A csónakázótó a Városliget egyik legnépszerűbb pontja, de annak ellenére, hogy a partján álló pavilonnak évtizedes gasztronómiai múltja van, nyáron ritkán járunk oda. A tavaly a szezon végén nyitott Kiscsónakom Bisztró viszont kísérletet tesz a hely régi szellemének frissítésére.
A Városligeti Csónakázótó nyáron a romantikusoké, télen pedig a sportosoké. Hagyományosan legalábbis. A valóságban ugyanis télen a Műjég és a pavilonja is tömve van budapesti lakosokkal, míg nyáron inkább a Hősök terét látogató, illetve a hop on hop off buszokkal a várost átszelő turisták lófrálnak a környéken.
Pedig a csónakázótóra néző pavilon hosszú gasztronómiai történelemre tekint vissza, mindig is volt itt egy presszó, bisztró vagy más, könnyebb műfajt kínáló, élő zenés hely, ahol a csónakázás előtt-után tovább lehetett romantikázni. A tavaly szezon végén nyitott Kiscsónakom Bisztró egy kicsit ezt a hangulatot szeretné feléleszteni.
A Kiscsónakomnak ugyan van belső tere, 1-2 asztal is van benne, az indusztriális-retró belső hangulata kifejezetten kellemes, mégis automatikusan a teraszra vágyunk. A terasz ugyanis 12 után kellemes, árnyas kis menedék lesz, pazar kilátással a mesterséges tóra és a Vajdahunyad várára. A kilátással és a kellemes, árnyas, víz melletti terasszal pedig egy másfajta városligeti élményt nyújt, mint a zöldben megbújó régi kedvencek.
A Kiscsónakom egy jobb büfé és egy bisztró között helyezkedik el – az étlap nem széles, de a tulajdonos, Popovics István szerint hozzájuk elsősorban egy italra térnek be a vendégek, élvezni a kilátást, aztán jönnek rá, hogy tulajdonképpen harapnának is pár falatot. Az ételek között van péksüti – croissant sima, édes és sós, szendvics verzióban, vega és húsos grillszendvicsek, laktató saláták, sajtos és felvágottas tálak, illetve krémek.
A grillszendvicsek kifejezetten méretesek – simán kitesznek egy hamburgert –, és nem sajnálják róla sem a sajtot, sem a feltétet. Mi a pikáns olasz szalámist próbáltuk, de vannak különböző tépett húsos és zöldséges verziók is. Savanyú uborka jön mellé, de kérhetünk külön házi paradicsomszószokat is. A szendvicsre egy kis pikáns szilvacsatni van rácsorgatva, ami látványra nagyon hasonlít a ketchupra, ízben azonban sokkal komplexebb, édes-savanyú. A kis szilvacsatnis trükk egyébként jól rámutat arra, hogyan balanszíroznak a retró-kortárs tengelyen a Kiscsónakomban.
A saláta nem a klasszikus zöld leveles változat, inkább a superfood felé tendál a nagyobb adag hummusszal, grillezett csirkemellkockákkal, quinoával és a currys dresszinggel. Nagy piros pont jár azért, hogy a hasonló kínálatú helyeken sokszor kapjuk az ételt-italt műanyag pohárban és papírtányérban, itt viszont minden ízléses fabokszokban érkezik, rendes evőeszközzel, és az italokat is üvegpohárban kapjuk.
Az italválaszték egyébként elég széles – sörből, fröccsből többféle, de borból még a palackosok közül is bőven van választék. A long drinkek között vannak spritzek és különböző gin-tonikok, illetve egyéb kevert italok, és a rövidek között is találunk szép számmal hazai és külföldi tételeket is.
A régi hagyományokat követve időnként élő zene is van, úgyhogy egy nyugis, nyári alkonyon elkaphatjuk a hatvanas évek romantikáját, maximum kevesebb táncoló párral találkozunk. A Kiscsónakom egy igazi nyári hely, idén szeptember 7-ig tartanak nyitva, úgyhogy van még egy jó másfél hónapunk, hogy a Ligetben járva megnézzük őket.
ELÉRHETŐSÉGEK
Kiscsónakom Bisztró
