Alig hisszük, de már csak néhány hét, és újra itt lesznek a gólyák, a költöző madarak ugyanis idén extrém korán érkezhetnek meg telelőhelyükről. Mindannyiunk számára kedves a villanypóznák tetején fészkelő gólyák látványa, azt azonban kevesebben tudják, hogy a vezetékek számtalan veszélyt is rejtenek a madarak számára. Az állatvédők évtizedek óta küzdenek azért, hogy a fészkelőhelyek környékén magasfeszültség helyett földkábelek várják a madarakat. Az E.ON. végre lépett az ügyben, idén könnyített fészkek és biztonságosabb vezetékek segítik az itt költő párokat.
Hazánkban tavaly mintegy 4550 gólyapár fészkelt, ami mintegy 10%-os emelkedést jelent a 2019-es felméréshez képest, ami nagyon kevés gólyáról, mindössze 4000 párról számolt be. Mindannyian láttunk már villanyoszlopon gólyafészket, azt azonban nem gondolnánk, hogy egy ilyen építmény súlya akár több mázsa is lehet, ami a madarakra és az elektromos hálózatra is veszélyes.
A madárbarát hálózatok kialakítására az állatok zavarása nélkül, a vonulást követő őszi, téli hónapokban került sor. A munkálatok helyszínét az E.ON, a nemzeti parkok és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei közösen határozták meg. A gólyák költését az oszlopokra telepített fészektartókkal segítették, a sérült fészkeket javították. A póznákra először az E.ON felszerelt fészekmagasítót, erre az alapra került a természetvédelmi szakemberek által vesszőből font fészek.
A fészkek átalakítása Pest megyében is folytatódott, az E.ON ezzel párhuzamosan földkábelesítést is végzett a gólyák egyik kedvelt költőhelyén, a pusztazámori szemétlerakó környékén is, ahol 15-20 pár fészkel. Az átalakítások költségeit az energiacég finanszírozta.
Forrás: Magyar Állatvédelem
(Borítókép: Kaszás Tamás - Index)
