Lissák Marcell, a nemrég gazdát cserélt Pastrami akkori tulaja több étterem-tulajdonossal állt össze, hogy mindenki túlélje az időszakot, és egy példás összefogással mentették meg a maguké mellett a többiek éttermeit is.

Az ötlet a Digó alapítójától, Pap Zolitól jött, de benne volt Gerendai Karcsi a Costes Downtownnal, a Jókuti-féle Nudli, Kereszty Gábor a Bartók – reggel.délben.estével és mi a Pastramival. Zoliék hamar rájöttek, hogy az emberek főleg az online térben élnek a Covid alatt. Ott tájékozódnak, onnan rendelnek. A Woltnál egyféle rasztert raktak a városra, fontos volt, hogy az értékesítési pontokhoz képest csak bizonyos távolságra szállíthattunk ki. Nekem volt egy nagy előkészítő konyhám, ott előkészítettünk mindent, amit lehet, aztán kivittük az éttermekbe, úgy, hogy mindenkihez jusson mindenből. A Pastrami ételeit lehetett a Nudli telephelyéről rendelni, a reggel.délben.estéből pedig simán árulta Zoliék lasagnéját. Magától senkinek nem lett volna olyan vendégköre, hogy megússzuk ezeket a hónapokat, így viszont volt 6-8 konyhánk, és nagyjából lefedtük a várost. A másik ötlet az volt, szintén Zoliéktól, hogy almárkákat hoztunk létre. A törzsvendégek az elején kedvesen rendeltek tőlünk, de senki nem akar hónapokig ugyanolyan ételt enni. Zoliék csináltak egy lasagnézót, Emilia Lasagneria néven, mert népszerű, jól elő lehet készíteni, és jól lehet melegíteni is, mi pedig megcsináltuk a Rendelj a Muttertőlt, ahol hagyományos magyar ízeket főztünk.

A Covid első hullámának lezárásai május 18-án értek véget. A következő időszakban – az évszaknak megfelelően – főleg a terasszal, kerttel rendelkező éttermek voltak népszerűek, de sokunknak lehetnek olyan emlékei, hogy egy-egy népszerűbb kávézó vagy kocsma teraszán fürtökben lógtak az emberek. A következő két hullám már sokkal tovább tartott, és jóval súlyosabb következményekkel is járt. A fenti időszak alapjában változtatta meg a vendéglátást, nemcsak itthon, de világszinten is átalakult a közösségi térben történő és az otthoni étkezéshez való viszonyulás.

(Borítókép: Balogh Zoltán – MTI)

Címkék