Az egyik legbudapestibb dolog a Duna, kicsik és nagyok, helyiek és turisták, írók, költők és fotósok örök szerelme. Könyveket lehetne megtölteni olyan adatokkal és történetekkel, amik Magyarország legnagyobb folyóját és annak múltját mutatnák be. Erre nem vállalkozunk, de 10 érdekességet összegyűjtöttünk a fővárost Pestre és Budára osztó vízfolyamról.

1. A Duna budapesti szakasza kb. 30 km hosszú, a folyó a Szentendrei-sziget déli csücskénél éri el a fővárost, és a Csepel-sziget északi részénél hagyja el azt.

2. A Duna vízállását nem a folyómeder aljától mérik, hanem az eddigi legalacsonyabb vízállástól (1823).

3. Történetének legpusztítóbb árvize 1838 márciusában csapott le a magyar fővárosra: 135 halálos áldozatot követelt, kb. 50 ezer ember otthona dőlt romba.

4. Nemcsak József Attila írt verset a Dunáról, hanem Petőfi Sándor és Ady Endre is.

5. A Dunába torkollik többek között a Rákos-patak, a Szilas-patak (a pesti oldalon), az Ördög-árok és az Aranyhegyi-patak (a budai oldalon).

6. Budapesti szakaszán a Duna az Erzsébet és a Szabadság híd között a legkeskenyebb (285 m).

7. Budapest 23 kerületéből 12 határos a Dunával, a legrövidebb szakaszon a II. kerület, a leghosszabb szakaszon Csepel.

8. 2010 februárjában egy elkóborolt pelikán (borzas gödény) volt látható a Duna budapesti szakaszán, a Gellért-hegy környékén.

9. A Duna forrása kb. 1200 km-re van Budapesttől, a torkolata pedig 1620 km-re.

10. A Duna budapesti szakaszán számos szigetet is találunk: Margit-sziget, Csepel-sziget, Óbudai-sziget (Hajógyári-sziget), Molnár-sziget, Palotai-sziget, Háros- és Kis-Háros-sziget, Hunyadi-sziget, Népsziget (Szúnyog-sziget).

Forrás:


  • Budapest Enciklopédia, Corvina Kiadó, 1981
  • Francz Magdolna – Rozgonyi Sarolta: Budapest. Világváros a Duna partján, Babilon Kiadó, 2018
  • Wikipédia 

 

Címkék