Pár éve még külföldre kellett mennünk ahhoz, hogy átélhessük az immerzív kiállítások és terek nyújtotta élményt, azonban mára már Budapesten is várnak ránk olyan különleges helyszínek, ahol szinte egy másik világba csöppenhetünk, amely minden érzékszervünket megmozgatja. De mit is jelent pontosan az, hogy egy kiállítás immerzív, mi köze mindennek a fényművészethez, a tudománynak, a régió legnagyobb 360 fokos vetítésének, a bioszféra kialakulásának és a párhuzamos univerzumoknak? A Light Art Museum második, Superluminal névre keresztelt kiállítása kapcsán a kurátorok segítségével az immerzív fényművészeti alkotások révén jutottunk közelebb a válaszokhoz.

2022-ben nyitotta meg kapuit a Light Art Museum Budapest, vagyis a LAM, nem is akárhol, a Czigler Győző tervezte egykori Hold utcai vásárcsarnokban. A régebben kofáktól és a vásárlóktól nyüzsgő piac helyét átvette egy szinte földöntúli tér, ahol a standok helyén éteri fényművészeti alkotásokkal találkozhatunk, és nemcsak a modern és kortárs képzőművészethez kerülhetünk közelebb, de a fény természetét is jobban megérthetjük.

Ahol nemcsak szemlélői, de részesei is lehetünk a kiállításnak

De kezdjük az elején! Mit is jelent az, hogy immerzív? Ezt a kifejezést általában olyan élményekre használjuk, melyekbe olyannyira bele lehet merülni, hogy úgy érezzük közben, mintha egy másik világba csöppentünk volna.

Az immerzió egész pontosan belemerülést, bevonást jelent.

Az immerzív színház például lehetővé teszi, hogy a nézők ne csak passzívan figyeljék az előadást, de interakcióba lépjenek a szereplőkkel, részévé váljanak a történetnek. A virtuális valóság is ehhez hasonló élményt kínál, a technikai eszközöknek köszönhetően egy teljesen más világban találhatjuk magunkat. Az immerzív kiállítások is hasonlóan működnek, olyan különböző érzékekre ható képzőművészeti alkotások körébe kerülünk, ahol a látványos és magukkal ragadó installációk által mintha nem e világban járnánk.

Fontos azonban különbséget tenni a világhírű művészek alkotásaihoz kapcsolódó immerzív látványshow-k – ahol maguk az eredeti művek nem láthatóak – és azok között a kortárs alkotásokat bemutató kiállítások között, ahol maguk a művek nyújtanak komplex, immerzív élményt.

A Light Art Museum kiállításai az utóbbi kategóriába esnek, ahol amellett, hogy vannak nagyon látványos művek, olyan komplex alkotások is középpontba kerülnek, amelyek talán elsőre nehezebben befogadhatók, de legalább akkora élményt jelent a megértésük. Legutóbbi, Superluminal névre keresztelt tárlatuk művészettörténeti előképek és a legjelentősebb magyar származású művészek, Moholy-Nagy László, Kepes György, Victor Vasarely, Nicolas Schöffer és Vera Molnar eredeti vagy hitelesen rekonstruált művein keresztül történeti összefüggésekbe ágyazva mutatja be a kortárs fényművészetet.

A műfaj legjelentősebb hazai és nemzetközi alkotóinak utóbbi években készült vagy kifejezetten erre az alkalomra létrehozott fényobjektjeit, installációit, interaktív és immerzív fény/tér konstrukcióit tekinthetjük meg.

„A LAM kifejezetten a fényművészettel foglalkozik, és a »múzeumi magasművészet«, a kreatívipar és a látványipar, a látványtervezés határmezsgyéjére pozicionálja magát. Olyan kortárs képzőművészetet mutatunk be, ami a mai kor nyelvén, a mai technológiák használatával készül, ami nem mellesleg elképesztően látványos és hatásos. A nálunk látható munkák komplex művek, gazdagon rétegzett, mély alkotások, mégis könnyedén tudnak kapcsolódni hozzá a látogatók, akkor is, ha valaki nem végzett művészetelméleti tanulmányokat” – meséli Vida Szabolcs művészeti vezető.

Immerzív alkotások a képzőművészet és a tudomány határán

A kiállítás egyik leglátványosabb eleme a régió legnagyobb, 2000 négyzetmétert felölelő, 360 fokos videóvetítése. Már a csarnokba belépve feltűnik egy hatalmas, buborékszerű képződmény, mintha egy idegen létforma vette volna be a Hold utcai piac már-már sci-fibe illő tereit. Mint később kiderül, a „buborékba” egy zsilipen keresztül lehet bejutni, és egy elképesztően látványos videóvetítés közepére csöppenünk, amely a NOHLAB munkája, és az Utazás címet viseli. Az immerzív vetítés a fény elsődleges elemeinek, a fotonoknak a történetét meséli el attól a pillanattól kezdve, ahogy a szemhez közelednek, egészen addig, amíg az agy érzékelhető formákká nem alakítja át őket.

A Zünc Studio munkája, a Photosystem II szintén egy immerzív vetítés, amely körülölel bennünket, és a bioszféra kialakulásának folyamatába kalauzol minket. Az animáció folyamata egyre összetettebb és grandiózusabb – a piciny csírák és hajtások hullámzó tengerétől a hatalmas zöld növényekkel teli, burjánzó struktúrákig.

„A befogadás folyamata arról is szól, hogy a néző elkezdi felfejteni és megérteni azt a rejtvényt, amivel szembesül, ami elsőre nem igazán értelmezhető, sőt sokszor ellentmond a hétköznapi tapasztalatoknak. Nagyon izgalmas folyamat, ahogy lépésről lépésre magától rájön, hogy mi is játszódik a szeme előtt, mi történik, és mi az, amit lát. A művek melletti kis szövegek támpontokat adnak ahhoz, hogy alaposabban megérthesse a látványt. Ezek a rendkívül izgalmas munkák, nem ritkán talányos mivoltuknak köszönhetően, felcsigázzák a látogatók érdeklődését, és végül a felfedezés folyamata lesz egyenértékű az esztétikai tapasztalattal, hozzáad egy egészen más síkot, egy más típusú intellektuális élvezetet” – meséli Bencsik Barnabás, a Superluminal kurátora.

A Fuse: Multivers Unfolded valós idejű audiovizuális installációja a fény története és a bioszféra kialakulása után a multiverzumok világába repít minket. A generatív grafikán és hangokon alapuló, önmagát folyamatosan megújító audiovizuális installáció az úgynevezett „multiverzum-elméletből” kiindulva a végtelen számú lehetséges univerzumok fejlődését vizsgálja, melynek a tér közepére állva mi magunk is nemcsak szemtanúi, de szinte részesei is lehetünk.

„A látogató ezekben a nagyon látványos, magukkal ragadó installációkban megismerheti a kortárs képzőművészet legaktuálisabb tendenciáit, ugyanakkor elgondolkozhat azon is, hogy egy-egy léptékváltással vagy szemléletváltással lehetséges-e máshogy megközelíteni ezeket a kérdéseket” – mondja Szalai Bori, a kiállítás társkurátora az immerzív terekről.

A múzeum jövője, a jövő múzeuma

A kiállításon tehát nem csupán különleges látványban, érzetekben és tapasztalatokban lesz részünk, de a kortárs művészeti alkotásokon keresztül közelebb kerülhetünk a tudomány legaktuálisabb kérdéseihez is.

„Európa számos országában, különösen Hollandiában és a skandináv országokban egyre komolyabban foglalkoznak az ArtScience témájával. Számos oktatási és művészeti programot dolgoztak ki az ArtScience-gondolkodás mentén, és egy teljes ökoszisztéma kezd e köré épülni, amely egyre nagyobb hatást gyakorol majd a művészetre. A LAM-ban igyekszünk egyre jobban megismerni ennek a területnek a képviselőit és intézményeit, és arra törekszünk, hogy aktívan részt vegyünk ennek meghonosításában Magyarországon” – meséli Vida Szabolcs az aktuális trendekről.

A LAM abszolút lépést tart a legújabb trendekkel, hiszen a múzeumok jövője is ebbe az irányba mutat, olyan új, a művészet és a tudomány határmezsgyéjén mozgó élményeket és interakciókat kínál, amelyeket máshol nem tapasztalhatunk meg. A Light Art Museum célja is az, hogy ne csupán immerzív művek sorát mutassa be, de a belépéstől kezdve egy minden érzékre ható, intellektuális és vizuális utazás vegye kezdetét.

„Nemcsak egy-egy teret szeretnénk immerzívvé alakítani, hanem az egész múzeumi élmény kialakításánál is az immerzióra törekszünk. Emellett egy szellemi műhely alapításán is dolgozunk: egy komplex ökoszisztémát építünk fel, egyfajta tudásközpontot hozunk létre, ahol egyetemek és egyéb szereplők bevonásával tudáshoz és lehetőséghez juttatjuk a művészeket ezen az amúgy rendkívül drága és speciális tudást igénylő mediális terepen” – tudjuk meg Vida Szabolcstól, hogy mit gondol a LAM jövőjéről.

A Superlaminal c. kiállítást május 20-ig nézhetitek meg, további infókat a honlapon találtok, belépőjegyet pedig itt tudtok vásárolni.

Címkék