Míg manapság kirándulni megyünk Hűvösvölgy környékére, reneszánsz uralkodóink inkább vadászattal és fényes lakomákkal töltötték itt az idejüket. Éppen ezért nem meglepő, hogy az 1930-as évek elején Budanyéken megtalálták Mátyás király vadászkastélyának maradványait, amiről egészen addig csak történetírók tollából és legendákból értesült a lakosság.
A budai Vártól nem is olyan messze, nagyjából 5 kilométerre fekvő Hűvösvölgyi út mentén nem egy, hanem két valamikori palota romjait is megtaláljuk, míg tőlük egy-két perces sétára a királyi kápolna maradványait is.
A budai Vártól nem is olyan messze, nagyjából 5 kilométerre fekvő Hűvösvölgyi út mentén nem egy, hanem két valamikori palota romjait is megtaláljuk, míg tőlük egy-két perces sétára a királyi kápolna maradványait is.
Mindkettőt a MÁV egyik mérnöke, Garády Sándor tárta fel, aki annyira rajongott a történelemért és a régészetért, hogy nyugdíjas éveiben autodidakta régésszé avanzsált.
Buda vára bírájától a magyar királyokig
Mielőtt felépült volna a kastély, még egy majorság terült el itt, Ennek tulajdonosa a 14. századig egy bizonyos Kuncz ispán, Buda vára első bírája volt. Ahogy minden rendes majorságban, itt is réteket és szántókat, néhány épületet meg egy bányát lehetett találni. A telek az 1400-as évekre már az esztergomi Szent István-egyház tulajdonában volt, amely többeknek is bérbe adta, mígnem egyszer csak feltűnt a bérlők neve között Szilágyi Erzsébet. Ő egészen a haláláig használta a területet, utána fiához, Hunyadi Mátyáshoz került a majorság, aki természetesen már nem fizetett bérleti díjat a használatáért, hanem a közelben fekvő birtokaihoz csatolta azt, hiszen ezen a környéken, a mai Hármashatár-hegyi repülőtérig terült el a híres nyéki királyi vadaspark.
Bár azok a kő- és téglamaradványok, amiket ma látunk a Hűvösvölgyi út 78. kerítéssel elzárt telkén, II. Ulászló uralkodása idejéből valók, a régészeti kutatások és a régészeti leletek alapján tudható, hogy az egyik palota alatt korábban egy másik, kisebb méretű épület állt, amit Hunyadi Mátyás is használhatott nyéki látogatásai idején. Bármilyen meglepő, ezt a vadászkastélyt nem ő, hanem még Luxemburgi Zsigmond építtette.
Ma már tudjuk, hogy az épületeket II. Ulászló emeltette, egészen sokáig mégis Mátyás királynak tulajdonították a saját korában még pompás reneszánsz palotaegyüttest. Hogy ez mégsem így van, arra a simontornyai vár rekonstrukciója során jöttek rá.
Ma már tudjuk, hogy az épületeket II. Ulászló emeltette, egészen sokáig mégis Mátyás királynak tulajdonították a saját korában még pompás reneszánsz palotaegyüttest. Hogy ez mégsem így van, arra a simontornyai vár rekonstrukciója során jöttek rá.
Hasonló épületek Simontornyán és Prágában is
Noha a simontornyai vár építését az Árpád-korban kezdték, Gergellaki Buzlay Mózes a 16. század elején itáliai reneszánsz mintára alakíttatta át lakóhelyét előkelő főúri székhellyé. És hogy ez miért is érdekes? Buzlay művelt diplomata, II. Ulászló udvarában királyi főajtónálló volt, aki jól ismerte a nyéki vadászkastélyt is, és annak mintájára, ugyanazokkal a mesterekkel és tervek alapján készíttette el a simontornyai vár átalakítását. Az épületek bizonyos részei nemcsak külsőre hasonlítanak, a kőtöredékeik vizsgálata után az is kiderült, hogy anyagra, faragási minőségre és vésőnyomra is megegyeznek. Ez arra enged következtetni, hogy a budanyéki vadászkastély megépíttetése és a simontornyai vár megújítása között csak néhány év telhetett el, vagyis mindkettő a 16. század elején, jóval Mátyás halála után valósulhatott meg.
Ahogy sétavezetőnk, Czakó Borbála, a Várkapitányság munkatársa mesélte, a telken két palota is állt, a szállást nyújtó vadászkastély, vagyis a lakópalota, illetve a fogadópalota, ebben tartották a királyi lakomákat és fogadásokat. Érdekesség, hogy ez az olasz reneszánsz stílusban épült palota a prágai Belvedere épületéhez is mintául szolgálhatott. Mivel a nyéki kúriákról nem maradt fent semmiféle részletes leírás vagy rajz, így csak a helyszínen megtalált leletek és falmaradványok alapján készült rekonstrukciós rajzokról tudjuk elképzelni, milyen pompásak lehettek ezek az épületek. Mivel a prágai nyári palota ma is áll, így aki nagyon kíváncsi, az testközelből is megnézheti.
Mit keresett itt egy gepárd, és hogy került az árnyékszék mélyére egy fiatal lány?
Biztosak vagyunk benne, hogy már Mátyás király idejében is hatalmas vadászatok és fényes lakomák színhelye volt a sűrű erdővel körülvett nyéki kastély. A reneszánsz elterjedésével újjáéledt a vidéki nyugalom szeretetének antik eszménye, de II. Ulászló volt az, aki ehhez méltó helyszínt alakíttatott ki Budanyéken. A tragikusan fiatalon, a mohácsi csatában meghalt II. Lajos király is gyakran járt ide feleségével vadászni, s olykor annyira belemerültek a nemes vadak űzésébe, hogy esti fáklyafénynél vonultak vissza a budai várba.
Érdekesek a magyar uralkodók, de még náluk is izgalmasabb az a tény, hogy nagy valószínűséggel egy vadászgepárd is járt a nyéki kastély körüli erdőkben, hogy levadássza Szulejmán számára a különféle vadakat. Nagy valószínűséggel a szultán volt az utolsó, aki még teljes pompájában látta a két palotát, hiszen az oszmán-török uralom alatt mind a királyi épületek, mind a vadaskert pusztulásnak indult.
Sétánk során Czakó Borbála a régi árnyékszékek maradványait is megmutatta nekünk, amihez egy krimi is kapcsolódik: a régészeti feltárás során az egyik gödörben egy fiatal nő csontvázát találták meg, aki összekuporodva feküdt az oldalán. Sajnos nem tudták azonosítani, és a halál okát sem megmondani, mert a II. világháború félbeszakította a munkálatokat, a harcok során pedig a csontváz eltűnt, így továbbra is rejtély, mi történhetett a lánnyal.
Az újabb ásatás során 12 csontvázat és egy matchboxot is találtak a kápolnánál
A palotákhoz közeli telken a királyi kápolna romjait láthatjuk. Az épület a 13. században még egyszerű falusi templom volt. Miután Nyék falu elnéptelenedett, a templomot királyi kápolnaként kezdték használni, feltehetőleg II. Ulászló uralkodása idején. Az évszázadok folyamán kétszer is bővítették: egy tornyot, a hajója pedig sokszögzáródású szentélyt kapott. A 2022. őszi ásatás során, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. együttműködésében valósult meg,
12 csontvázat azonosítottak a régészek, melyek közül többről kiderült, hogy még a honfoglalás korából származik. Sőt, a szakemberek több római kori tárgyat is találtak, így egy pénzérme, rengeteg kerámiatöredék és egy római szarkofág töredéke is tanúskodik az egykori római jelenlétről a helyszínen.
12 csontvázat azonosítottak a régészek, melyek közül többről kiderült, hogy még a honfoglalás korából származik. Sőt, a szakemberek több római kori tárgyat is találtak, így egy pénzérme, rengeteg kerámiatöredék és egy római szarkofág töredéke is tanúskodik az egykori római jelenlétről a helyszínen.
A terület nemcsak a középkor, de a jelenkor emlékeit is őrzi, így a régi korok csörgőgombjai, ruhadíszei és gyertyatartói mellett pénztárcákat, mai pénzeket, játékokat – köztük egy matchboxot – és II. világháborús lövedékeket is találtak a régészek. A matchboxhoz egy kedves történet is tartozik: az őszi feltárás során egy arra járó úriember érdeklődött a gyerekkorában a kápolna területén elhagyott matchbox után, amit nagy meglepetésére a régészek meg is találtak.
Akit érdekel a két helyszín és a különös történetük, annak érdemes elnéznie a Budai Várséták Vadászat Mátyás királlyal című sétájára, hiszen a területre csak vezetett bejárás során lehet belépni.
