Azért is jó bizonyos időközönként átlapozni Kordos Szabolcs Budapest titkait felfedező könyveit (az első kötetről itt, a másodikról itt írtunk), így a legújabb, az Egy város legújabb titkai címűt is, mert tele van olyan érdekes történetekkel, amiket sok esetben vagy csak a beavatottak vagy még ők sem ismernek. Így mi is mindig találunk benne csemegéket, még úgy is, ha az épp nem egy egész fejezet, csak egy bekezdés vagy egy-egy mondat.
Ilyen érdekesség volt számunkra, hogy 1963-ban, alig két évvel a Grand Hotel Royal – mai nevén Corinthia Budapest – újranyitása után a szálloda vesztegzár alá került. Ahogy Kordos is említi, pontról pontra megvalósult mindaz, amit Rejtő Jenő írt a Vesztegzár a Grand Hotelben című regényében. Annyi történt, hogy nyár végén az egyik alkalmazott esküvőjét a hotelben tartották, ám a menyasszonyon pár napra rá különös kiütések jelentek meg, emiatt a hatóságok karantén alá vonták mind a 600 lakót, mert tartottak attól, hogy a rejtélyes kiütések fekete himlőre utalnak. Szerencsére nem az volt, de a vendégek elég jól jártak, ugyanis legendák szólnak arról, hogy életük legjobb három hetét töltötték a lezárt szállodában. A legjobb és legfinomabb ételeket kapták, a bár dugig volt a legjobb italokkal, esténként pedig zenekarok játszották a talpalávalót.
Az Üllői út 105. alatti patika – Pesti Sas – a mai napig őrzi azt a megjelenését, amilyen Richter Gedeon korában volt. A gyógyszerész 1901-ben vásárolta meg az üzletet, a benne lévő bútorokkal, felszerelésekkel együtt. Ami viszont számára mindenképpen pluszpontot jelentett, hogy az 1887-ben alapított patika a nőgyógyászati klinika mellett volt, Richter pedig kifejezetten olyan üzlethelyiséget keresett, ahol az orvosokhoz és a páciensekhez közel lehet. Már csak azért is, mert az újabbnál újabb termékeit így könnyen megismertethette az orvosokkal, akik, ha bevált, elterjesztették a használatát. A gyógyszerész feleségével együtt a patika feletti lakásban élt, míg első laboratóriumát az üzlet alatti pincerendszerben rendezte be.
A 20. század elején számtalan furcsa história kapcsolódótt Richter nevéhez, aki ekkoriban az Európa-szerte elterjedt organoterápiával kezdett foglalatoskodni. A módszer lényege, hogy belső elválasztású állati mirigyekből vett hatóanyagokkal kezeli az emberi hiánybetegségeket. Emiatt rengeteg bizarr alapanyagra volt szüksége:
felvásárolta a VEMhes kancák vizeletét, vágóhidakkal egyezkedett a kidobásra szánt szervek begyűjtésÉRŐL, de még a henteseket is gyakran láToGatta.
Bár sokan flúgosnak tartották, ebből a kísérletezésből született meg végül az országban először előállított organoterápiás szer, az adrenalintartalmú Tonogen Suprarenale, amit vérzéscsillapításra és vérnyomásemelésre lehetett használni.
Az Egy város legújabb titkai című könyv Kordos Szabolcs fővárosi legendákat bemutató sorozatának harmadik kötete, amiben 30 izgalmas história ad bepillantást Budapest egykori mindennapjaiba. Olvashatunk többek között a telefonhírmondó és a rádió elterjedéséről, Jókai Mór szerelmi fészkéről, egy Práter utcai műteremről, de olyan emberekről is, akik munkásságukkal létrehozták azt a Budapestet, amit ma ismerünk.
Kordos Szabolcs: Egy város legújabb titkai – Budapesti legendák, legendás Budapestiek
- 21. Század Kiadó
- 295 oldal
- 8690 Ft
(Borítókép: We Love Budapest)