Keresés EN

látnivalók és kultúra

Csodás reneszánsz és barokk épületek, amelyek egy kicsit lekésték a saját korukat

Tele van a város monumentális középületekkel, szobrokkal, oszlopokkal, mindenféle ornamentikával díszített palotával, melyek részleteiben nagyon szeretünk elveszni. Ezek az olykor barokk, olykor reneszánsz, olykor gótikus stílusjegyeket mutató épületek egészen megtévesztők tudnak lenni, ugyanis könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy elhisszük: valóban egy barokk vagy egy reneszánsz épületet nézünk. Holott nagyon nem. De akkor melyik korban épültek, és mi a csuda az a historikus építészet?

Amikor az 1867-es kiegyezés után beindult az ország és még inkább Pest fejlődése, egyre nagyobb építkezések kezdődtek meg városszerte. 

Amikor az 1867-es kiegyezés után beindult az ország és még inkább Pest fejlődése, egyre nagyobb építkezések kezdődtek meg városszerte. 

Budapest létrejöttével mindez pedig csak fokozódott, és olyan épületekkel lettünk gazdagabbak, mint az Operaház, a Várkert Bazár, a Keleti pályaudvar vagy az Országház. Ez a sor szinte a végtelenségig folytatható, és nemcsak a középületeink készültek el, hanem azok a csodás paloták is, melyek az Andrássy utat szegélyezik. Reneszánsz, barokk és gótikus stílusban pompáznak ezek az épületek, amik valójában nem is abból a korszakból származnak, és még csak az sem igaz, hogy az adott stílusok később érkeztek volna meg Budapestre.

Az 1860-as évektől kezdve egészen a II. világháború végéig a historizáló építészet volt az uralkodó irányzat, ami valójában a különféle korok stíluselemeiből válogató neostílusok összefoglaló neve. Bár egy korábbi stílus formajegyei és elemei látszanak ezeken az épületeken, szerkezetük, építési technológiájuk és funkciójuk nagyon is a saját koruknak felelt meg. Az első években még leginkább neoreneszánsz stílusban alkottak az építészeink – Ybl Miklós legtöbb munkáján például az itáliai reneszánsz figyelhető meg –, gyakran konkrét épületekről vették a mintákat, a fővárosi középületeknél pedig eleve a neoreneszánsz volt az elvárt stílus.

Az 1880-as évekre már megérkezett a neobarokk és a neogótika is. Legszebb historikus épületeinket pedig olyan építészeknek köszönhetjük, mint Ybl Miklós, Steindl Imre, Czigler Győző, Alpár Ignác, Meinig Artúr vagy Hauszmann Alajos. Érdekesség, hogy ma historizáló építészetnek mondjuk, míg saját kortársaik még eklektikusnak nevezték ezeket az épületeket, de a modern építészet megjelenésével ez egyre inkább pejoratív kifejezéssé vált.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Tandori 85

December 9-én Tandori Dezsőre emlékeznek a Három Hollóban. A költő 85. születésnapja alkalmából szervezett összművészeti esten lesz Tandori gombfocitorna, kerekasztal olyan művészekkel, mint 6363, Simon Márton, Závada Péter, 19 órától pedig koncert zárja a programokat.

Kultúra

Nyílt nap a Kelenhegyi úti Műteremházban

December 10-én egy egyszeri programsorozaton való részvételre nyílik lehetőségünk: a Kelenhegyi úti Műteremház kapuja kitárul, az alkotó művészek lakásajtajai megnyílnak, és betekintést nyerhetünk műtermeikbe, lakásaikba. A ház belső és külső terei is életre kelnek: lesz lépcsőházi kiállítás, művészettörténeti és építészettörténeti séták, felolvasószínház és gyermekprogramok is.

Szponzorált

5 varázslatos program a Müpában, ahol az ünnepekre hangolódhat az egész család

?>

Az újcirkusztól a kreatív, képzőművészeti foglalkozásokig idén is rengeteg kihagyhatatlan élményt kínál a Müpa az egész családnak.

Ünnepre terített asztalok, karácsonyi csodák – Ne hagyd ki a Ráth-villa lenyűgöző adventi kiállítását!

?>

Iparművészek dekorációi és a saját gyűjteményből származó csodás terítékek kelnek életre a szecessziós enteriőrben, ahol programok is várnak.

Neked ajánlott

A