Rengeteg változáson ment keresztül a királyi palota az eltelt évszázadok során, fénykorát Mátyás és II. Ulászló uralkodása idején élte, és ahogy jöttek az uralkodók, úgy alakították át folyamatosan az épületet is. Luxemburgi Zsigmond volt az, aki véglegesítette a királyi székhelyet Budán, ám a palota tényleges királyi rezidenciává való fejlesztése már Ferenc József királlyá koronázásához köthető. Ekkor jöttek rá arra, hogy az udvartartás nemcsak az uralkodót és a közvetlen családját jelenti, hanem egy több száz fős üzemet. Az épületet ez alapján ismét átalakították, bővítették, ezzel pedig a korszak legjobb építészét, Ybl Miklóst bízták meg. Halála után, 1891-ben Hauszmann Alajos vette át a munkát, ám az ő elképzeléseiből mára alig maradt valami, ugyanis nemcsak a II. világháború pusztítása, de a Rákosi és Kádár alatti munkálatok is megváltoztatták az épületet.
A palotát az eredeti, századfordulós terveket követve, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően építik újjá, a rekonstrukciót az Ybl- és Pro Architectura díjas építész, Gutowski Robert vezeti. A palotaépület megújítása az északi kapuzat visszaépítésével indul, ezután rekonstruálják az egykori nagy tánctermet. A helyreállított terek mellett időszaki kiállítások, művészeti galériák, kávézók, ajándék- és könyvesboltok, családközpont, gyerekvilág és oktatási helyiségek is lesznek a Budavári Palotában.
A látványterveket először az Országépítő folyóiratban láthatta a nagyközönség, de aki kíváncsi, az megnézheti őket a Hunyadi-udvarban kialakított látogatóközpontban is.
