A Barokk Csarnok az épület átfogó felújításának és modernizációjának köszönhetően újult meg. A most megnyílt múzeumi térben mintegy negyven, a csarnok építészeti stílusához kapcsolódó szobrot és domborművet csodálhatnak meg a látogatók, köztük az itáliai öntőműhelyek kisbronzait és a velencei mesterek márványból és fából faragott remekműveit. A szobrok mellett a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő itáliai, spanyol és német kollekcióból kiválasztott közel harminc festménnyel is találkozhat a közönség.
A három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva. A II. világháborúban, Budapest ostromakor sérült meg a Román Csarnok, amit lezártak a közönség elől, majd később raktárként használták. 2018-ban nyílt meg újra a látogatók előtt, az elmúlt években azonban a felújítás alatt lévő Barokk Csarnokot nem láthatta a közönség, 2022 nyarától viszont már mindhárom csarnok újra látogatható egyidejűleg. A Szépművészeti 2015-ben kezdődő felújítását és modernizációját 2020-ban a legjelentősebb európai műemlékhelyreállítási díjjal, Europa Nostra-díjjal ismerték el.
Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum építészeti stílusokat megjelenítő, historizáló belső terei közül a barokk művészetet bemutató csarnok idézi fel a korban hozzánk legközelebb álló stílust. Az eredeti tervek szerint ennek a térnek nemcsak a kialakítása emlékeztetett volna a 17–18. század művészetére, de az ebben a korszakban készült híres szobrok gipszmásolatai is ide kerültek volna. A Barokk Csarnok azonban kezdetben nem kiállítótérként, hanem a gipszmásolatok és modern szobrok raktáraként működött. A második világháború után a csarnok középső részében 19. és 20. századi szobrokból rendeztek tárlatot, a pillérek mögötti körfolyosót raktárnak és közlekedőnek használták. Az 1987-ben elkezdett, kisebb léptékű rekonstrukciót követően, eredeti barokk festményekkel és szobrokkal berendezve, 2000-ben nyitották meg, majd 2015-ben elindult az átfogó múzeumrekonstrukció során a termet újból felújították.
