Tavaly a Wrocławi Egyetem tudósai összesen 6 kontinens 45 országában végeztek vizsgálatot, hogy megtudják, van-e hatása a modernizációnak arra, ahogyan megéljük a szerelmet. A kutatásban 9474, párkapcsolatban élő személy vett részt, akik az intimitás, a szenvedély és az elköteleződés összetevőit vizsgáló Sternberg-féle szerelemkérdőív segítségével vallottak kapcsolatukról. Magyarország szerezte a legmagasabb pontszámot, 9 pontból 7,94-et kapott, megelőzve a dobogós Malajziát és Portugáliát – így bizonyosodott be, hogy a magyar párok a legszerelmesebbek.
A szenvedély nemcsak most, hanem régen is magas fokon éghetett hazánkban és Budapesten. A soron következő, sokszor bizarr módon szövődő és nem mindig happy enddel végződő love storyk is ezt támasztják alá.
Konkoly-Thege Gyula és Dorothy Arents
A Fiumei úti sírkertben sok neves ember nyugszik, a nyugatos poétáktól kezdve egészen Puskás Tivadarig, de a temetőben található két olyan fiatal sírhelye is, akik tragikus szerelmükről voltak egykor híresek. Ifj. Konkoly-Thege Gyula gépészmérnöknek tanult, a New York-i Columbia Egyetemre járt, és egy Long Island-i mulatozás közben ismerte meg a gazdag gyáros lányát, Dorothy Arentset, akivel azonnal egymásba szerettek és össze is házasodtak. Boldogságuk azonban nem tartott sokáig.
Az ifjú pár 1930. július 6-án érkezett meg a Duna Palotába, ahol nászútjukat töltötték. A megérkezésükkor feszültek voltak. Dorothy Arents néhány óra múlva már a recepciót hívta, hogy segítséget kérjen távol lévő férjétől. A férfi félig eszméletlen állapotban találta meg nejét. A szálloda háziorvosa, Hadarits József megállapítása szerint erős szublimát oldatot vehetett magához a fiatalasszony, ami megtámadta a veséjét. A mérgezés végzetesnek bizonyult, a nyomozás pedig arra jutott, hogy fáradtsága miatt cserélte össze a tablettákat. A korabeli sajtó azonban öngyilkosságra gyanakodott, és arról kezdtek pletykálni, hogy a mindössze 25 éves nő magányosnak érezte magát, és korábban volt egy lovasbalesete, ami miatt erős fájdalmak gyötörték. Azt is rebesgették, hogy a tragédia előtt férjével kisebb összezördülésük is volt. Felesége halála után Konkoly-Thege Gyulát öngyilkossági gondolatok kezdték kísérteni, és nem sokkal később, 1930. augusztus 9-én egy norvég szállodában szíven lőtte magát. A fiatal pár hamvai – Dorothy szüleinek akarata ellenére – végül Budapesten maradtak. Sidló Ferenc 1932-ben készült szobra, mely történetüknek állít emléket a temetőkertben, megható alkotás, a szobor talapzatán Csokonai Vitéz Mihály A reményhez című versének egy részlete olvasható:
„Rám ezer virággal szórtad a tavaszt”.
Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Török Sophie
Babits már sikeres író volt, amikor lakásába fogadta a fiatal Szabó Lőrincet, aki tanítványa, jó barátja és titkára is lett a költőóriásnak. Egy nap Tanner Ilona Irén Lujza Kamilla Babits ajtaján kopogtatott verseivel, de mivel ő nem akarta fogadni borotválatlansága miatt, Szabó Lőrinc nyitott neki ajtót, és azonnal megtetszett neki a szép fiatal lány. Kapcsolatuk eleinte a hagyományos úton alakult, sokat találkoztak, színházba, kávéházba jártak, és olykor Babitsot is magukkal hívták, hogy ne szomorkodjon Csinszka miatt, akivel ekkoriban ért véget a kapcsolata. A románcból hamarosan eljegyzés lett. Aztán egy napon Babits megvallotta, hogy neki is tetszik Tanner Ilona. Kakasviadal helyett azonban egyezséget kötöttek; másnap bejelentették, hogy Babits Mihály fogja elvenni feleségül a nőt. A történet nem várt fordulatot vett, ugyanis Ilona meglepő módon elfogadta az ajánlatot, és Babitsné, később Török Sophie néven vált ismertté.
Krúdy Gyula és Rózsa Zsuzsanna
„Kedves Zsuzsikám, én szeretlek téged. Ha éjszaka elmaradok, mindig lyukas a szívem, a könnyeimmel pedig alig bírok. Bocsáss meg nekem, ha nem jövök rendes időben haza. Jobban fáj ez nekem, mint Neked” – vallotta meg Krúdy Gyula második feleségének a kártyaasztal mellől.
A botrányos életviteléről ismert író nem mindennapi szerelmi háromszögbe bonyolódott bele. 1915-től a Royal Szállóban élt, és titkos szerelmi viszonyba gabalyodott a tulajdonos, Várady Gyula feleségével, Reginával, ám hamarosan szemet vetett szeretője első házasságából született lányára, Zsuzsikára is. A gyanútlan házaspár balatoni villájába is meghívta Krúdyt, ahonnan az egyik reggel megszöktette a mindössze 16 éves lányt. Regina nemcsak mint édesanya, hanem megcsalt szeretőként is tajtékzott a dühtől, és ki is csapta a szállodából Krúdyt, aki a Margitszigeten lévő Nagyszállóba költözött új kedvesével. Zsuzsika 21 éves volt, mikor feleségül ment az íróhoz; a házaspárnak egy gyermeke született, Krúdy Zsuzsa.
Bródy Sándor és Erdős Renée
Korának híres nőfalója és férfiszépsége (Eötvös Károly szerint hímpávája) volt Bródy Sándor, akit Móricz Zsigmond szerint „Isten a jókedvében teremtett″. 1902-ben végzetesen beleszeretett Erdős Renéebe, az egykor leszbikus verseivel botrányt keltő, később keresztény hitre tért poétába. Viharos kapcsolatuk mindössze három évig tartott, és amikor 1905-ben végleg elváltak útjaik, Bródy szíven lőtte magát, és bár a golyó létfontosságú szervet nem ért, az író lelke összetört, és innentől kezdve csak árnyéka volt önmagának.
A szakítás oka az volt, hogy az antiszemitizmusáról is hírhedt írónő nem volt hajlandó feleségül menni az elvált Bródyhoz zsidó származása miatt, ám szexuális kapcsolatot ennek ellenére fenntartott vele. Erdős Renée egyébként a végzet asszonya volt, ugyanis Pfeifer Károly, a Pallas Kiadó vezetője is lelőtte magát miatta, ám ő bele is halt.
Szerelmes csontvázak
Végül jöjjön egy igazi Valentin-napi kísértethistória, mely az Úri utca 14. szám alatt esett meg, a Várnegyedben. Az itt lakó Üchtritz-Amadé család szerint minden év augusztus 20-án délután egykor egy, a kezüknél összebilincselt fiatal szerelmespár csontváza jelent meg, leereszkedett az emeleti lépcsőn, majd a mennyezeten keresztül távozott. Sokan kétségbe vonták a furcsa látomást, azonban 1943-ban a pincében feltártak egy kiszáradt török kutat, melynek mélyén két csontvázat találtak, akiknek kezei ugyanúgy össze voltak kötözve, mint a kísérteteké. A mai napig nem tudni, kik lehettek ők, de miután a család imát mondott a lelki üdvükért, többé nem háborgatták a lakókat.
Felhasznált irodalom:
- Profi Családfa
- Egy különös házasság története – szerelem a köbön
- Erotikus, katolikus. Erdős Renée (1879–1956)
(Borítókép: Fiumei úti sírkert - Facebook)
