Mallász Margit Eugénia, vagyis Mallász Gitta 1907-ben született, jómódú családban, édesanyja osztrák volt, édesapja pedig egy magyar ezredes, aki a Monarchia közös hadseregében szolgált. A család Trianon után Budapestre került, így Gitta 16 évesen az Iparművészeti Főiskolára iratkozott be, ott ismerkedett meg a zsidó származású Dallos Hannával, akivel később életre szóló barátságot kötött. Az iskola elvégzése után azonban néhány évre különváltak, részben Mallász sportkarrierje miatt.
A művész ugyanis kiváló úszó volt, bronzérmet szerzett az 1931-es párizsi Európa-bajnokságon a 4x100 méteres gyorsváltóban, ezenkívül hatszoros magyar bajnok lett különböző úszásnemekben 1931 és 1934 között. A Hajósban ismerkedett meg másik életre szóló barátnőjével, Strausz Lilivel. A szép, atletikus alkatú Lili mozgásművészetet tanított, Mallász úszóként kezdett hozzá járni. A sportkarrier azonban nemcsak fizikailag terhelte meg, de az ezzel járó ismertséget is nehezen viselte, így hamarosan visszatért a rajzoláshoz.
Ekkortájt elevenítette fel kapcsolatát főiskolai barátnőjével, Dallos Hannával, aki időközben férjhez ment Kreutzer Józsefhez. A házaspárnak a Vár alatt, az Ilona (ma Szabó Ilonka) utcában volt műterme. A négy fiatal, Lili, Hanna, József és Gitta életre szóló barátságot kötött. A helyzet közben egyre nehezebbé vált, az antiszemitizmus légköre egyre jobban nehezedett rájuk, Dallos Hanna és férje egyre kevesebb munkához jutottak. Mallász Gitta viszont ismert sportolóként és származása miatt is jobb helyzetben volt, könnyebben szerzett állami, turisztikai megbízásokat is. A két művész, Dallos Hanna és a Mallász Gitta alkotásait ebben az időszakban tehát nemcsak a köztük lévő rendkívül szoros alkotói kapcsolat, hanem a politikai szükségszerűség miatt sem mindig egyszerű elkülöníteni egymástól.
Mallász Gitta a 30-as években turisztikai plakátjaival hívta fel magára a figyelmet. Munkásságának fontos forrása a népművészet formakincse, amit jól ismert és sokat tanulmányozott, majd az art deco szellemiségének és saját stílusának megfelelően épített be munkáiba. A turisztikai plakátok mellett barátnőjével tervezett prospektust az időszak egyik legfontosabb divattervezője, Zsindelyné Tüdős Klára számára, de Mallász Gitta a Kereskedelmi Minisztérium kérésére vendégházak berendezésének a tervezését is vállalta, és csomagolásterveket is készített, például a Stühmer számára. Ha szeretnénk jobban megismerni a művész ebben az időszakban készült munkáit, ezt a cikket ajánljuk, itt pedig még több alkotását nézhetjük meg.
A politikai helyzet eközben egyre nehezebbé vált, majd kitört a háború. A bombák és a náci fenyegetés elől menekülve Dallos Hanna és férje egy budaligeti kis parasztházba költözött, Mallász Gitta pedig velük tartott. Strausz Lilit munkája ugyan a fővároshoz kötötte, de a hétvégéket a barátainál töltötte.
1943. június 25-én Gitta Hannával beszélgetett, amikor Hanna egyszerre figyelmeztette: „Vigyázz, többé nem én beszélek!” Így kezdődőtt a 17 hónapon át tartó spirituális tanítás, ennek nyomán pedig megszületett egy 88 részből álló szöveg, Az angyal válaszol, aminek Mallász Gitta saját bevallása szerint csak írnoka és nem szerzője volt. A fiatalok úgy írták le a jelenséget, hogy volt egy angyaluk, aki Hannán keresztül beszélt hozzájuk péntekenként 3 órakor (Jézus halálának időpontja), ismétlődően. A tanítás arra ösztönzi az olvasót, hogy még egy nehéz, átmeneti időszakban is fejlődjön, küzdjön a rossz ellen. Vallástól független egyetemessége meglepő, a hozzákapcsolódó magyarázatokat és keletkezésének történetét ez a honlap részletesen összefoglalja.
1944 márciusában a barátok Budapesten, Hanna szüleinek Garay utcai lakásában húzták meg magukat, nem sokkal később deportálták Kreutzer Józsefet, a három nő pedig egyedül maradt. Mallász Gittát ezt követően felkérték egy olyan üzem vezetésére, ahol egy korábbi iskolaépületben mintegy száz zsidó nő varrt katonai ruházatot, egy katolikus pap, Klinda atya zsidómentő munkájának köszönhetően. Mallász azzal az egy feltétellel egyezett bele az üzem vezetésébe, hogy barátnői is vele tarthatnak. Így kezdtek mindhárman dolgozni az egykori Szent Katalin-zárda épületében, a Budakeszi út 46.-ban, száz riadt zsidó nő között, akiknek többsége egyáltalán nem volt hivatásos varrónő. A három barátnő azonban megszervezte a termelést, az angyalok tanításai pedig ezen a kietlen helyen is folytatódtak, miközben a szomszédos épületben az SS állomásozott.
Mallász Gitta Kun páter nyilasainak betörése után sikerrel nyerte meg a németek védelmét üzeme számára. Német igazolványt szerzett, összebarátkozott a tisztekkel, még üzemlátogatást is szervezett számukra. A tragédiát azonban nem kerülhette el. 1944 decemberében ismét betörtek a nyilasok. Mallász Gittáék ekkor segítséget kértek a szomszédban állomásozó SS-től, akik meg is akasztották a nyilasok ténykedését. A magyar és a német tisztek között Mallász Gitta tolmácsolt, szándékolt körülményességgel, hogy időt nyerjen. Eközben az üzemben dolgozók nagy része a hátsó bejáraton megszökött, a nácik kertjén át, az ő segítségükkel hagyta el az üzemet. Csak 13 nő maradt, közöttük Dallos Hanna és Strausz Lili, akik nem akarták barátnőjüket magára hagyni, féltek, hogy megölik a nyilasok, ha rájönnek a cselre. Mindkettőjüket deportálták, a háború végét egyikük sem érte meg, ahogy Kreutzer József sem.
Mallász Gitta később műhelyt nyitott Budapesten, a Batthyány utca 4. alatt, majd Rábai Miklós felkérésére az Állami Népi Együttes díszlet- és jelmeztervezője, tolmácsa lett. Munkája során bejárta a világot, saját bevallása szerint mégsem volt boldog, így mikor külföldön kapott állást, Franciaországban telepedett le. A háború után Mallász családjára is üldöztetés várt. Azért, hogy ezt elkerülje, névházasságot kötött Walder Lászlóval, a zsidó származású kommunistával, akivel később egymásba szerettek. Walder 1982-ben halt meg, Mallász Gitta innentől Az angyal válaszol magyarázatának szentelte életét, konferenciákon és könyvekben adta tovább a mű üzenetét, egyre inkább felvállalta a spirituális tanító szerepét, amitől korábban ódzkodott. Munkássága Franciaországban is ismert, olyan sztárok is megszívlelték a tanításokat, mint Juliette Binoche.
1988-ban súlyos baleset érte, mindkét csuklója eltört, ezért Tartaras faluba költözött korábbi otthonából. 1992-ben hunyt el, hamvait a Rhône folyóba szórták, így zsidó barátaihoz hasonlóan neki sincs sírja. 2011-ben posztumusz Világ Igaza kitüntetést kapott a II. világháború alatti helytállásáért, a korábban általa irányított varróüzemben ma a Lauder Javne iskola óvodája működik, melynek közelében található Mallász Gitta emléktáblája.
