Sokan leginkább a mémmé vált belügyminisztériumi sms-re emlékeznek a 2013. március 14-i és 15-i havazás kapcsán, amikor is a havazás és a szél miatt vészhelyzet alakult ki Magyarországon. Az utak járhatatlanná váltak, az M1-es és az M7-es autópályákat lezárták, elakadt járművek, feltorlódott kamionok, akadozó vasúti és buszközlekedés, valamint megközelíthetetlen és áram nélkül maradt települések jellemezték a március közepi hosszú hétvégét, ami a pihenés helyett a káoszról és a civilek összefogásáról szólt.
Bár március 14-e enyhe tavaszi napnak indult, orkánerejű szél és havazás lett belőle. Szerkesztőségünkben is van olyan kolléga, aki emlékszik az aznapi időjárás furcsaságára: „Az Átriumba igyekeztem munka után, odafelé még egész kellemes idő volt. Mire véget ért az előadás, hóesés és jeges szél fogadott. Olyan érzés volt, mintha valami rés keletkezett volna a téridő-kontinuumban, és hirtelen Skandináviába kerültem volna” – emlékszik vissza Nagy Zsófia újságírónk.
A rendkívüli időjárást egy mediterrán térségből érkező ciklon okozta, ami gyorsan kimélyült, energiáját pedig abból a hőmérsékletkülönbségből merítette, amely az Észak-Európában felhalmozódott hideg és az afrikai eredetű meleg légtömegek között jött létre. Ez a hideg levegő pár nappal korábban már Franciaországban és Németországban is fennakadásokat okozott, és 2013. március 14-én érkezett meg az országba. Ha az ilyen jellegű hidegbetörések északnyugatról érik el a Kárpát-medencét, akkor az országban gyorsan mozgó hidegfront lesz belőle, ami viszonylag kevés bajt okoz, ám ebben a helyzetben a hideg levegő először a Földközi-tenger medencéjébe zúdult, itt pedig egy nagy kiterjedésű mediterrán ciklon lett belőle. A havazás meteorológiai elemzéséről bővebben a HungaroMet oldalán tudtok olvasni, ahol különféle ábrák is magyarázzák a nem várt márciusi időjárási jelenségeket.
A ciklonnak köszönhetően Magyarország egyik felét délután már havazás és viharos szél jellemezte, hóátfúvások alakultak ki, és a nemzeti ünnepen már mindenhol fagypont alatti hőmérsékletre és hóra ébredt az ország. A budapesti kertvárosokban is lapátolni kellett a havat, hogy legalább a járdát használni lehessen, meg egyáltalán: hogy el lehessen jutni a kertkapuig és a járdáig. „Nem tudtam kijönni a főkapun a Bocskai úti albérletemből, mert be volt fagyva. Majdnem elindultam önkéntesnek, mert lehetett jelentkezni, de sajnos nem volt, aki levigyen Velencére. Nagyon meg voltam hatva, hogy az emberek csak úgy befogadnak idegeneket, és hogy működik még a szolidaritás ebben az országban” – emlékszik vissza Nemes Nóra újságírónk.
A zord időjárás órák alatt megbénította az ország nagy részét, lehetetlen volt közlekedni, az M1-es és az M7-es autópályán már délután bedugult a forgalom a hóban elakadt kamionok miatt, és kilométeres kocsisorok alakultak ki. A szélsőséges időjárás miatt pedig az utasok nemcsak órákra, de éjszakára is a hóban rekedtek – többen attól tartottak, hogy elfogy az üzemanyaguk.
„Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium”
Itt jött a képbe a Belügyminisztérium sms-e, amit március 15-e délelőttjén szinte mindenki megkapott, és amire azóta is mindenki emlékszik, ha feljön a 2013-as esemény. Bármennyire súlyos volt is a helyzet, és az üzenet mögött hiába állt segítő szándék, szinte azonnal mémmé vált. Mindebben közrejátszik az is, hogy az autópályákat nem zárták le időben, illetve sokak szerint a kormány lassan reagált a helyzetre. Mindeközben a katasztrófavédelem és a rendőrség éjszaka több száz embert szállított biztonságos helyre, a honvédséget az utakra vezényelték, sok esetben pedig a mentőautókat is menteni kellett. Az sem elhanyagolható, hogy országszerte önkéntesek szerveződtek, hogy melegétellel, itallal és ruhákkal segítsék a hóban ragadtakat. Mindenki összefogott, és önzetlenül segített a bajban lévőknek.
(Borítókép: Domonkos Tomcsanyi - Index/Olvasói fotó)
