Magyarország a kisebb államok közé tartozik, ám ez sosem volt akadálya annak, hogy nálunk is szülessenek szép számmal nagy koponyák, akik aztán világmegváltó dolgokat találtak ki és/vagy fedeztek fel. Üröm az örömben, hogy sajnos a nagy részük nem itthon, hanem külföldön tett valami nagy dolgot – vagy akár többet is – az emberiség üdve érdekében. Ez persze nem akadálya annak, hogy büszkék legyünk rájuk, legalább annyira, mint azokra, akiknek mindez itthon sikerült. A Millenáris Park február 15-én megnyitott, egész évben és az év minden napján nyitva tartó kiállítása arra vállalkozik, hogy a magyar technika- és természettudomány-történet múltját és jelenét kimerítő módon bemutassa, kihegyezve azt a nagy találmányokra és a karakteres alakokra. Meg fogsz lepődni, mennyi mindent adtunk a világnak mi, magyarok.
Tegyük gyorsan tisztába a dolgokat: az Álmok Álmodói 20 kiállítás bár elsősorban a tisztán magyar tudósok, feltalálók és lángelmék által kitalált nagy dolgokat veszi sorra, ám olyan projekteket is érint közben, amikben „csak” fontos közreműködők voltak a hazai szakemberek. Például részt vettek műholdak alkatrészeinek kifejlesztésében, ami ugyan önmagában is megállja a helyét, de mégiscsak egy nagyobb rendszer részeként készültek el, az hívta ezeket életre. De itt említhetjük meg a nagyobb gyártóknak (Ford, Mercedes-Benz, Kia, Volkswagen) autókat tervező ipari formatervezőket is.
A Millenáris B épületében megtalálható Álmok Álmodói 20 elnevezésű kiállítás címében lévő szám egy másik kiállításra utal. Az pont 20 évvel ezelőtt volt látható, a témája pedig ugyanez volt. Az idei annak a folytatása, csak persze alaposan kibővítve, látványosabb és modernebb kiadásban, nem beszélve az interaktivitásról, ami végigkíséri a látogatókat a kimerítő, de végig nagyon érdekes, informatív és izgalmas tárlaton. Ha mindent megnézünk és elolvasunk, akkor akár 4 és fél órába is beletelik, mire a kiállítás minden zugát bejárjuk, de nem kell megijedni: egyfelől nem érezzük az idő múlását, másfelől pedig a kiállítás színvonalához mérhető pihenőhelyek is várnak minket útközben.
A kiállítás hat nagyobb szekcióból áll, melyek további, kisebb részekre vannak felosztva, illetve helyet kapott még egy, A hely szelleme nevű, méretes terem is. Ez utóbbi valamiféle összefoglalása a kiállításnak: itt szó esik a legnagyobb magyarról, Széchenyi Istvánról, aki az innovációt jelképezi, a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA), ami a tudást, a Ganzról, ami a kiállítás helyszínét, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláról (SZTNH), ami pedig a szabadalmazást. A nagyobb szekciók nevei egyértelműen elmondják, hogy azok miről szólnak: Orvoslás, Energia és ipar, Agrár, Infokommunikáció, illetve Mobilitás, ami a közlekedés meg az autó- és járműipar fejlesztéseit mutatja be, és A tér tudománya, ahova pedig a matematika, a fizika, az űrkutatás és a csillagászat tartozik.
Egyfelől dagad a keblünk a büszkeségtől, hogy mennyi mindennel megajándékoztuk az emberiséget, másfelől pedig sajnálkozunk, mert a fejlesztések sok esetben nem Magyarországon történtek, és így a találmányok sem itthon születtek. Azért így is akadt szép számmal olyan tudós, aki nem külföldön, hanem itthon végezte el világjobbító munkáját. Ilyen volt Szent-Györgyi Albert is, aki állítólag egy egész komoly listát állított össze azokból a tárgyakból, amikre szüksége volt a munkához, és ezek között az eszközök között szerepelt egy diktafon is, amit a magyar államtól megkapott, így itthon maradt. Az említett diktafon is a kiállítási tárgyak között szerepel, jó nagy, leginkább a korai mobiltelefonokra hasonlít.
A legnevesebb magyar tudósok, feltalálók és innovátorok kiemelt helyet kapnak a szekciójukon belül. Szent-Györgyi mellett így járt még többek között Széchenyi István, Eötvös Loránd, Kempelen Farkas, Irinyi János, Jedlik Ányos (talán ő bukkan fel a legtöbbször a kiállításon), Semmelweis Ignác, Bíró László. Az ő életük és munkásságuk részletesebben be van mutatva, sőt esetenként látványos installációk is szemléltetik tudományos tevékenységüket.
Egy ilyen jellegű kiállítás természetesen mit sem ér járművek nélkül, így van két kisrepülő, egy fél Ikarus busz, amin keresztül átlépünk az egyik szekcióból a másikba, személyautók és mentő, sportautó és sportmotor, gőzgép meg mezőgazdasági gépek is. Ami pedig nincs eredetiben, az sok esetben makett formájában látható. A látványosságok mellett fontos kiemelni az érdekességeket, mert azokból is bőven akad, mint például hogy Rubik Ernő bűvös kockája eredetileg nem játéknak készült, hanem szemléltetőeszköznek, csak aztán a mester ihletet kapott. Vagy hogy Irinyi János egyáltalán nem volt büszke a találmányára, a zajtalan és robbanásmentes gyufára, egyáltalán nem találta azt jelentősnek.
A Brian élete című filmben hangzik el a tételmondat: „Mit adtak nekünk a rómaiak?” Majd hosszasan sorolják a fontosabbnál fontosabb találmányokat, és kiderül, hogy egészen sok mindent. Az Álmok Álmodói 20 című kiállítás előtt bennünk is felmerülhet ez a kérdés magunkkal kapcsolatban – hogy hát és a magyarok mit adtak –, és fel is tudnánk sorolni jó pár magyar találmányt, de ha utána tesszük fel a kérdést, akkor már jóval többet. Azt talán mindenki tudja, hogy a számítógép és a gyufa magyar találmányok, de vajon azt is, hogy a holdjáró is az?
