Az egyik legpihentetőbb dolog egy számunkra kedves környéken tenni egy könnyed kis sétát. Beszívni az illatokat, nézni a szép házakat, elmerülni az árnyas lombok alatt – amennyiben árnyas lombú fák tarkítják az adott utcát. Számos, szívünknek kedves utca van városszerte (vagy akár több is, amelyek összekapcsolódnak, párhuzamosak egymással vagy merőlegesek egymásra), így csak az épp legvonzóbbat kell kiválasztani, majd felkerekedni. Sétálni a kedvenc utcánkban vagy utcáinkban legalább annyira otthonos érzés, és így megnyugtató, mint amikor a legjobb barátaiddal töltöd az időt. Félszavakból is megértitek egymást.
Falk Miksa utca
Kezdjük a sétát a belvárosban, Lipótváros egyik legszebb utcájában, amelynek bejáratánál vakarja a fejét tanácstalanul Columbo hadnagy, miközben a kutyája őt fürkészi. A Kossuth térig ívelő utca kimondottan árnyas és hűsítő a fölé magasodó fák miatt, akár ezekben is gyönyörködhetünk. De a szemet azért csábítják a gyönyörű és méltóságteljes épületek, na meg a régiségboltok és a galériák kirakatai, elvégre mégiscsak ez a főváros első számú, pezsgő műkereskedői negyede. Az egész utca jófajta békebeliséget sugároz magából, ezért szeretjük.
Benczúr utca
Ez a VI. kerület legszebb utcája – és ebben a kérdésben nem is nyitnánk vitát. A Benczúr hosszan nyúlik el, a Kodály köröndöt köti össze a Dózsa György úttal és a Városligettel. Mondhatnánk rá, hogy a Falk Miksa nagy tesója, mert hasonló hangulatú utca, csak a galériák meg a műkereskedők hiányoznak belőle. Ugyanakkor megvannak az árnyas fák, a hangulat is nagyon hasonlóan békebeli, a szemrevaló házakból, pontosabban villákból pedig, amelyek előtt hosszú-hosszú percekre képes megállni az ember, egészen sok van.
Szabolcska Mihály utca és az Eszék utca
A XI. kerületben található két párhuzamos utca (egyik sem kimagaslóan hosszú) a Fehérvári utat köti össze a Bartók Béla úttal. Pontosabban csak a Szabolcska Mihály, az Eszék ugyanis a Fadrusz utcába torkollik. Ami azonnal odavonzza az arra sétálók tekintetét, a keramit, ami a két utcát burkolja. A keramit, ez a jellegzetes, sárga színű és mésztartalmú agyag sav-, fagyás- és kopásálló burkolat, egyidőben szinte minden utcát ezzel fedtek be, ám hamar kiderült a hátránya: csapadékos időben nagyon csúszóssá és így balesetveszélyessé vált. Ettől függetlenül ajánlott tenni egy könnyű sétát az utcákban, oda Szabolcska Mihályon, majd az Eszéken jöhetünk vissza. Szerény és csendes utca mindkettő, sűrű lombú fákkal, változatos lakóépületekkel, amelyek egyikét-másikát még növényet is, például borostyán futja be sűrűn. Tipikusan az az utca mindkettő, amiben el lehet bújni kicsit a világ elől, diszkrét és visszafogott hangulat jellemzi őket, talán nem véletlenül jut az eszünkbe, hogy játszódhatna itt egy hidegháborús kémtörténet is a múlt század 60-as éveiből.
Napraforgó utca
A Napraforgó utca egy csendes és szerény utca a II. kerület kertvárosias részében, Pasaréten, távolról szemlélve olyan, mint a többi a környéken. Ám közel merészkedve hozzá az itt álló épületek nyilvánvalóvá teszik, miért tartozik a kedvenceink közé. Itt találjuk a hazai Bauhaus építészet legjavát, itt volt ugyanis annak idején a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep. Több, új utakat kereső magyar építészt ragadott magával a Bauhaus építészfelfogása, és az akkori kultuszminiszter támogatásával modern villaépületeket terveztek a környékre, többek között Molnár Farkas, Breuer Marcell és Fischer József. Jó néhány felépült ezek közül, és még ma is jó állapotban áll a helyén. Ez a 22 egyemeletes épület teszi igazán vonzóvá a II. kerületi utcát.
Prodám utca, Diósy Lajos utca, Májusfa utca, Koronafürt utca, Mészáros József utca
Ezeket az egymást keresztező vagy épp párhuzamosan futó, XVI. kerületi utcákat egyetlen dolog köti össze, ám emiatt válhatnak a kedvenceinkké is: ezek pedig az itt álló, gyönyörűbbnél gyönyörűbb, jórészt nyaralóházakból fejlesztett villák. Méltóságteljes épületek, buja kertek és csoda szép kerítések mellett haladunk el, jobbra-balra fordulva egyik utcáról a másikra. Itt igazán el lehet veszni, miközben csodáljuk az egykorvolt gazdagságot, amit ezek a nemes és békebeli épületek fejeztek ki. Találunk itt mindent: századfordulós eklektikát, svájci vagy alpesi típusú házat, meg persze a már-már elmaradhatatlan szecessziós villákat is. Ez a környék és ez a pár utca pont arra szolgál, hogy az ember elvesszen kicsit a valóság elől.
Zichy Géza utca, Abonyi utca, Izsó utca, Szabó József utca
A XIV. kerületben, Istvánmező városrészben, az Ajtósi Dürer sor és a Thököly utca közötti tömbben található utcák közül a Zichy család zongoraművész sarjáról, Zichy Gézáról elnevezett utcát ismerik a legtöbben, köszönhetően az egymás mellett sorakozó, tornyos-várkastélyszerű házaknak, amelyek közül a leglátványosabb természetesen az Abonyi és a Zichy Géza utcák sarkán álló, kísértetjártának tűnő műteremház, a László Fülöp-villa.
Ajánlott nem gyökeret ereszteni a földbe a még bőven felújításra váró állapotában is lenyűgöző műteremház-épület előtt, hanem továbbmenni a szomszédos utcákba, kalandozni jobbra-balra, és rá-rácsodálkozni arra, hogy milyen sok szépséget is rejt egy-egy utca, és hogy ez a buszról például nem is látszik. Le kell szállni róla, és gyalogszerrel, egy séta közben érdemes felfedezni minden környéket. Meg általában így lesznek kedvenc utcáink is.
(Borítókép: Hartyányi Norbert – We Love Budapest)
