Indítsuk túránkat a Fadrusz utca 12.-nél. Bár a csodás díszek itt-ott beszürkültek, nem nehéz észrevenni a Napudvar társasház székely motívumos sgraffitóit. Az épületet Medgyaszay István tervezte, a közeli református templomhoz hasonlóan, nem ez az egyetlen épülete hasonló díszítéssel.
Haladjunk tovább a Kosztolányi Dezső tér felé, ahol az egykori buszállomás helyén berendezett Zsiráf Tranzitban feltankolhatunk egy jó pizzával. Ha viszont csak kávéznánk, akkor a bájos Kornélt ajánljuk, de a Pingvinben akár egy sört is bedobhatunk. A lényeg az, hogy ne üres gyomorral vágjunk neki a sétának a Feneketlen-tó körül. Élvezzük a madarak és a teknősök társaságát, gyönyörködjünk az őszi színekben, majd folytassuk a sétát a Diószegi út irányába.
1. A visszaeső bűnözők réme és a tűzoltók
Vessünk egy pillantást a Tas vezér utca sarkán álló tűzoltó-parancsnokságra, ami szép példája a modernista építészetnek, oldalán Vilt Tibor szobrászművész alkotásával, előtte egy régi tűzoltókocsi áll, majd folytassuk utunkat a Diószegi úton.
Tegyünk egy kitérőt a Zsombolyai utca felé, és vegyük szemügyre a TIT Stúdió épületét, ami 1936-ban zsinagógának épült, ám a II. világháború után gyülekezet nélkül maradt, így új funkciót kapott. A kerítés furcsa elemei vagy a felső emelet csodás üvegablakai azonban árulkodnak a múltról.
Nem messze, még mindig a Diószegi úton frissen felújított játszótérre bukkanunk, majd a Badacsonyi utca sarkán találjuk a környék szerintünk legszebb modernista épületét, a Márk-villát (Diószegi út 48.), amit egy jómódú orvos, dr. Márk István építtetett 1941-től.
Közelében (Diószegi út 54/B) egy hasonló stílusban épült villát találunk. Tervezője Árkay Bertalan, akinek egyik legfontosabb alkotása az édesapjával, Árkay Aladárral együtt tervezett Városmajori Jézus Szíve-templom, de számos villa is fűződik nevéhez.
Az épülettel átlósan szemben (Diószegi út 57.) fák mögé bújik egy nagyon kedves villa. Építése után néhány évvel vásárolta meg dr. Kelety Géza rendőrfőkapitány-helyettes, akinek emléktábláját megtaláljuk a ház oldalán. Kelety a Rendőrmúzeum alapítója és igazgatója volt, de ő vezette be a visszaeső bűnözők nyilvántartását és a helyszínelő gépkocsi használatát, és az ujjlenyomatok szakértője is volt. Igazán kiváló szakember lehetett, akinek működése szó szerint jobbá tette Budapestet.
2. Határkő és francia péksütemények
Érdemes egy pillantást vetni a Diószegi út és a Tarcali utca sarkán található csinos épületre, mielőtt befordulunk az Elek utcába, ahol kukucskáljunk be a 16-os szám kertjébe. Itt egy 1691-ből származó birtokhatárkő áll, valószínűleg a szervita rend birtokhatárát jelezte egykor, és az 1990-es években került elő.
Sétáljunk tovább a Villányi út irányába, majd a Késmárki utcán az itt található iskolából kiszűrődő kedves gyerekhangokat követve érkezzünk meg a Ménesi útra, ahonnan messziről hívogat a Chez Matild kézművespékség vaj- és kenyérillata. Ne is álljunk neki ellen, kóstoljunk meg valamit.
3. A viszkis rabló és a titkos kápolna
Eközben vethetünk is egy pillantást Karinthy Ferenc egykori lakhelyére (Ménesi út 71.) , ami munkáiban is megjelenik. Korábban az épület a Plósz család tulajdonában volt, majd Somlay Artúr, a híres színész élt itt, egészen öngyilkosságáig.
Néhány házzal arrébb (Ménesi út 63.) lakott Karinthyék jó barátja, Molnár-C. Pál festőművész a családjával, villájuk ma is a család tulajdonában van, 1984 óta a művész munkásságát bemutató múzeumot működtetnek benne. Ők vezetnek körbe, ha előzetes bejelentkezés után ellátogatunk ide, ahogy mi is tettük.
Valamivel távolabb, az utca másik oldalán (Ménesi út 76.) ma már lakóházként funkcionál az egykori Ellmann fogadó épülete. Az Ellmann család régi fogadósdinasztia volt, a Tabánban is voltak érdekeltségeik. A fogadóhoz hatalmas telek tartozott, amely eredeti méretében maradt fenn. Mivel a Köbölkút utca felé is van kijárata, száz évvel később állítólag itt nyert egérutat a Viszkis az őt üldöző rendőrök elől. A területen egy másik épületet is találunk, amit Ellmann Károly fogadós a gyermekei számára építtetett. Nevelésük nem zajlott zökkenőmentesen, Ellmann egyik leányának kérője például szíven lőtte magát a fogadó előtt, mert a zord apa nem akarta hozzáadni a lányt.
Békésebb világ fogad a Ménesi út 59/B-ben található Medgyaszay István Emlékhelyen, amit egy kis közön át tudunk megközelíteni. A Fadrusz utcai Napudvart is tervező építőművészt leginkább arról ismerjük, hogy a múlt század fordulóján forradalminak számító anyagot, a vasbetont izgalmas, egyedi, a népművészet elemeit is megidéző motívumok segítségével építette bele épületeibe.
Bár a közelben (Ménesi út 57/A) található villa még felújítás alatt áll, úgy tűnik, szép végeredményre számíthatunk. A házat Sándor Károly építész saját maga és családja számára tervezte, de 1945-ben özvegye a közeli Szent Imre Plébániának adományozta, így lehetséges, hogy a pincében a szocializmus alatt titkos kápolna segítette a környékbeli katolikusokat vallásuk gyakorlásában.
3. A malátakirály pucér Vénusza
Szomszédságában (Ménesi út 55.) találjuk a Balla-villát, Balla Sándor gyógyszerész egykori otthonát. Balla jelentős vagyonát úgy szerezte, hogy svájci üzlettársával együtt megalapította az Egis elődjének tekintett Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Részvénytársaságot, melynek legfontosabb terméke a ma is ismert Ovomaltine malátaitalpor volt. Ballának egyébként meggyűlt a baja a szomszédokkal, ugyanis csodás kertjének éke egy meztelen Vénusz-szobor volt, amit helybeli erkölcscsőszök jelentettek a rendőrségen. Balla végül virágokkal, cserjékkel borította a Vénusz környékét, hogy kevésbé legyen látható az utcáról. A család később zsidó származása miatt menekülni kényszerült Budapestről, végül Argentínában telepedtek le. Bár villájuk ma nagyon rendezett, a Vénusznak már jóval korábban nyoma veszett.
Sétáljunk tovább a Szüret utcáig, és folytassuk sétánkat a Ménesi úton – itt mutattuk be a környék érdekes épületeit. Ha pedig nyitva találjuk a hátsó kaput, érdemes rövid sétát tenni az ingyenesen látogatható Budai Arborétumban is.
4. A színésznő és a szerencsejátékos báró
A vadonatúj Corvinus Gellért Campushoz érve folytathatjuk utunkat a Mányoki út 5-höz, ami nemcsak a környék első vasbeton épülete volt, hanem a két világháború közötti időszak legismertebb házaspárjának, Miklós Andor főszerkesztőnek és Gombaszögi Frida színésznőnek az otthona is volt. Fridának állítólag egykor még IV. Károly is udvarolt.
A szomszédban jellegzetes historizáló kapujával megtaláljuk a Wenckheim bárók villáját (Mányoki út 3.), ők az autók szerelmesei voltak, telkükön működött az ország első magánbenzinkútja is. A kert egyébként jóval nagyobb volt, a jelenlegi Finn Nagykövetség is a Wenckheimekhez tartozott, végül az egyik báró szerencsejáték-szenvedélye miatt váltott tulajdonost.
A két Wenckheim-ház közé – egy saroktelekre – ékelődik be a környék talán legszebb szecessziós épülete, a műteremház, amit már számos cikkünkben bemutattunk, hiszen olyan alkotóknak adott otthont, mint Czóbel Béla vagy Rippl-Rónai József és Vojnich Erzsébet. A közelében találjuk a Szent Vincze-oszlopot, amely a kerület boros múltjára emlékeztet, és egy kis falusias hangulatot hoz vissza, hiszen a filoxérajárvány előtt szőlőt termesztettek a környéken.
Innentől már nincs más dolgunk, mint hogy a Kelenhegyi úton átvágva keressünk magunknak egy olyan helyet a Gellért-hegyen, ahonnan szép panoráma nyílik az őszi színekre, vagy csak ejtőzzünk egyet egy padon, majd a Bartók Béla út felé sétálva keressünk magunknak egy szuper helyet, ahol valami finomság mellett pihenhetünk meg a hosszú séta után.
Források:
- Képmás.hu
- Gellérthegyi paradicsom
- A Ménesi út lakóközössége utcabálján sétákat is szervez, illetve a házakra kihelyezett Mesélő Kertkapuk táblákon is számtalan érdekességet olvashatunk.
(Borítókép: Medgyesi Milán - We Love Budapest)
