A nagyvárosi lét számtalan előnnyel jár, például rengeteg lehetőségünk van kikapcsolódni, vagy kulturális programokat szervezni magunknak. Viszont az olyan milliós nagyvárosoknak, mint Budapest, megvan az árnyoldala is, ezek között előkelő helyen van a szennyezett levegő. Az autóktól, télen a bizonyos típusú fűtéstől és egyéb szennyezések miatt a fővárosi levegő nem a legjobb minőségű. Ám mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy jobb legyen Budapesten levegőt venni. Például használhatunk biciklit vagy tömegközlekedést az autó helyett, vagy vásárolhatunk olyan termelői piacról, ahol a közelben termelt zöldségeket és gyümölcsöket árulnak. A károsanyag kibocsátás csökkentéséért és saját egészségünkért sokat tehetünk azzal is, ha nem szokunk rá a dohányzásra, vagy ha már dohányzunk, akkor minél hamarabb leszokunk róla, hiszen ez nemcsak ránk nézve káros, és nemcsak a levegőt szennyezi, hanem az eldobott csikkek károsanyag tartalma a talajba és a természetes vizekbe is bejut.
Hazánkban 2 millió felnőtt dohányzik, annak ellenére, hogy a dohányzás minden formája káros. Sokan tévesen azt hiszik, főleg a nikotin miatt. A legújabb kutatások szerint nem elsősorban a nikotin, hanem a cigaretta égése során felszabaduló füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Az egészségünkért úgy tehetünk a legtöbbet, ha egyáltalán nem dohányzunk, vagy ha már elkezdtük, teljes mértékben leszokunk, hiszen már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökkennek a megbetegedés kockázatai. Amennyiben valaki az ismert kockázatok ellenére tovább folytatja a dohányzást, tájékozódjon az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.
Ám léteznek helyek Budapesten, ahol tiszta a levegő, ahol bátran teleszívhatjuk a tüdőnket, miközben élvezzük a táj szépségét is. Ezek jellemzően erdős hegyvidéken vannak, bár a legtisztább levegőt akkor találjuk, ha lemegyünk a föld alá.
Steril levegő a föld alatt
Nem közismert, de a barlangok levegője nagyon tiszta: a barlangi levegő sajátossága, hogy mikrobiológia szempontból szinte sterilnek mondható, vagyis por-, csíra-, és allergénmentes, tüdőgyógyászati terápiákban használják is.
Budapest kis túlzással barlang-nagyhatalomnak mondható, a Budai-hegység hévízei zegzugos, labirintusszerű járatokat alakítottak ki maguknak a budai oldal alatt. Ezek közül a Szemlő-hegyi- és a Pálvölgyi-barlang látogatható. Vezetett túrákon vehetünk részt, csodálhatjuk meg a cseppkőformákat és a föld alatti világot. Kánikulában különösen jól esik, hiszen a barlangok mikroklímája télen-nyáron 12 Celsius fok körüli hőmérsékletet biztosít. A Szemlő-hegyi barlang babakocsival és kerekesszékkel is látogatható, a Pálvölgyiben időnként lépcsőkön vezet fel és le az utunk. A Mátyás-hegyi barlang szintén nyitott a nagyközönség előtt, de ide a kalandosabb túrákra vágyókat várják. Szakképzett vezetők visznek le kis csoportokat a nem kiépített útvonalakra, ahol időnként négykézláb vagy hason csúszva kell haladni a járatokban.
Levendulamező a Nagy-Kevély oldalában
A levendula egyszerre gyógy-, fűszer, és dísznövény, fertőtlenítő, immunerősítő, gyulladáscsökkentő hatása közismert, de inhalálva a légutakat is tisztítja. De nem csak hasznossága, hanem szépsége miatt is szeretjük, a lilába borított levendulamezők olyan tájakat idéznek, mint Provence vagy Tihany. A Budai-hegységben szintén találhatóak levendula mezők, a környéken kirándulva, dombok oldalában megtalálhatjuk a lila virágok tábláit.
A környék talán legszebb levendulamezője a Budapesttel szinte egybenőtt Pilisborosjenőn, a Kevély-hegy oldalában található. Az 534 méter magas sasbérc közkedvelt kirándulóhely, területén több barlang és turistaút található, de itt van a Kevélyhegyi Levendulamező is, amely messziről észrevehető lila színével és illatával. A terület honlapját érdemes figyelni, mert időnként „Szedd magad” akció keretein belül juthatunk hozzá a növényhez, de előzetes egyeztetés alapján fotózásra is van lehetőség a virágok között.
Sisi kedvenc helye
A felsorolásból nem maradhat ki Budapest legmagasabb pontja sem, a János-hegy szó szerint kiemelt szerepét mutatja, hogy sokáig Pozsonyi-hegyként emlegették, mivel jó időben állítólag Pozsonyig el lehetett látni, de végül az egykor rajta álló Szent János szoborról kapta ma is használt nevét. A hely közismert és közkedvelt kirándulóhelye volt a főváros lakosságának már a 19. századtól kezdve. Jó időben kirándulók tömkelege rója a hegyen átvezető turistaösvényeket, aki pedig nem akar felfele gyalogolni, az a Libegővel jut fel a csúcs alatt lévő Budakeszi-nyeregbe. A hegy alatt található szocialista örökségünk egyik legkedvesebb maradványának, a Gyermekvasútnak az egyik megállója.
A hely a mészkőből készült körpanorámás kilátóról is ismert, a neoromán épület a 12. kerület címerében is megtalálható. Az Erzsébet-kilátó névadója Ferenc József császár felesége, Sisi, aki állítólag többször is járt a helyszínen – könnyen lehet, hogy többek között a friss, tiszta levegő is vonzotta.
Csodás kilátás az Újlaki-hegyről
A Hűvösvölgy szomszédságában található Hármashatár-hegy közkedvelt a Budai-hegységet rendszeresen látogatók között. Sokkal kevésbé ismert, hogy a „szomszédban” található az Újlaki-hegy. A hely leginkább a siklóernyősök között kedvelt, hiszen egy siklóernyő rajtállomás található rajta. Az Újlaki-hegy csúcsán mindössze egy pad áll, de innen csodás panoráma nyílik minden irányba, megcsodálható maga Budapest, a Budai-hegység és a távolabb fekvő Pilis is. A helyre a sárga túrajelzésen lehet eljutni, ami a Hűvösvölgyből indul.
Ázsia és Amerika növényei Soroksáron
Bár a jó levegőt általában az impozáns Budai-hegyekhez kötik, a 23. kerületben is található egy tiszta levegőjű, csodaszép hely, ez pedig a Soroksári Botanikus Kert. Az oktatási céllal létrejött kert a Kárpátok, Ázsia és Amerika növényvilágát mutatja be. Napjainkban ismeretterjesztéssel és a genetikai megőrzéssel is foglalkozik, a Magyar Agrár- és Élelmiszertudományi Egyetemhez tartozik. Említésre méltó a borostyán-gyűjteményük, ez a harmadik legnagyobb Európában. A 60 hektáros területen megismerhetünk egy láprét rezervátumot, az alföldi homokpusztagyepeket, de a vízi és vízparti növények is nagy fókuszt kapnak. A friss levegőhöz nemcsak a gyér autóforgalom járul hozzá, hanem az is, hogy a Duna közelségében a szél szinte állandóan fúj.
A füstmentes technológiák használatával akár 70-95 százalékkal csökkenthető a károsanyag-kibocsátás. Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia.
Fontos tudni azonban, hogy ezen füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, amely egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, és függőséget okoz. A károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségügyi hatás közötti összefüggés vizsgálatára pedig még további hosszútávú kutatások szükségesek. Fontos hangsúlyozni, hogy a füstmentes technológiákkal elérhető ártalomcsökkentés csak a cigaretta teljes mellőzésével érhető el, az együttes használatuk esetén nem érvényesül maradéktalanul az ártalomcsökkentés. A legjobb megoldás azonban továbbra is kizárólag az, ha semmilyen formában nem fogyasztunk nikotin vagy dohánytartalmú terméket.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
