Mi történik akkor, ha egy házat úgy átformált az idő, hogy már csak a szerkezete, a homlokzat és néhány apró részlet őriz valamit a valós korából? A Széna tér 1/A épülete eredetileg 1873-ra, a városegyesítés évére készült el, de mára annyi változás történt rajta, hogy át kell lépni a kapuján és egy picit kutatni, hogy megtaláljuk a 150 éve itt lévő részeit. A ház legizgalmasabb története pedig az, hogy az építtető Beck család több generációja is itt élt.
Még annak a háznak is lehet érdekes a története, amiről első ránézésre azt gondolnánk, hogy csak egy a sok századfordulós épület közül. A Budapest100-at pont azért szeretjük, mert az épületlátogatások során mindig kiderül, hogy egy egyszerűnek gondolt ház nagyon is meglepő titkokat rejt. A Széna tér 1/A mellett a nagy rohanásban könnyen elmehetünk anélkül, hogy kicsit jobban megfigyelnénk a háborúkat és 1956-ot megélt épületet.
A ma háromemeletes ház 1873-ban még földszintesnek épült, itt nyitotta meg fűszer- és gyarmatáruboltját Beck Lipót.
A családi legendárium szerint Prágából gyalogolt fel a budai Várba, hogy némi szerencsét kovácsoljon magának.
A családi legendárium szerint Prágából gyalogolt fel a budai Várba, hogy némi szerencsét kovácsoljon magának.
Elszegődött az Állami Nyomdába betűszedőnek, és az 1848–1849-es szabadságharcban is szerepet vállalt: népfelkelőként őrizte a nyomdát. Azonban nem maradt élete végéig nyomdász, ugyanis ő is megkapta az akkori nyomdászbetegséget, az ólom okozta epebajt, így más munka után nézett. Mivel a Széna téren élt, megfigyelte, hogy
a környékbeli parasztok viszonylag sokat várnak arra, hogy a malom megőrölje a búzájukat, így gondolt egyet, és a gabonáért cserébe odaadta nekik a lisztet.
a környékbeli parasztok viszonylag sokat várnak arra, hogy a malom megőrölje a búzájukat, így gondolt egyet, és a gabonáért cserébe odaadta nekik a lisztet.
Ezzel az ötlettel Beck Lipót gyorsan akkora vagyonra tett szert, hogy megtudta nyitni szatócsboltját a Széna téri telken, ahol az 1870-es évek elején már állt két kisebb épület és egy gabonaraktár is. Utóbbiban az évek során volt a Fűszer és Csemege Vállalat pénztárosokat képző iskolája, a Vasedény Vállalat irodaháza, a Birkózó Szövetség pedig adminisztratív célokra használta – ma üresen áll, mivel a kínai tulajdonos nem tudja hasznosítani.
Mivel olyan különleges és nehezen beszerezhető termékeket árult, mint a kávé, a tea és a különféle fűszerek, így hamar annyi pénze lett, hogy még két emeletet ráépíttetett a házra, ahol bérlakásokat alakítottak ki. A vegyeskereskedést később már fia, Beck Adolf vezette, aki egyidőben egész Magyarországra szállított termékeket, sőt még tőzsdére is járt, és telekkel spekulált, viszont nem volt szigorú tulajdonos, így alkalmazottai állandóan megdézsmálták az árut.
A bevezetőben megírtuk, hogy az építtető Beck család több generációja is itt élt, így Bor (1926-ig Beck)
Pál festőművész is, aki Beck Lipót unokája volt. Nemcsak itt élt, de itt is alkotta műveit, így rengeteg olyan festménye maradt ránk, amit a Széna téri lakás ablakából festett.
A háborúban annyira súlyos sérüléseket kapott a ház, hogy lakhatatlanná vált, ám hiába sikerült nagyjából összefoltozni az épületet, 1956-ban ismét úgy szétlőtték, hogy – ahogy Bor András mesélte – egy lyukacsos sajtra emlékeztetett. Az épületre a 70-es években került rá a 3. emelet, ám a ráépítés miatt a ház statikai állapota megromlott, így minden szintjét alá kellett dúcolni. Ha felfedeznétek a Széna téri ház még látható 150 éves részeit, akkor keressétek fel most hétvégén a Budapest100-on.
