Az idei év inkább a munkafolyamatokról és az esetleges bontásokról szólt, semmint az elkészült épületek átadásának dömpingjéről, de azért még így is szép számmal történtek változások Budapest életében. Év elején egy hosszú cikkben szemléztük, mi minden várható idén, és bár jó néhány projekt megvalósulását vártuk, ezek többsége átcsúszott 2025-re. Nézzük, mi minden történt 2024-ben a főváros életében!
Zöld és közlekedés
Idén is folytatódott a főváros Zöld Budapest-koncepciója, amelynek köszönhetően jó néhány parkkal és kisebb zöldfelülettel megint gazdagabbak lettünk. Ilyen az újbudai Ulászló utcai, Saroktelek nevet viselő közpark, amit a lakóközösséggel közösen alakítottak ki, és ahol ma már a kikapcsolódáshoz és a pihenéshez szükséges eszközök, valamint 2472 darab cserje és évelő várja az arra járót. Szintén a kerületben adták át a Csalit-Csatárka szabadidőparkot, amit egy korábbi sittlerakó helyén alakítottak ki. A XIII. kerületben, a Pozsonyi út északi végénél idén végre elkészült a Gabriel García Márquezről elnevezett, 4000 négyzetméteres park, míg a józsefvárosi Magdolnanegyedben egy korábbi parkolót alakítottak parkká, amit az első cigányprímásról, Cinka Pannáról neveztek el.
Nyáron adták át a Gellérthegy új Rózsakertjét az egykori Jubileumi park helyén, ami Budapest egyesítésének 150. évfordulójára készült el. Ugyan a Városháza park végleges kialakítása még zajlik, idén tavasztól már ízelítőt kaphattak a budapestiek abból, hogy mit tervez a korábbi parkoló helyén a Főváros: 7000 négyzetméteren nyitott meg a pop-up park a Károly körúton, ahol egyedi utcabútorok és növények várták az elvonulni vágyókat. Belső-Erzsébetváros főtere, a Klauzál tér is megújult, zöld közösségi tér lett belőle. Jó hír a gyerekeseknek, hogy a Szabadság téri játszótér felújítása is befejeződött idén.
Persze tervekből sem volt hiány idén: bejelentették a budai oldal egyetlen vizesélőhelye, a Mocsáros rehabilitációját, illetve egy 13 hektáros ökologikus közpark létrehozását. Az már csak hab a tortán, hogy az óbudai terület a már meglévő természetvédelmi részeihez kapott még 51 hektárnyi területet. Emellett a gyaloglást és a kerékpározást támogatva zöldfolyosót terveznek Budafokon – a látványtervek alapján egy kellemes sétálóutca jöhet létre a Játék utca és a Városház tér környékén. Megtörtént az Üllői út fásítása és a zöldebb, autómentes pesti alsó rakpart fejlesztésének engedélyezési tervei is elkészültek idén. Érdekes tervek láttak napvilágot egy XVII. kerületi fejlesztésről is, ami nemcsak minket, de az olvasóinkat is megmozgatott: a Rákos-patak mentén, az Elág közelében lévő területen alakíthatnak ki új közösségi pontot csónakázótóval és rendezvényközponttal.
Hosszú várakozás után, december 1-jén végre a nagyközönség számára is megnyílt a Nemzeti Atlétikai Központ Stadionparkja, ahol minden korosztály megtalálja a számára megfelelő sportolási lehetőséget – ingyen. A stadion fő attrakciója a panoráma-futókör, ahonnan kilátás nyílik a városra és a Dunára.
Idén is folytatódtak a Főváros közlekedésbiztonsági intézkedései, így újabb útszakaszokon vezettek be sebességkorlátozást annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a súlyos és halálos sérülések száma Budapesten. Így többek között az Andrássy út, a Bécsi út és a Váci út egyes szakaszain változott a sebesség. Bár csak 2025-től valósul meg, de idén fogadták el, hogy a kutya-, illetve a kerékpárszállítás ingyenessé válik a fővárosi tömegközlekedési eszközökön. Emellett idén felújították a Margit híd északi oldalán lévő kerékpárutat, és még több gyalogosátkelőt adtak át városszerte.
Műemlék-rekonstrukciók
Műemlék épületeink helyreállítása idén is folytatódott, és bármennyire „divat” is manapság a kulisszahomlokzatok világa, azért nem minden rekonstrukciónál döntenek a teljes épület bontása és kizárólag a homlokzat megtartása mellett. Idén adták át Budapest egyik legszebb, Lechner Ödön tervezte villáját, a Városliget közelében lévő Sipeki-villát, ami ma a Magyar Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetségének otthona (az épület történetéről itt írtunk bővebben). A munkálatok során visszaállították az eredeti állapotokat, így az épület a rózsaszín helyett az egykori szürke színét is visszakapta, emellett egy modern rendezvényházat is felépítettek mögötte, ahol Braille-könyvtár és Braille-nyomda is működik.
A műemlék-rekonstrukciókról elsőre a századfordulós épületeink jutnak eszünkbe, de Budapest modernista házai között is van jó pár, ami ma már műemlékvédelem alatt áll és felújításra szorul. Ilyen az ötemeletes Dózsa György úti irodaház, a Liget Center Auditórium, ahová a helyreállítás és az átalakítás után az RTL hírszerkesztősége és hírstúdiója költözött. Érdekesség, hogy a szocreál időszakában ezt az épületet a dekadens Nyugat elrettentő példájaként emlegették.
Átadták az elmúlt évek egyik legambivalensebb projektjét, a Radetzky laktanya helyén épült, annak neoreneszánsz homlokzatát megtartó Kimpton Bem Hotelt. Az 1897-ben épült laktanya homlokzatának felújítása szerintünk csodásan sikerült, a régről visszakerült domborművek, a krémszínű vakolat és a pasztellszínű ablakok jól mutatnak a Duna partján, és jobban is esik a szemnek, mint egy elkerített, omladozó épület. A felújításról és az épület történetéről bővebben itt írtunk. Idén az Állatorvostudományi Egyetem 1880-ban átadott campusának 3 épületét is felújították, ennek során kívülről teljes körű műemléki rekonstrukció valósult meg, míg a belső tereket az élményközpontú oktatás követelményei alapján alakították át.
Bár még nincs kész, de rendezvényközpontként már üzemel az egykori Kincsem-palota, így idén több kiállításon is részt vehettünk a csodaló gazdájának egykori otthonában, a KincsemKultban. Továbbra is folynak a munkálatok az Andrássy úti Saxlehner-palotában és az északi Klotild-palotában (itt nemrég egy izgalmas időkapszulát találtak). Utóbbinál jelenleg a homlokzat megtisztítása, a belső terek átalakítása és restaurálása zajlik, várhatóan jövőre adják át az épületet. A Steindl Imre Program részeként folytatódik az Igazságügyi Palota és az Agrárminisztérium épületének rekonstrukciója is – és bár utóbbi műemlék, nagy részét egy mélygarázs építése miatt elbontották. Nyáron indult a Hősök tere millenniumi emlékművének felújítása is, melynek során Gábriel arkangyal szobrát és az azt tartó oszlopot is megerősítik.
A Hotel Gellért felújítása is megindult idén ősszel. Az Archikon tervei alapján megvalósuló műemléki rekonstrukció mellett a szállodában 134 vendégszobát, köztük 34 lakosztályt alakítanak ki – a látványterveket itt lehet megnézni. Év elején jelentették be és kezdték meg Klösz György egykori villájának felújítását. A Városligeti fasor 49. szám alatti neoklasszicista villa Nemzeti Fotóművészeti Múzeumként várja majd a látogatókat. Egy bolgár fejlesztőcsapatnak köszönhetően hamarosan újjáéled a 200 éves múltra visszatekintő Goldberger-gyár. Zajlik az egykori filmnyomó és angolgőzölő épületeinek felújítása, egy részük már kész is van, és mi is megnézhettük, milyen menő lett a loft-indusztriális irodatér. Kíváncsian várjuk, mivé alakul a hely a következő években.
Nagyberuházások
Ami a fővárosi gigaberuházásokat illeti, a Liget Budapest kapcsán leginkább csak parkrendezések történtek, s bár felröppentek a hír, hogy megépítik a Nemzeti Galéria új épületét, hivatalos bejelentés ezzel kapcsolatban idén sem történt. Az Újbudán épülő BudaParton idén már az épületek 2/3-a elkészült, és nem olyan régi hír, hogy már épül a MÁV–Volán-csoport új székháza is.
Bár nagyon úgy tűnt, hogy a Várnegyedben idén megindulnak a visszaépített épületek átadásai, a befejezések a jövő évre csúsztak, de a sort minden bizonnyal a Pénzügyminisztérium kezdi, hiszen az egykori székházának rekonstrukciója kívülről már kész. Az viszont új hír, hogy bár a palotát a Pénzügyminisztériumnak szánták, valójában a Belügyminisztérium fogja használni – a tárca József Attila utcai épületét valószínűleg eladják.
A tervek szerint még idén elkészül – a Nemzeti Hauszmann Program részeként – a Vöröskereszt Egylet székházának átadása, és megkezdődött idén a Budavári Palota északi szárnyának helyreállítása is, illetve a 60-as években kialakított, lecsupaszított belső tér is visszanyerte századfordulós formáját. Idén már átadásközeli állapotba került a Honvéd Főparancsnokság épülete, a József főhercegi palotán is folytatódtak a munkálatok, emellett újjáépítik a hozzátartozó, neoreneszánsz stílusban épült egykori istállót és a palotakertet is. A Citadella munkálataihoz kapcsolódva idén felújították a Szabadság-szobrot, valamint megindult a körülötte lévő terasz új kialakítása, amely megjelenésében illeszkedni fog a Citadella megújuló külső és belső közparkjaihoz.
Nagy tervek
A Cordia tavasszal jelentette be, hogy újabb városnegyed-rehabilitációba kezd, ezúttal a pesti Duna-parton, az Újpesti-öbölnél. A tervek szerint több mint 2500 lakást építenek, valamint száznál is több üzletet, éttermeket, sportolási lehetőséget és egy mindenki által látogatható sétányt is kialakítanak. Emellett még egy 90 000 négyzetméteres autómentes zöldterület is várja majd az ott lakókat és az arra járókat. A Marina Cityről és a látványtervekről itt írtunk bővebben.
A vízpart melletti lakónegyedek és vegyes funkciójú területek tervezése más fejlesztőt is vonzott idén, így a Central District Lagoon City-projekt mögött álló Accor-szállodaláncot is, akik Pesterzsébetre egy egészen furcsa lagúnát képzeltek el. Az egykori ipari terület tervezett újjáélesztéséről itt írtunk.
Az Üllői úton álló Heinrich-udvar még őrzött valamit a korabeli pesti hangulatból, ám a Sándy Gyula tervezte épületet hamarosan teljesen átalakítják: az egykor keramittal burkolt udvarban és az azt lezáró két épületben hotelt és Airbnb-re alkalmas lakásokat fognak kialakítani. A műemlékvédelem alatt álló épületek főhomlokzatát megtartják, az udvar egykori hangulatát pedig egy felülvilágítókkal teli, de alapvetően fedett sétánnyal szeretnék megidézni.
Idén derült ki, hogy a Bosnyák téren épülő zuglói városközpont valójában államigazgatási központ lesz, a 168 lakásos lakóépület, a bevásárlóközpont és a hét irodaépület többsége már formát öltött, a luxuslakásokat magában foglaló épület elég furcsa kontrasztot mutat Zugló kertvárosi környezetével és az őstermelői piaccal.
Idén megkezdődött a XIII. és a XIV. kerület határán lévő rákosrendezői terület megtisztítása és rendezése, valamint a jogcím nélküli területhasználók elköltöztetése. Azonban továbbra is kérdéses, hogy az arab befektető mit tervez a területre, Budapest mindenesetre igyekszik elérni, hogy egy emberléptékű, élhető zöldfejlesztés valósuljon meg. A terület múltjáról és a lehetséges jövőről itt írtunk hosszabban.
Nyáron derült ki, ki tervezi és milyen lesz a Károli Gáspár Református Egyetem Markusovszky téren felépülő, a jogász- és a pszichológusképzésnek otthont adó új campusa. A pályázatra rekordszámú koncepció érkezett, és mivel Belső-Ferencváros egyetlen közparkját is magába olvasztja az új komplexum, az egyik legfontosabb kitétel volt, hogy a fejlesztés nem szoríthatja ki a pihenni vágyó ferencvárosiakat a térről, és nem sérülhet annak közparkjellege sem.
Nagy port kavart ősszel és pillanatok alatt bejárta a sajtót a hír, hogy bontják a Körszállót, de ezt hivatalos források nem erősítették meg, sőt, a tulajdonos kilétéről is téves információk keringtek. Ahogy a II. kerület jelezte, az épület valóban tulajdonost váltott, de „nem indulhat meg semmilyen bontás” a területén, mivel a Szrogh György tervezte szálloda helyi védelem alatt áll. Ellenben a Pollack Mihály téren a Magyar Rádió egykori épületét elkezdték bontani még az ősszel – a heves tiltakozások ellenére is –, helyén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új belvárosi campusa lesz majd.
A Biodóm helyzete idén újabb fordulatot vett: a Főváros ideiglenesen rendezvénytérként hasznosítja, bár továbbra sem biztos, hogy az eredeti tervek szerint valaha is elkészül, az épületen belüli építési munkák is teljesen leálltak. Bővebben itt írtunk a félkész Biodóm helyzetéről. Az Iparművészeti Múzeum továbbra is zárva áll az Üllői úton, 2017 óta állagvédelmi beavatkozások történtek, de 2022-ben felfüggesztették a munkálatokat. Ahogy az Építési és Közlekedési Minisztérium kérdésünkre írta, „a fejlesztés folytatásához, illetve távlati megvalósításához kormányzati döntés szükséges”, egyelőre egyeztetések történtek a Kulturális és Innovációs Minisztériummal. A Rác fürdő felújítása idén sem haladt előre, ellenben a Dandár fürdőé igen, sőt, a kültéri medencéit és a szaunavilágot december 13-án újranyitották. A volt Tőzsdepalotának pedig új tulajdonosa lett, aki talán most már tényleg megkezdi az évek óta üresen álló épület felújítását (reményeink szerint nem egy újabb luxusszálloda lesz belőle).
(Borítókép: Medgyesi Milán - We Love Budapest)
