Nagyon kevés olyan vendéglátóhely van ma a fővárosban, amelyik elmondhatja magáról, hogy már 30 éve fogadja a vendégeit. A Trattoria Venezia ezen szerencsés helyzetben van, régi törzsvendégekkel, mindig csak épp annyi újítással, hogy eredeti, családias identitását nehogy felülírják. Szerethető és visszatérős – 1992 óta.
Az olasz konyhánál hálásabb, kedvelhetőbb és szívhez szólóbb kevés van: akár három-négy komponens felhasználásával is olyan kellemes meglepetéseket képesek összeállítani, hogy azokat aztán évekig emlegetjük. Igaz, ehhez szükséges a hangulatos környezet, a barátságos vendéglátás nyújtotta komfortérzet, de tényleg a világ favoritja az olasz gasztronómia, aperitivóstul pizzástul, pastástul.
A fővárosi és a vidéki olasz(os) ételbároknak, pizzériáknak, kávézóknak, éttermeknek se szeri, se száma, de ez nem volt mindig így. Valamikor a 60-as években kezdődött a nemzetközi kínálattal kecsegtető éttermek budapesti megjelenése: nagyon hamar érkezett is a szerethető olasz, aztán az évek, évtizedek előrehaladtával egyre többen próbálkoztak a műfajjal, ki autentikus, ki magyar szájízre hangolt adaptációkkal.
A 90-es években több nagyobb és reményteli hely nyílt, köztük a Trattoria Venezia is. A családias, házias ízeket felvonultató vendéglő pedig kiállta az idő próbáját. 30 éve járnak ide magyar családok, szerelmespárok, itt élő olaszok és hozzánk látogató turisták, akik bele-belekóstolnak a csirkepaprikásba, de a harmadik napon már inkább raviolit ennének... És ha öt napig maradnak, a további vacsoráikat is olasz ízekkel töltenék meg, például éppen a Veneziában.
Legújabb időszámítása 2018 őszén indult, amikor Szekeres Csaba vette át az üzemeltetést, ami mára családi vállalkozás lett. Csabának komoly jártassága van mind a vendéglátás terén, mind az olaszos étteremvezetésben: több mint egy évtizeden át a közönségkedvenc TG Italiano üzletvezetőjeként rengeteget látott és tapasztalt. A Trattoria Venezia elmondhatja magáról, hogy a vendégek többsége magyar és Budapesten élő külföldi, akiknek jelentős része törzsvendég. Persze turistákból sincs hiány, de nem ők adják a bázist.
A koronavírus-járvány következtében elrendelt lezárások alatt is számíthattak a törzsvendégekre: bár a házhoz szállítás már nem volt új a Trattoria Venezia életében, minden kreativitásukat és erejüket ebbe fektették, amit a vendégek meg is háláltak, az étterem tovább tudja írni immár 30 éves történetét.
Náluk az enteriőr rusztikus, a vendéglátás pedig a régi iskola figyelmességét hozza, ráadásul abszolút családias a csapat is: Hajni, aki a tésztákat készíti és az étterem igazi „mammája”, kisebb-nagyobb kihagyásokkal, de a kezdetektől velük tart, fia, Bucciol Enrico Luca pedig jelenleg a konyhát vezeti. Így a házi tészták valódi családi koprodukciók: az édesanya gyúrja és formázza a nagyszerű alapokat, fia pedig a legfinomabb közeget adja nekik.
Ami a választékot illeti, abszolút a jó öreg trattoriás stílusjegyeket észleljük, vagyis nem kalandoznak, nem húzzák meg az étlapot, hanem előételekből, levesekből, tésztákból, főételekből és desszertekből is gazdag a választék. Éppen ezért két kimenetele lehet a náluk töltött vacsorának, ha új vendég érkezik: vagy kiszúrja a már Olaszországból ismert favoritot, vagy a felszolgálók ajánlására hagyatkozik.
Mi abszolút Csabára bíztuk magunkat, aki azonnal tudta is, hogy melyek azok a fogások, amiket nem szabad kihagyni, amiket ha levennének az étlapról, kisebb forrongást tapasztalnának. Házikrém-válogatásukhoz a pirítós mellé a fatüzelésű kemencéből érkező natúr, ropogós pizzakenyeret kaptuk: a szárítottparadicsom-krém és a pecsenyekacsa-májas változat lett a kedvenc. Persze szuper a pirítóson is, de mi a pizzakenyérre szavaznánk.
A Mediterráneumból ismert mutatós tányérban érkeznek a klasszikus, fehérborosan készített fekete kagylók, melyek közé vénuszkagylót is rejtettek – nagyvonalú húzás. Amellett, hogy a legtöbb legendás olasz tésztaételt is elkészítik (például carbonara, aglio, olio e gamberi, lasagne...), a saját kreációik a legizgalmasabbak. Ilyen például a kacsamellel töltött ravioli, ami tejszínes calabriai 'ndujamártásban hoz nagyszerű ízélményt. Kicsit pikáns, nagyon krémes és karakteres. Egyértelműen ez lett a kedvencünk.
Az étterem nevét viselő tagliolini a friss bazsalikomtól kapja színét, és garnéla, valamint tintahal egészítik ki. Ez is nagyon kedvelt tétel náluk. Ahogy természetesen sokan jönnek a pizzáért is – a fatüzeléses kemencéből inkább az északi régiókból ismert pizzák érkeznek az asztalokra, könnyed, minimum 48 órán át kelesztett tésztával. A capricciosa egy igazán élményszerű feltétkombináció (sonka, gomba, articsóka, olíva, parmezán), szívesen újrarendelnénk.
Csabának nagyon fontos volt, hogy remek húsételeket is tartsanak, így többek között egy brazil hátszín és egy argentin rib-eye is helyet kapott, abszolút baráti áron. Az összes fogás megtámogatható magyar és olasz borokkal – általában a magyar közönségnek az olasz tételeket ajánlják, míg a külföldieknek evidencia, hogy a magyar fehérek és vörösek választékából javasolnak kóstolót.
Ételsorunk alapján kiderült, hogy nem véletlen az a 30 éves múlt, a Corvin-negyed tőszomszédságában klasszak a pizzák, a házi tészták, és a barátságos hangulat marasztaló lehet mindenkinek, aki él-hal az olasz életérzésért, gasztronómiáért.
