Ahogy azt korábban már megírtuk, a Budapesti Klasszikus Film Maraton idén is a jól bevált helyszíneken, a Szent István-bazilika előtti Szent István téren, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és a Francia Intézetben várja a látogatókat. A szervezők pedig két különleges alkotásról küldtek a We Love Budapestnek részletes és érdekes információkat.
150 éve, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével született meg a mai Budapest. A Budapesti Klasszikus Film Maraton az évforduló alkalmából felújított filmeken keresztül tárja elénk a város ezer arcát, köztük a legkorábbról, 1916-ból fennmaradt mozgóképen, melynek alkotói máig ismeretlenek. A döbbenetes Budapest-időutazást a Toldi moziban élő zene kíséri. A Budapest 150 szekció izgalmas keresztmetszetét nyújtja a városról készült magyar filmeknek, hiszen helyet kapott benne néma és hangosfilm, lírai etűd, dokumentum- és játékfilm, valamint régi és új közönségkedvencek is nyolc évtized mozgóképeiből válogatva.
Egyedülálló lehetőség Budapest felfedezésére a Film Maratonon bemutatásra kerülő két némafilm.
Egyedülálló lehetőség Budapest felfedezésére a Film Maratonon bemutatásra kerülő két némafilm.
A Budapest 1916 a legkorábbról fennmaradt dokumentumfilm a városról, melyben ma már nem látható nevezetességek is felfedezhetők. A főváros látványosságai közül már ez a több mint száz évvel ezelőtt készült kisfilm is a Halászbástya, a Mátyás-templom, a Hősök tere és a Városliget szépségére hívja fel a figyelmet, éppúgy, mint egy mai turisztikai videó is tenné. Különlegessége, hogy a II. világháború során megsemmisült régi Erzsébet híd és a városligeti Sió szökőkút is megcsodálható benne. Az ismerős épületek árnyékában pár pillanatra felvillannak a korabeli élet megörökített pillanatai. A film az osztrák filmarchívumból került elő a 2000-es évek elején, alkotói ismeretlenek.
A 103 éves mesefilmet, a Mackó úr kalandjait (Deésy Alfréd, 1920) elsősorban a filmtörténeti ritkaságok és a bizarr fantasztikum kedvelői fogják értékelni. A történet főhősei, Cia és Tommy, a két bájos rosszcsont leleményesen segíti az ellenszenves kérővel eljegyzett nővérüket, hogy találkozhasson az igazi szerelmével. Egyik este Cia álmában életre kel Mackó úr, aki számos őrült kalandba keveredik a fővárosban és a Balatonnál. A filmet 1921-es bemutatójakor felnőtteknek és gyermekeknek szóló meseként hirdették. A Mackó úr kalandjai csak töredékben maradt fenn, de így is kötelező darab.
Ráadásul Mackó úr kalandjainak hátterében az 1920-as Budapest is megcsodálható.
Ráadásul Mackó úr kalandjainak hátterében az 1920-as Budapest is megcsodálható.
Mindkét némafilm a Toldi moziban lesz látható szombat délután, szeptember 16-án. Az előkelő belvárosi kalapszalonok világába repít a Pesti mese (Gaál Béla, 1937), a korai hangosfilmkorszak egyik legszórakoztatóbb romantikus vígjátéka Páger Antal, Turay Ida és Kabos Gyula főszereplésével. Egy másik, húsz évvel később készült klasszikus, a Külvárosi legenda (Máriássy Félix, 1957) viszont a munkáskerületek lepukkant bérházaiban zajló életet mutatja meg egy keserédes történeten keresztül Törőcsik Mari és Tordy Géza főszereplésével. Budapest elbűvölő főszerephez jut Szabó István Várostérkép – Budapest (1977) című lírai etűdjében, amely a rendező a városhoz intézett mozgóképes vallomásainak sorába illeszkedik. A film a Bazilika előtti szabadtéri vetítésen lesz ingyenesen megtekinthető a Régi idők focija vetítése előtt.
A várost is megtépázó történelmi trauma, a II. világháború
adja a hátterét egy szakmai és baráti társaság felbomlásának A tanítványokban (Bereményi Géza, 1985) Eperjes Károly és Cserhalmi György főszereplésével. És
immár egy másik korszakban, fiatalok egy másik generációja keresi önmagát Sós
Mária Városbújócska (1985) című
filmjében, a főváros sejtelmes neonfényes, zegzugos labirintusában
„bújócskázva” éteri jazzdallamok és underground slágerek kíséretében.
Bővebb információ a vetítésekről és filmekről itt.
