Összeszedtük a legfontosabb általános információkat arra az esetre, ha valaki késztetést érezne magában, hogy így segítsen embertársain. Dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese volt segítségünkre.

MIÉRT FONTOS A VÉRADÁS?

Vér nélkül nem lehet gyógyítani, ez a legfontosabb alapanyag a vérkészítmények előállításában. 

KI ADHAT VÉRT?

A véradás egyfelől életkorhoz kötött. Az alsó korhatár 18 év, a felső, ha valaki adott már vért, 65, aki még nem, annak pedig 60 év. De ezt a véradó egészségi állapota is befolyásolja, ezért ha az orvos úgy ítéli meg, akkor lehet a véradó ennél idősebb is. Vannak élettani korlátok is, például a donor testsúlyának el kell érnie az 50 kilót. A donornak igazolnia kell magát valamilyen fényképes igazolvánnyal, rendelkeznie kell érvényes lakcímkártyával, valamint TAJ-kártyával, mert a TAJ-szám az egyetlen egyedi azonosítónk az egészségügyi ellátó rendszerben. A helyszínen a donorjelölt kitölt egy kérdőívet, és elvégeznek rajta pár egyszerű vizsgálatot, majd ezek alapján születik meg a döntés, hogy az illető adhat-e vért. Átlagosan 100 jelentkezőből 84-86 ember adhat vért.

HOVA FORDULJAK, HA SZERETNÉK VÉRT ADNI?

Ha épp nincs szervezett véradás, akkor a Vöröskereszt és a OVSZ honlapján lehet tájékozódni, de létezik erre egy külön oldal is. Itt mindenki megnézheti, hogy a lakóhelyéhez legközelebb hol és mikor lehet vért adni. Továbbá van egy applikáció is, ami a Vöröskereszt oldaláról tölthető le. De általában a területi vérellátó régióközpontok a megyeszékhelyeken minden hétköznap nyitva tartanak. A budapesti a Karolina úton van, ami az ország legnagyobb vérellátója, hétköznap reggel 7-től este 7-ig lehet vért adni. 

MIVEL KÉSZÜLHETEK ARRA, HOGY JÓ MINŐSÉGŰ LEGYEN A VÉREM?

Pár egyszerű dolgot hasznos betartani. Fontos tudni, hogy a véradás nem olyan, mint egy vérvétel a szakrendelésen. Mindenképpen étkezni kell előtte, éhgyomorra vért adni nem szabad. Ugyanakkor kerülendők a nehéz, zsíros ételek, mert a zsír megjelenik a vérben is. Például a vérplazma más színű lesz, mint az normális lenne. Folyadékot véradás előtt, közben és utána is bőséggel kell fogyasztani. De speciális diétára azért nincs szükség.

MILYEN IDŐKÖZÖNKÉNT ADHATOK VÉRT?

Két korlát van. Az egyik szerint két véradás között legalább 8 hétnek (56 napnak) kell eltelnie, ez nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik. A másik szempont, hogy egy éven belül valaki hányszor adhat vért. Ez a nőknél 4, a férfiaknál pedig 5 alkalom. A speciális eseteknél más a helyzet. Aki trombocitát (vérlemezke) ad, az többször is adhat egy évben. Plazmaferezis (vérplazmavétel) esetén pedig akár 2-3 naponta is adhatunk vért, 30-40 alkalom is belefér egy évben. 

ÁTLAGOSAN MENNYI VÉRT GYŰJTENEK?

Az egy alkalommal levett vér, ami donoronként nagyjából 4 és fél deci, nem lehet több, mint a donor keringő vértérfogatának a 9%-a. Ez egy biztonsági szabály, a véradó egészségét ugyanis nem szabad veszélyeztetni. Naponta országosan 1600-1800 jelentkező van. Ennyi kell a biztonságos készlet megtartásához. Különböző méretű véradási események vannak, és ezt a mennyiséget kábé 60-80 helyen gyűjtik össze. A legnagyobb véradásokon akár 250 egységet is begyűjtenek. 

MELYIK VÉRCSOPORT A LEGGYAKORIBB?

8 fő vércsoportot különböztetünk meg: 0-ás, A-s, B-s, AB-s és ezeken belül vannak az RH-pozitívak és az RH-negatívak. Nagyon eltérő a gyakoriságuk. A legritkább az AB-negatív, 100 emberből csupán 1-2 embernek van ilyen vércsoportja, a leggyakoribb pedig az A-pozitív, 100 emberből 30-40 embert jellemez. Mivel a gyakoribb vércsoportból a beteg is több, a ritkábból meg kevesebb, ezért nincs fontosabb vagy kevésbé fontos vércsoport. 

Nagyon fontos, hogy a készleten lévő vércsoportmegoszlás a természeteshez közelítsen, de előfordulnak ingadozások. Szerencsére vannak helyettesítő vércsoportok, mint a nullás, de azt sem lehet korlátlanul használni, mert a nullások meg csak a saját vércsoportjukból kaphatnak vért. Ha valamelyik vércsoportból kevesebb mennyiség van, akkor az adatbázisból célzottan megkeresik azokat, akik az adott vércsoporthoz tartoznak, és így állítják helyre az egyensúlyt.

MI A KÜLÖNBSÉG AZ IRÁNYÍTOTT ÉS A NEM IRÁNYÍTOTT VÉRADÁS KÖZÖTT?

Az egyetlen különbség a szándék. Irányított véradásnál a donor kinyilvánítja, hogy ki az a beteg, aki miatt vért ad. Ez általában onnan indul, hogy a beteg egy számára ismerős emberben (és a vérében) jobban megbízik. A vérellátó szerint viszont minden levett vér alaposan ellenőrzött és biztonságos. Nem nagyobb a fertőzésátvitel kockázata a nem irányított véradásnál, mert a szabályok és a vizsgálatok ugyanazok, és ugyanolyan alaposak és szigorúak is. Irányított véradásnál a vért elsősorban a beteg számára gyűjtik, de előfordul, hogy több vér gyűlik össze vagy valamilyen oknál fogva a véradó vére nem alkalmas a beteg számára. Ebben az esetben a donort tájékoztatják, és ha a számára is megfelelő, akkor más kapja a vérét. 

MI VAN, HA VALAKI MÉGSEM AKAR VÉRT ADNI, ÉS MENET KÖZBEN MEGGONDOLJA MAGÁT?

Elenyésző, de van olyan, aki nem hajlandó vért adni, de nem azért, mert szívtelen, hanem mert a véradással szemben fenntartásai vannak. Fél a tűtől, a tortúrától, vagy attól, hogy az előzetes vérvétel során kiderül valami egészségügyi problémája. De a véradás semmilyen kényszert nem vonhat maga után, a folyamat közben is meggondolhatja magát az ember. Azt azonban nem árt tudni, hogy a véradás gyakorlatilag fájdalommentes, és alig vesz el az életünkből több mint egy órát, miközben több ember életét is megmentheti.

MI AZ A RETRO VÉRADÁS?

Több mint 10 éve indult a sztori. Mindig szeptember első szombatján tartják. Eleinte csak Budapesten volt Retro Véradás, majd pár év után kiterjesztették a régiós központokra, az egyetemi városokra, 2018-ban pedig már a kisebb városokban is megrendezték az eseményt. A véradás retrósága abban áll, hogy régebben a véradók az esemény után mindig kaptak sört és virslit, és ez a tradíció hosszú éveken át megmaradt. Ám a közétkeztetési szabályok szigorodtak, és ez véget vetett a régi hagyománynak, amit étkezési utalványokkal váltottak ki. Évente egyszer azonban újra főszerephez jut a jó öreg sör-virsli kombó. 

A Retro Véradáson elég sokan adnak vért, nagyjából ezren, a fővárosi helyszín számít az ország legnagyobb véradó eseményének. A nosztalgiafaktor óriási vonzerőt jelent, van, aki kifejezetten erre az alkalomra tartogatja a vérét. De ilyenkor feltűnően sok az új véradó is, pláne, hogy gyakran előfordul az is, hogy valaki, aki épp a parkban kutyát sétáltat, észreveszi a sátrat, odamegy, szétnéz, majd kedvet kap, beül és a vért ad.