Keresés EN

Látnivalók és kultúra

Meglátni és nem szeretni – Robert Capa Budapest-fotói 1948-ból

Robert Capa 1948 őszén hazatért Magyarországra, hogy a Holiday nevű amerikai magazin számára készítsen úti beszámolót és fotósorozatot az újjáéledő, újjáépítés alatt álló országról. A cikk egy évvel később jelent meg, és a magyar származású, de akkor már amerikai állampolgár fotós nem volt túlzottan oda mindattól, amit látott.

Amikor Robert Capa 1948 őszén újra magyar földre lépett, már nemcsak hogy megkapta az amerikai állampolgárságot, de a szülőföldje is nagyot változott: addigra már megtörtént a kommunista hatalomátvétel, és lassan, de biztosan épült ki Rákosi Mátyás rendszere. A fotós előzőleg, 1948 májusában egy másik országban járt, Izraelben, hogy a friss államalakulatról készítsen fotósorozatot, majd ezt követően utazott Magyarországra, ami szintén új utakon járt, a szovjetizálódásén. A megbízást egy utazási magazin, a Holiday adta Capának, és nemcsak képeket kért tőle, hanem szöveget is.

Friedmann Endre, alias Robert Capa 1931-ben hagyta el az országot, és bár később többször is vissza-visszatért rövidebb időre, de ilyen hosszan – hat hétig – sosem időzött az országban. Ezt azért is fontos leszögezni, mert ez volt az utolsó magyarországi útja a fotósnak, amely 1948. szeptember eleje és október közepe között zajlott. Mondhatni: pont jókor. Bár a kommunisták már átvették az uralmat, de a diktatórikus szigor még nem tombolt, még nem folytak koncepciós perek, még hitt a nép egy szebb jövőben, Rajk László is a helyén ült, Kassák Lajos pedig a Parlamentben.

Capa, annak ellenére, hogy az újjáépítésre, az ország magára találására és elsősorban a hétköznapi emberekre összpontosított, már meglátta, megérezte a közelgő vészt és sötétséget. Ez ugyan a fotókon kevésbé látható, a Budapesti beszélgetés című, terjedelmes cikke szövegében viszont finoman jelzi, hogy egykori hazájában már más szelek fújnak, és az új Magyarország nem a Nyugatot követi majd a jövőben, hanem egy egészen másfajta társadalmi berendezkedés irányába fordul inkább. A legbeszédesebb ebből a szempontból a cikk zárómondata, amelyben a kilépési vízumot a fotós kezébe nyomó őrnagy (Robert Capa egykori iskolatársa) így búcsúzik:

„Ha két évvel később születsz, a te tehetségeddel mára halott lennél, vagy legalábbis miniszteri titkár. Így viszont csak egy zavarodott nyugati liberális vagy. Ez a történelmi materializmus.”

Az Open Books gondozásában megjelent kötet Robert Capa beszámolójának teljes szövegét tartalmazza, az azt kísérő fotókkal, sőt az eredeti, betördelt cikk is bekerült a könyvbe. A fordító, Fisli Éva írt egy hosszabb utószót, melyben a benyomásait osztja meg az olvasóval, végezetül a kötet a fotós Robert Capa életútjának ismertetésével zárul. A budapesti képek némelyike látható egyébként a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban is, ahol a névadóról tavaly nyílt meg állandó kiállítás.

Robert Capa: Budapesti beszélgetés

  • Open Books
  • 108 oldal, 8999 Ft

(Borítókép: Getty Images)

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Kultúra

Légrádi Gergely: Falaink – könyvbemutató

Légrádi Gergely új regényében egy csonka családot ismerhetünk meg anya és fia elbeszélésén keresztül. A kisiskolás gyerek jobbára befelé fordulva, a saját maga által megálmodott világban él.

Neked ajánlott

A