Keresés EN

Látnivalók és kultúra

Ilyen lehet Budapest új múzeuma, ha megvalósul

Nagyon úgy néz ki, hogy hosszas várakozás után végre a magyar építészetnek is lesz egy múzeuma, ugyanis lezárult a pályázat, amit a volt BM Kórház területének fejlesztésére és átalakítására írtak ki. Ez már a 2. tervpályázat, amely a Magyar Építészeti Múzeum épületének létrehozásáról szól, és nagyon reméljük, hogy ezúttal tényleg meg is épül a nyertes terv.

Egyszer már felröppentek a hírek, hogy a magyar építészetnek lesz egy korszerű, önálló múzeuma, hiszen bármilyen hihetetlen, az évtizedek óta működő és az építészek hagyatékát, tervrajzokat, maketteket stb. gyűjtő Magyar Építészeti Múzeumnak a mai napig nincs olyan épülete, ahol ezeket ki is állíthatná – kivéve a nemrég felújított Walter Rózsi-villát. Legalábbis december 11-ig ez volt a helyzet, amikor is kihirdették a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezésére kiírt pályázat eredményeit. Az építészeti sajtót követőknek déjà vu érzésük lehet, ugyanis pár éve – 2021-ben – már volt egy pályázat díjazottakkal, ám akkor a bírálóbizottság egy új pályázat kiírását szorgalmazta, mert „bár a beérkezett pályaművek számos értékes, eredeti felvetést tartalmaztak”, a bírálóbizottság nem talált olyan munkát, amely megfelelt volna a kiírásban megfogalmazott támpontoknak. 

Idén nyár elején írták ki újra a tervpályázatot a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezésére, amelynek helye továbbra is Városligeti fasor 9–13. szám alatt, vagyis a volt BM Kórház területén van. A cél egy olyan épületegyüttes tervezése volt, ami helyet ad a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) gyűjteményeinek és új kiállítóhelyének, valamint közintézményi funkcióinak ellátásában is segít. Mi a tavalyi Építészet Hónapja alkalmából barangoltunk a MÉM MDK gyűjteményében, amiről hamarabb eszünkbe jutott egy városszéli raktár, mint a múzeum, úgyhogy izgatottan vártuk, hogyan alakul majd a pályázat.

A területen jelenleg az egykori Grünwald- és Herczel-szanatórium épülete áll, az intézmény ezekben, valamint egy egészen új főépületben kapna helyet.

„Az új főépület szimmetrikus, mint egy templom, titokzatos, mint egy csűr, ragyog, mint egy palota” – olvasható a BIVAK leírásában.

A pályázatot a BIVAK és a Tér és Forma Építész Iroda nyerte, akik egy olyan izgalmas főépületet terveztek, amelyről nekünk egyszerre jut eszünkbe Budapest ikonikus épületeinek Zsolnay tetőzete, valamint egy hagyományos pajta. Érdekes, ahogy a tervezők ötvözték a városi és a népi elemeket, valamint a tradicionális és a kortárs megoldásokat. Sőt, az új épület előtti rész nem kap kerítést, így a kertet bárki meglátogathatja, ami azért is jó ötlet, mert a nyitottság talán jobban bevonzza majd a látogatókat. Kíváncsian várjuk, hogyan alakul majd a továbbtervezés és Budapest új múzeumának élete.

(Borítókép: BIVAK)

Cimkék

Hasonló tartalmak

Látnivalók és kultúra

„A fiatalok éhezik a hitelességet” – Interjú a Korda házaspárral

Életműkoncertre készül az ország egyik legismertebb házaspárja. Hitelességről, profizmusról és a régi Budapestről is beszélgettünk velük.

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Neked ajánlott

A