Valószínűleg mások is álltak már elcsodálkozva a Bródy Sándor és a Puskin utca sarkán álló palota előtt, amely puszta megjelenésével képes megálljt parancsolni a járókelőnek. A várszerű épület a tornyával, gótizáló díszeivel és a napórájával nemcsak a Palotanegyed, de egész Józsefváros egyik legkülönösebb háza, és nemcsak a stílusa, de története miatt is. Építtetője, Gschwindt György meglehetősen fura figura volt: amellett, hogy sikerrel igazgatta likőrgyárát, szabadidejében szabadkőműves tanokkal és okkultizmussal foglalkozott, halála után pedig egy legenda is elterjedt róla, ami azóta is izgatja a városiak fantáziáját.
A likőrgyáros apuka
Ez a nem éppen átlagos épület 1901-ben, a Palotanegyed egyik utolsó házaként épült fel. Tulajdonosa, Gschwindt György pedig leginkább a jó üzleti érzékkel megáldott édesapjának köszönheti, hogy Pest elitnegyedében tudott magának telket vásárolni. Gschwindt Mihály bajor vállalkozó volt, aki a 19. századi Pest egyik legkedveltebb dohányárusa volt, a mai Petőfi Sándor és Párizsi utca sarkán állt a boltja.
Hiába ment jól az üzlet, amikor a dohánykereskedelem állami monopólium lett, be kellett zárnia a boltot. Ez azonban nem szegte Gschwindt kedvét: átnyergelt a szesz- és likőrgyártásra. A 19. században luxus- és élvezeti cikknek számító termékekkel hamar megszedte magát – persze ezt jó üzletpolitikájának is köszönhette –, jó kapcsolatot ápolt az arisztokratákkal, több pesti házuk is volt (például az Andrássy út 28.), és 1872-ben Ferenc József nemesi címet adományozott neki.

A Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár a József körút és az Üllői út találkozásánál állt, és Gschwindt Mihály annyira leleményes volt, hogy a szesz lepárlása során keletkezett forró vizet is hasznosította: a gyár mellett nyitott egy köztisztasági fürdőt – ez volt a kerület első ilyen intézménye –, aminek még gyógyhatása is volt a maláta miatt. A századfordulón bontották el, amikor megindult a Nagykörút szabályozása, és a gyárak helyét átvették a bérházak. A szeszgyár helyén áll ma a Corvin mozi.

Az alkimista háza
Apja halála után György vette át a vállalkozást, s mivel a család társadalmi helyzetét az idősebb Gschwindt addigra megalapozta, neki már nem kellett akkora erőbedobással dolgoznia, jutott idő a hobbijára is. Bródy Sándor utcai házát 1900-ban P. Tóth Sándor építőmester tervei alapján kezdte építtetni, és egy év alatt el is készült a háromemeletes palota, amely azért lett ilyen magas, mert rendkívül kicsi alapterületű telekre kellett felhúzni.
A torony, a magastető és a zárterkélyek viszont ellensúlyozzák a telekméretet, az erkélyek ráadásul a ház belső terét növelték. A középkori várakat idéző, a reneszánsz és a gótika stílusjegyeit ötvöző palota napóráját (ami a mai napig működik) érdemes szemügyre venni – többek között azért, mert a szabadkőművesek szimbólumait fedezhetjük fel körülötte. Gschwindt György szerette a rejtélyeket és érdekelték a szabadkőműves tanok, így nem is olyan meglepő, hogy erre utaló minták kerültek a házára.
A naparc a megvilágosodás, a bagoly a tudás, a kakas pedig a bátorság szimbóluma.

Az örök élet elixírjét kutatta
Legendák szólnak arról, hogy Gschwindt György az újabb likőrreceptek kitalálása mellett mással is foglalkozott, azonban ez utóbbinak inkább az örök élet eléréséhez volt köze, mintsem az alkoholhoz.
A palotában állítólag volt egy labor is, a tulajdonos itt kutatta titkos elixírjét, amellyel az örök fiatalságot szerette volna elérni, és állítólag talált is valamit, de annyira izgult a bejelentésE MIATT, hogy mielőtt barátainak előadhatta volna új ismereteit, szívrohamban meghalt.
A titkos labor megléte és az örök élet elixírje valószínűleg csak legenda, ugyanis a Gschwindt-féle szeszgyár gyártotta az Aqua Vitae nevű gyomorkeserűt. A nagy népszerűségnek örvendő italt zárdatitkok felhasználásával, különös gyógyfüvekből készítették, és meglehet, hogy emiatt kapott szárnyra a palotája titkos laborjában az örök élet elixírjét kutató gyáros legendája. Bár a történet tényleg csak legenda, a homlokzat különös szimbólumai azért gondolkodásra késztetik az arra járót. Az viszont jó hír, hogy a Bródy Sándor és a Puskin utca sarkán álló palotát 2024 nyarán műemlékké nyilvánították.

Forrás:
- Kordos Szabolcs: A befalazott laboratórium és az élet vize. Egy város titkai, 21. század Kiadó, 2022