Pyrker János László (1772–1847) hosszú időn át volt Eger városának érseke, ám azt megelőzően velencei pátriárkaként is tevékenykedett. Ekkoriban vásárolta meg hatalmas, 190 műből álló gyűjteményét csupa itáliai remekművel. A gyűjteményt 1836-ban a magyar nemzetnek adományozta, ezek a képek ma javarészt a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításán láthatók. A Pyrker-gyűjteménybe azonban belekerült pár más korból és stílus mentén fogant kép is, például az osztrák festő, Josef Danhauser (1805–1845) néhány festménye is, elsősorban még kezdő korából, a tanulóéveiből.
Pyrker és Danhauser apja jól ismerték egymást, baráti viszony volt köztük, és mivel Pyrker mindig is több volt, mint egy korabeli közéleti személy, komoly művészi ambíciókat táplált magában, korának elismert írója volt, így azt is jó szemmel nézte, amikor a barátja fia, Josef festeni kezdett. Ekkoriban Pyrker Velencében élt, meghívta magához a fiút tanulmányútra, amiből aztán jó pár hónap lett, a két férfi között pedig egyfajta mecénás-művész viszony alakult ki.
Persze ennek is megvolt az oka: akkoriban készült el Pyrker talán leghíresebb műve, egy hőseposz, ami Rudolf von Habsburg hőstetteit meséli el, a középpontban a morvamezei csatával. Pyrker műve a Habsburg-család dicsőítése céljából készült, és nagyban hozzájárult az uralkodói család fényének növeléséhez. Pyrker arra kérte fel az épp nála tartózkodó ifjú Danhausert, hogy készítsen pár festményillusztrációt a mű mellé. Ő pedig így is tett, a kiállítás részben ezeket a képeket mutatja be nekünk, kiegészítve a hőseposz egyik korabeli példányával, illetve egy Pyrkerről készült mellszoborral és grafikával.
A második morvamezei csata (1278) körül kibontakozó történet szerint két ember áll szemben egymással: az erkölcsileg kikezdhető, hataloméhes cseh uralkodó, Ottokár és a hősi erényeket folyton megvillantó Rudolf császár. Ez volt az a sorsfordító csata, mely után Rudolf megerősítette uralmát az Osztrák Hercegség felett, valamint megalapozta a Habsburg-dinasztia hatalmát. Pyrker hőseposza a múlt dicsőségét az akkori mában megénekelve egyenlőségjelet tett a két korszak Habsburgjai közé, jelezve, hogy ami annak idején történt, annak üzenete és hatása örök. Danhauser festményei illusztrációk, melyek ránézésre nem feltétlenül egyértelműek. Ahhoz, hogy tudjuk, mit látunk pontosan, ismerni kell a történet részleteit és további szereplőit. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállítás szerencsére a sztori képekhez kapcsolódó részleteit is ismerteti, úgyhogy mire a kiállított tárgyak végére érünk, egész sokat megtudunk az ábrázolt nagy eseményről (csatáról) meg az azt kísérő (mellékági) epizódok némelyikéről is.
A festő és mecénása. Josef Danhauser és Pyrker János László
Program adatai
(Borítókép: We Love Budapest)
