Keresés EN

Ez is érdekelheti

Budapest

Visszatér az Uber Budapestre

A 2016-ban a taxisoknak köszönhetően kiebrudalt cég nemcsak visszatér a fővárosba, de a Főtaxival még össze is bútorozik. Legalábbis ez a szándékuk.

Budapest

Új városnegyed biztosan lesz Rákosrendezőn, de a toronyház sincs kizárva

Napok óta a mini-Dubaj és egy MOL-toronynál is magasabb, 200 méternél is nagyobb felhőkarcoló híre tartja lázban a fővárosiakat. A jövőben Rákosrendező romos területének fejlesztése biztosan elindul, de még nem eldöntött, hogy milyen irányban haladnak majd az új városközpont kialakításánál.

A jelenleg romos és leginkább szemétlerakóként, hajléktalanok alvóhelyeként használt Rákosrendező 130 hektáros területének fejlesztéséről döntött a kormány, amelynek híre először a VSquare hírlevelében röppent fel. Eszerint Dubaj leghíresebb épületét, a Burdzs Kalifát is építő ingatlanfejlesztő egy olyan új városnegyedet, egy „mini-Dubajt” szeretne a területen létrehozni, amelynek központjában egy, a MOL-toronynál is magasabb felhőkarcoló állna.

A hír után rögtön elindultak a találgatások és a kérdések – én elsőre egy rossz viccnek gondoltam –, ugyanis sokkal jobb irányokba lehetne indulni egy rozsdaövezeti fejlesztésnél, mint létrehozni egy újabb felhőkarcolót, amit ráadásul luxuslakások és irodaházak vennének körül. Nem hinném, hogy a fővárosnak nagyobb szüksége van a luxusra és egy 200 méternél is magasabb toronyházra ahelyett, hogy zöldfelületeket, kulturális helyeket vagy a közösségeket és a szorult helyzetben élőket támogató szociális helyeket kapjon. 

Mivel a MÁV tulajdonában lévő terület hasznosítása napok óta „lázban” tartja a sajtót, december 4-én Lázár János építésügyi miniszter próbált tiszta vizet önteni a pohárba. Elmondása szerint nagyjából 600-650 ezer négyzetmétert építene be a külföldi befektető, 300-350 ezer négyzetméteren pedig közpark épülne, de meghosszabbítanák az 1-es metrót, valamint egy új vasútállomást is felépítenének.

Megjegyezte továbbá, hogy a XIII. és a XIV. kerület határán lévő pályaudvar területén egy új „millenniumi városközpont” jöhet létre, de első lépésként a terület szennyezettségi szintjének felmérése, majd megtisztítása következik, mivel jelenleg sokan illegális szeméttelepként használják. Konkrétumokból nem sok, annyi viszont kiderült a sajtótájékoztatón, hogy a terület rehabilitációja rengeteg pénzbe kerül, a felhőkarcoló megépítése továbbra sem eldöntött tény, az viszont biztos, hogy az állam nemcsak az infrastruktúrát, de a zöldfelületet is fejlesztené itt, ugyanakkor Rákosrendező vasútállomás területének nagy részét a külföldi beruházó fejlesztené.

Barnamezős fejlesztésekre láttunk már jó és rossz példákat is – itthon ugyanúgy, mint külföldön. Ilyen a MOM területének átalakítása, a Ganz Villamossági Művek helyén létrejött Millenáris Park vagy az Északi Járműjavító területének rehabilitációja, de érdemes elmélyedni a Manhattant átszelő egykori magasvasút pályájának átalakulásában is, ami ma már parkként funkciónál. Érdekes ebből a szempontból végignézni a hallgatói terveket, pályázatokat – ilyen a MOME és a CheckINN közös ötletpályázata – vagy bármelyik építészeti ötlettervet is, ugyanis amikor barnamezős fejlesztésről van szó, építészeink egytől egyig a közösség számára használható és hasznos tereket terveznek; persze ezekből sajnos kevés valósul meg.

Budapesten számos olyan területet találunk, melyek évek óta várnak arra, hogy a pusztulás helyett valamit kezdjünk velünk. Jó lenne ezekben megtalálni a luxuslakások és a felhőkarcolók nélküli potenciált, és olyan valamit létrehozni, ami nemcsak egy réteg, hanem az egész város számára használható és élhető negyedet hoz létre. 

(Borítókép: Wikipédia)

Cimkék

Hasonló tartalmak

Neked ajánlott

A