Fehér köpenyben állunk egy laborasztal körül, előttünk lombikok, folyadékok és egy hangszóró, amelynek rezgései egyszer csak mozgásba hozzák a ráöntött anyagot, ritmusra változik egy oldat színe és életre kel egy anyag. Az ELTE Természettudományi Karának SuperSmartLabjében tartották az idei Liszt Ünnep sajtótájékoztatóját. Tarczay György, az ELTE Kémiai Intézetének igazgatóhelyettese – szabadidejében maga is aktív komolyzenekoncert-látogató – olyan kísérleteket mutatott be, amelyek megidézték Liszt Ferenc forradalmi, kísérletező egyéniségét és bemutatták, hogy a zene, a rezgések körbeveszik a mindennapjainkat.
Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója innen kanyarodott át Liszt úttörő szerepére. Forradalmasította a zongoratechnikát, hangszerfejlesztésben is együtt dolgozott többek között a Bösendorferrel, átirataival pedig olyan műveket juttatott el a polgári otthonokba, amelyeket addig legfeljebb koncerttermekben lehetett hallani. A programzene új lehetőségeit kereste, érdekelte a népzene, és közben Wagner, Berlioz, Saint-Saëns vagy Smetana munkásságát is támogatta. Folyamatosan azt kereste, hogyan lehet továbbgondolni azt, ami már létezik.
Az október 8. és 22. közötti Liszt Ünnep is ebben az újító szellemben fogant, de teret enged a zenei hagyománynak is. A klasszikus zenei programban a London Sinfonietta Steve Reich előtt tiszteleg, miközben egy, a Radiohead által inspirált darab is megszólal, Gyémánt Bálint pedig az Electric Counterpointot játssza. A The Cleveland Orchestra Franz Welser-Mösttel Liszt Orpheuszát hozza Budapestre, Alan Gilbert, Leif Ove Andsnes és az NDR Elbphilharmonie Orchester Brahms, Ravel és Liszt műveivel érkezik. A fesztivál végén pedig Liszt monumentális Krisztus oratóriuma szólal meg teljes egészében a Müpában.
A kísérletezés azonban nem áll meg a komolyzenénél. Az elektronikus zene egyik meghatározó formációja, az Autechre teljes sötétségben játszik a Magyar Zene Házában, az Isolation Budapest pedig ismét olyan előadókat gyűjt össze, akik nehezen férnek bele egyetlen műfaji dobozba. Új produkcióval készül a FrenÁk Társulat és a Duna Művészegyüttes is. Az irodalomnak és a képzőművészetnek is jut szerep. Az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon magyar és nemzetközi szerzők, könyvbemutatók és zenés irodalmi programok váltják egymást, a Ludwig Múzeum a gyaloglást vizsgálja művészeti és gondolkodási formaként, a Magyar Nemzeti Galéria pedig a 20. század első felének sokáig háttérbe szorított magyar női alkotóit helyezi fókuszba.
Az idei Liszt ünnep megmutatja, hogy a zeneszerző öröksége nem valami lezárt történet, hanem olyan alapanyag, amellyel ma is érdemes kísérletezni.
(Borítókép: Pályi Zsófia – Müpa)
