We Love Budapest: 2011-ben indult az Art Market története, és azóta a régió meghatározó kortárs művészeti eseményévé nőtte ki magát, amelyre nemzetközi szinten is odafigyelnek. Mennyiben változott az esemény koncepciója az alapítás óta eltelt közel másfél évtizedben?
Ledényi Attila: Érdekes módon a legtöbbet talán inkább az árul el az Art Market Budapestről, hogy mennyiben nem változott az esemény koncepciója. Mindig is hittünk abban, hogy a kortárs képzőművészet népszerű, vagyis népszerűvé tehető, ha megteremtjük és könnyűvé tesszük a hozzáférést a közönség számára. Éppen ezért döntöttünk egy nemzetközi művészeti vásár, tehát olyan formátum kialakítása mellett, ami a világon mindenhol a művészet fogyasztásának legnyitottabb és legkellemesebb formája, túlmutat a múzeumok és galériák kommunikációs hatásán és vonzerején, ráadásul a bemutatott választék rendkívül széles, a műfaji bőség – a mi esetünkben legalábbis mindenképpen – gyakorlatilag korlátlan. És nem változott az sem, hogy Budapestet szeretnénk nemzetközileg népszerűsíteni, kulturálisan pozicionálni és turisztikailag vonzóvá tenni, amire ez a formátum szintén kiválóan alkalmas. Másfél évtizeddel ezelőtt fővárosunk még nem volt rajta a nemzetközi művészeti térképen, miközben számunkra egyértelmű volt, hogy Budapest szinte minden porcikájában alkalmas arra, hogy legalábbis a régió meghatározó művészeti központja, Európa egyik kulturálisan vonzó helyszíne legyen. Nem utolsósorban pedig továbbra is missziónknak tekintjük, hogy a potenciálisan népszerű, értékes, de ma még kevésbé ismert művészeti tartalmak, a feltörekvőnek tekintett régiók és feltörekvő művészgenerációk megkapják az őket megillető figyelmet hazánkban és a nemzetközi színtéren egyaránt. Még ha ehhez kell is némi bátorság, mi megteremtjük azoknak a művészeknek, alkotóközösségeknek, irányzatoknak a bemutatkozás és érvényesülés lehetőségét, akik különleges teljesítményük ellenére még nem a kánon részei, vagy méltatlanul ki vannak szorítva a mainstream műkereskedelmi közegből. Nem véletlen, hogy sokan kifejezetten kincsekre vadászni, a jövő sztárjait felfedezni járnak hozzánk.
WLB: Mennyire tekinthető szakmai és mennyire a közönség számára is érthető és elérhető rendezvénynek az Art Market Budapest?
L. A.: Ez nagyon fontos felvetés, hiszen a hazai szakmai közegben általános nézet, hogy ami népszerű, az nem lehet elég magas színvonalú és vice versa. Nekem erről szerencsére mindig a New York-i MoMA, a Modern Művészetek Múzeuma jut eszembe, amely ugyan a világ egyik leglátogatottabb kulturális intézménye, szakmai munkája mégis minden kritikán felül áll. Népszerűség és szakszerűség ugyanis a művészetben sem kell hogy kizárja egymást. Az Art Market Budapest egyszerre akar és tud maradandó élményt nyújtani egyrészről a már elkötelezett, a művészet világában jártas fogyasztónak, másfelől rendkívül eredményes a képzőművészetre fogékonnyá tehető közönség elérésében, megszólításában és bevonásában. Ennek jótékony hatása sokrétű, egyebek mellett a kortárs képzőművészet hazai piacának bővítését is minden más eszköznél hatékonyabban szolgálja. Egy másik, számomra inspiráló New York-i példával élve, az ottani számtalan művészeti vásárra is ez a szemlélet jellemző, már a kiállító galériák kiválasztásakor is kiemelt szempont, hogy azok a magas színvonalú választék bővítése mellett, vagy inkább épp annak köszönhetően, hatékonyan járuljanak hozzá új fogyasztói csoportok bevonásához. Na mármost, ami a világ legerősebb művészeti piacát működésben tartja, az nyilván nálunk is a fejlődést szolgálja, ezért ezt a felfogást mi kiemelten követendő példának tekintjük.
WLB: A vásáron milyen arányban találkozhatunk hazai és külföldi kiállítókkal, művészekkel?
L. A.: Ha a kiállításra kerülő anyag egészét, tehát a vásár valamennyi szekcióját nézzük, akkor nagyjából 50-50%-ban jelennek meg hazai és külföldi kiállítók. Ami pedig a sokak által központinak tekintett, a vásáron belül a legnagyobb alapterületet elfoglaló, az esemény arculatát domináló, kifejezetten a kereskedelmi galériákra összpontosító szekciót illeti, ott már az Art Market Budapest második évében többségbe kerültek a külföldi galériák, idén például közel 30 országból érkeznek kiállítóink. Mindeközben különleges üzenete van annak is, hogy ezúttal a két legnagyobb kiállítási standra Magyarország két legfontosabb kortárs galériája költözik be: a rendszerváltás után első magángalériaként létrejött, hamarosan fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Várfok és a Magyarországot a legfelső kategóriás művészeti vásárokon gyakorlatilag egyedüliként képviselő acb Galéria. Egyébként érdekes és fontos színfoltja a vásár magyar anyagának, hogy a művészet nonprofit képviseletének bemutatására fenntartott kiállítási területen többek között a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Pécsi Egyetem Művészeti Kara kiállítói közreműködésének köszönhetően a legfiatalabb művészgeneráció legjobbjaival is összebarátkozhat a közönség.
WLB: Milyen programokkal várjátok a nagyközönséget?
L. A.: Rendszerint közel félszáz kísérőprogrammal tesszük ilyenkor még vonzóbbá, könnyedebbé vagy éppen elmélyültebbé a művészet élvezetét, és ez ezúttal sem lesz másként. Felsorolni hosszú lenne mindet, de például olyan jelentőségű események szerepelnek a listán, mint az Art Photo Budapest, Közép- és Kelet-Európa egyetlen nemzetközi fotóművészeti vására, az Inside Art nemzetközi konferencia vagy a sCulture elnevezésű szoborpark. Miközben számtalan társasági eseménnyel vagy művészprezentációval igyekszünk megteremteni a lehetőséget a művészekkel való személyes kapcsolatteremtésre, a művészetben már jártas és fajsúlyosabb szakmai tartalmakat igénylő érdeklődők Európa egyik legszínvonalasabb művészeti konferenciáján vehetnek részt, a szélesebb közönség érdeklődését pedig talán a népszerű személyiségek által tartott tárlatvezetések fogják leginkább felkelteni.
WLB: Milyen témákat emelnél ki, amelyek meghatározzák az idei Art Market Budapest karakterét?
L. A.: Miközben a vásár karakterét elsősorban a kiállított művészeti választék jellege, színessége és bősége határozza meg, minden évben igyekszünk ezen a széles platformon bizonyos témáknak különös figyelmet szentelni. A tematikát úgy alakítjuk ki, hogy az emlékezetes, szórakoztató látogatói élményt nyújtson, miközben olyan nemzetközi folyamatokra, jelenségekre is ráirányítja a figyelmet, amelyek az ínyenc műértők érdeklődését is felkeltik, és jó példaként, modellként szolgálnak a hazai szereplők számára. Idén különösen izgalmasnak ígérkezik az a program, részben mert szinte mindannyiunkhoz szó szerint „közel áll”, ami az ingatlanberuházások, tehát épített környezetünk és a képzőművészet kapcsolatára fókuszál. A világ más részeiről hozott különleges építészeti és ingatlanfejlesztői megoldásokat felvonultató szakmai napot és közönségtalálkozót jól egészíti ki, illusztrálja a Millenáris parkjában létrejövő látványos szoborpark. A műfajok között a fotóművészetre igyekszünk mindig kiemelt figyelmet fordítani. Miközben ezt jól megalapozza, hogy a vásár fotószekciója, az Art Photo Budapest régiónk egyedüli nemzetközi fotóvására, André Kertész születésének 130. évfordulója kapcsán idén a rendkívüli nemzetközi jelentőségű magyar alkotót, pontosabban életművének a kortárs fotóművészetben ma is tetten érhető hatását fogjuk több szempontból körüljárni a szakmai programok és kiállítási anyag keretében egyaránt. A harmadik, különösen izgalmas, a szakmát és a szélesebb közönséget egyaránt jó okkal foglalkoztató téma ezúttal a képzőművészet és a dizájn sajátos kapcsolata. A két művészeti ág között húzódó határvonalak egyre inkább elmosódnak, és ez olyan globális tendencia, amit – úgy éreztük – mi sem hagyhatunk figyelmen kívül. Kiállítótereinkben ezért ez látványosan megjelenik majd, és saját programunkat olyan eseményekkel való együttműködésünk teszi teljessé, mint a Budapest Design Week és annak csúcspontja, a 360 Design Budapest kiállítás.
WLB: Melyek azok a konkrét programok, amelyek szerinted a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak majd számot?
L. A.: Azt reméljük, hogy minden programunk a legnagyobb érdeklődésre tart majd számot, csak más-más közönségszegmensben. Az ingyenesen biztosított művészetpedagógiai foglalkozásokon például több száz iskolás vesz majd részt, az esetükben még természetes, érdeklődő hozzáállással. A legszélesebb népszerűségre talán a sCulture elnevezésű szoborparkunk tarthat számot, nem utolsósorban épp azért, mert a köztéri szobrászat a művészeten belül a közönséggel való érintkezés frontvonala. Ráadásul a Millenáris épületei közötti több tucat kortárs szoborral épp azt akarjuk láthatóvá tenni, hogy egy köztéri alkotás sokkal több és nagyon más is lehet, mint egy történelmi emlékmű. Az építészeti témánk kapcsán több elképesztő nemzetközi prezentáció mellett különösen izgalmasnak ígérkezik Ferencz Marcell, a Néprajzi Múzeum tervezőjének előadása többek között arról, hogyan lehetett a világ egyik legnépszerűbb középületét egy szobor köré építeni. Aki fotóművészeti csemegére vágyik, annak a világhírű alkotó, Roger Ballen mesél arról, hogyan határozta meg a munkásságát alapjaiban, amit André Kertésztől tanult, vagy az egyik legnagyobb európai fotófesztivál, a Baden Photo alapítójának különleges ötlete, hogy a mesterséges intelligencia által generált Kertész-fotókból mutasson be néhányat, és provokáljon ezzel vitát. A tárlatvezetések között várhatóan a rendkívül szimpatikus és érzékeny személyiség, a 30Y zenekar frontembereként ismert Beck Zoli fellépése és a tavalyi telt házas tárlatvezetés után idén is visszatérő kulturális újságíró-műsorvezető Csepelyi Adrienn kelti majd fel sokak érdeklődését. Számtalan esemény teszi tehát teljessé az Art Market Budapest idei választékát, de ha esetleg valaki egy olyan ritka pillanatban érkezik a vásárra, amikor éppen nem szerepel a programban semmi, azt megnyugtatom, hogy az 500 feletti művész alkotásait felvonultató, több ezer négyzetméteres kiállítótérben akkor is mindig történik valami.
Nyitva:
- 2024. október 17., csütörtök: 11.00–19.00
- 2024. október 18., péntek: 11.00–21.00
- 2024. október 19., szombat: 11.00–19.00
- 2024. október 20., vasárnap: 11.00–19.00
(Borítókép: Art Market Budapest)
