Aki mostanában a Kossuth téren jár, az bizony felállványozott épületeket, kordonokat és hatalmas darukat lát, hiszen a Steindl Imre Program keretében jelenleg is zajlik az Agrárminisztérium és az egykori Igazságügyi Palota rekonstrukciója. Mi most utóbbiról fogunk részletesebben írni, hiszen lehetőségünk volt bejutni a kulisszák mögé, hogy megnézzük, mi történik a Hauszmann Alajos tervezte épület falai között, így közvetlen közelről, nagyjából 25 méteres magasságban nézhettük meg a központi csarnok csodásan restaurált Lotz-falfestményét is.
Miért Igazságügyi Palota?
A Kossuth tér monumentális palotája sokunk fejében Néprajzi Múzeumként él, hiszen ez az intézmény az 1970-es évektől kezdve 2017-ig működött az épület falai között, így rengeteg tanulmányi kirándulás, húsvéti tojásfestés, karácsonyi készülődés vagy épp World Press Photo kiállítás helyszíne volt. Az idősebbek pedig emlékezhetnek még arra, amikor az egykori palotában (1957–1975 között) a Magyar Nemzeti Galéria, még korábban pedig (1950–1957 között) a Magyar Dolgozók Pártja Munkásmozgalmi Intézete működött.
A Kúria eredetileg a Ferenciek terén állt, ám a szervezet azt a helyet hamar kinőtte, és szükségessé vált egy új, nagyobb épület megtervezése. A feladatot Hauszmann Alajos kapta, aki egy monumentális és persze az Országházzal nem konkuráló,
a neoreneszánsz és a neobarokk elemeit ötvöző, eklektikus épületet képzelt el a legfelsőbb törvénykezés palotájaként.
Bár a köznyelv Kúriának és Igazságügyi Palotának is hívja, az épületben valójában 4 intézmény, a Magyar Királyi Kúria, a Budapesti Királyi Ítélőtábla, a Budapesti Királyi Főügyészség, illetve a Koronaügyészség helyiségei kaptak helyet, és mivel a bírósági csúcsszervek működtek itt, nem meglepő, hogy megkapta az Igazságügyi Palota nevet.
A központi csarnok falfestménye
A palotán Hauszmann mellett a századforduló legfoglalkoztatottabb mesterei dolgoztak, így Strobl Alajos, Zala György, Fadrusz János és Senyei Károly szobrászok, Thék Endre bútoriparos és a mindenki által jól ismert Lotz Károly.
Ezúttal elsősorban az ő műve miatt jártuk be az épületet.
Az Igazságügyi Palota műemléki tereiben jelenleg zömében restaurálás zajlik, a reprezentatív központi csarnokot (ahol többek között az Evita című film is forgott) 20-25 méteres magasságig állványok és lépcsők uralják, mi is ezen „másztunk fel” Lotz Károly Justitia diadala című allegorikus mennyezeti festményéhez.
Bár általában freskónak mondjuk, itt valójában egy szekkótechnikával készült képről van szó, amit Lotz és segédei nem a nedves vakolatra (mint a freskókat), hanem már a megszáradt felületre festettek rá. Emiatt sajnos az idő előrehaladtával nem öregedett túl jól: a festékrétegek porózussá és kipergővé váltak, amikor pedig tisztítási céllal évtizedekkel ezelőtt hozzányúltak a képhez, a pigmentek nagy része is lejött. Viszonylag rossz állapotban maradt ránk, annak ellenére, hogy a II. világháborút is túlélte, ráadásul az 50-es, 60-as évek körül megjelent rajta egy repedés.
A jelenlegi restaurálás szemlélete alapvetően a tisztítás, a konzerválás volt, illetve ahol feltétlenül szükség volt rá, a kiegészítés.
Semmiképp sem szerették volna újrafesteni a képet, illetve visszaadni az eredeti színhatását, emiatt a restaurátorok (a vezető restaurátor Verebes Dóra volt) olyan árnyalatokat használtak, amik illenek a falkép korához. A tervek között szerepel a szekkó halvány megvilágítása is, ezt restaurátori ajánlások alapján alakítják majd ki, ezzel segítik azt, hogy a csarnokban lent állva is érződjön az eredeti hatás.
A jó és a rossz
Lotz Károly óriás mennyezeti festményének két oldalán az igazság és a béke, valamint a bűn és a megtorlás, míg középen (felhőtalapzaton) Justitia allegorikus alakja látható. A képen csupa ellentétpár, egyfajta fény-árnyék világ elevenedik meg: bal oldalon az elítéltek, jobb oldalon a felmentettek, gyilkosok, bűnösök, illetve boldog családok. A szembeállítás a Justitiával szemközti oldalon is folytatódik, ott a művészetek és a tudomány, valamint az ipar, a földművelés és az ősi termelés allegorikus alakjai kerültek a középső rend, a bőség és a dicsőség géniuszai jobb és bal oldalára.
Érdekesség, hogy Lotz a római Szent Ignác-templomban található óriási mennyezetkép alapján készítette az Igazságügyi Palota falfestményét, de nem a művet másolta, hanem az alulnézeti látszatarchitektúra és annak távlati megoldása érdekelte – ezt a kép két szélén látjuk, a csarnok architektúrájának kiegészítéseként szolgál.
Ha már ott voltunk a 25 méteres magasságban, közvetlenül a Lotz-alkotás alatt (ahol a sisakot a kép védelme érdekében le kellett vennünk, nehogy megsértsük) láttunk egy apró érdekességet. Az egyik boltívben van egy növényi motívummal megfestett rozetta, ami sehol máshol nem látható, és az archív fotókon sem szerepel. Ez jól példázza, milyen volt a korabeli tervezési fázis és a döntéshozatal: egy ponton kihúzták a projektből, ám azt nem lehet tudni, miért, mert nem maradt fenn róla dokumentáció – az építtetők döntését tiszteletben tartva, ezt a részt most sem fejezték be.
A szobrok
A monumentális festmény mellett a szobrokat is érdemes megemlíteni, hiszen az épületen belül találunk atlaszokat (oszlopként funkcionáló férfialakokat), valamint a szintén hatalmas, Strobl Alajos által carrarai márványból megformált Justitiát. Ez utóbbinak évtizedeken át csak a talapzata látszott a palota csarnokában. Az egy tömbből kifaragott, nagyjából 12 tonnás szobor a II. világháború után először a mai Petőfi Irodalmi Múzeum udvarára, majd a Pest megyei Bíróság épülete elé, később pedig a Markó utcai Legfelsőbb Bíróság előterébe került. A szobrot restaurálás után visszaviszik az eredeti helyére, ráadásul a háború során eltűnt trónusát is visszakapja.
Lehetőségünk volt a pincétől a padlásig bejárni az épületet, megnéztük, hogy halad a homlokzat és a különböző helyiségek felújítása (van, ahol teljes enteriőrrekonstrukció várható), illetve feljutottunk a restauráláson átesett Trigához (a harci szekér és a nőalak megnevezése) is. A palota ormán lévő három lovat hajtó nőalak Senyei Károly alkotása, amely a restaurálás (restaurátor: Páhi Attila) folyamán a fáklya és a csillag aranyozását is visszakapta, sőt, a béke pálmája is a háború előtti, természetes formájában látható.
