A Széll Kálmán tér, amit sokan még mindig Moszkva térként emlegetnek, Buda előszobája, ún. belépési pont. Már azelőtt közlekedési csomópont volt, hogy egyáltalán megszületett volna. Itt fut össze a Nagykörút és több fontos budai út, és Buda különböző részeiből is a téren keresztül juthatunk el egy másikba. Közben pedig régóta fontos találkozási pontja a mindenkori fiataloknak: ki ne ismerné a „Moszkva téri órát”, és talán a „Gombáról” is sokan hallottak már. Történetét a teret jól ismerő filmrendezővel, Török Ferenccel beszéltük át, akinek vizsgafilmje, a Moszkva tér is erősen kötődik ide. Vigyázat, a nosztalgia húrjait is megpendítettük kicsit.
A Pesten Innen, Budán túl második évadának harmadik adásában a Váci utca és a Falk Miksa utca után átkelünk a Dunán, és meg sem állunk Buda előszobájáig, a Széll Kálmán térig, ami 12 évvel ezelőtt kapta vissza az eredeti nevét, ugyanis hatvan éven keresztül (1951 és 2011 között) Moszkva tér volt a hivatalos neve. Sokan ugyan még mindig így emlegetik, de azért már kezd kikopni az elnevezés, mint ahogy a tér egykori, szocializmus korabeli beceneve, a Kalef vagy a Széllkalef is. Egy dolog nem változott csak: a Széll Kálmán tér mindig is fontos találkozási pont volt, egyfelől a közösségi közlekedésben, másfelől pedig a mindenkori fiatalok hétköznapi életében. Sőt, a 90-es években emberpiacként is működött a tér: állástalan emberek tömegei találkoztak itt minden hajnalban az ilyen-olyan építkezésekre munkaerőt keresőkkel.
Azon túl, hogy a Széll Kálmán tér, ami 1926-ban kapta meg térstátuszát, fontos közlekedési és társasági csomópont, más titkokat is rejt a múltja. Azt például viszonylag kevesen tudják, hogy a törökök kiűzését követően egészen az 1800-as évek végéig a helyén téglavető műhely működött, és egy bánya, ahonnan Buda újjáépítéséhez nyerték ki az agyagot. A bánya bezárását követően a helyén bányató képződött, ami télen befagyott, ami idevonzotta a korcsolyázni vágyókat, majd miután 1890-ben megalakult a Budapesti (Budai) Torna Egylet, gombamód elszaporodtak itt a sportlétesítmények (elsősorban a tenisz- és az atlétikai pályák). Ebben az időben Gödör néven emlegették a területet, ahol már ekkoriban megjelent a tömegközlekedés, ami szép lassan kiszorította innen a sportot, és meghatározta a tér arculatát, ez a helyzet pedig a mai napig fennáll.
Török Ferenc 2001-ben lépett ki a mozirajongók színe elé több mint jól sikerült vizsgalfilmjével. A Moszkva tér a rendszerváltás utáni évek egyik legfontosabb, legnépszerűbb, kultikus státuszba került mozija, ami a rendszerváltás környékén játszódik, és azokról a fiatalokról szól, akik a Moszkva téren találkoztak nap mint nap, hogy aztán innen induljanak el a különböző házibulikba. Török Ferenc a tér közelében született, nőtt fel és él a mai napig, így bátran kijelenthetjük róla: hosszú ideje tartó, eleven kapcsolat fűzi az egykori Moszkva térhez. Nem is találhattunk volna nála jobb embert arra, hogy átbeszéljük a környék történetét, sőt attól sem rettentünk vissza, hogy némi vidám nosztalgiát is belecsempésszünk a Pesten innen, Budán túl új, Széll Kálmán térről szóló részébe.
