A magyar klasszicizmus egyik legnagyobb alakja már gyerekkorában is az építkezések közelében töltötte minden idejét. Ebben persze közrejátszhatott, hogy építőmester apja tudatosan nevelte az építészeti pályára. Úgyhogy a fiatal Pollack Mihály nemcsak a kőművesmesterségről szerzett levelet, de a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára is beiratkozott, bár az akadémián még divatosnak számító késő barokk vonal már kevésbé izgatta a fantáziáját. Remek téralkotó képessége, kifinomult forma- és arányérzéke azonban még úgy is megmutatkozott, hogy nem ő volt a leglelkesebb hallgató az egyetemen. Akkoriban az egyetem elvégzése után pár évre külföldi vándorútra kellett indulniuk a legényeknek, hogy a világ legkülönbözőbb mestereinél szerezzenek tapasztalatot.
Pollack ezt kihasználva Itáliába ment féltestvéréhez, Leopold Pollackhoz, ahol az új utakat kereső építőművész beleszeretett a klasszicizmusba.
Pollack ezt kihasználva Itáliába ment féltestvéréhez, Leopold Pollackhoz, ahol az új utakat kereső építőművész beleszeretett a klasszicizmusba.
Pollack az 1790-es évek végén érkezett Budapestre, ahol első megbízásainak egyike nem is volt olyan kis munka: a Deák téri evangélikus templom megtervezésén dolgozott együtt Krausz János építőmesterrel, akinek halála után ő vette át a feladatokat. Annak ellenére, hogy az épület már 1808-ban elkészült, csak 1811-ben szentelték fel, egészen addig katonai ruharaktárként használták.
Ma biztosan nem gondolnánk megosztónak egy klasszicista épületet, azonban a 19. század elején, amikor még a késő barokk határozta meg az építészetet, ez a tömör és dísztelen templom komoly vitákat generált a társadalomban.
Ma biztosan nem gondolnánk megosztónak egy klasszicista épületet, azonban a 19. század elején, amikor még a késő barokk határozta meg az építészetet, ez a tömör és dísztelen templom komoly vitákat generált a társadalomban.
Azonban Pollack jókor volt jó helyen: mindig is adott a tervezés és a kivitelezés minőségére, így nemcsak a polgárság és az arisztokrácia kérte fel egy-egy városi palota vagy bérház építésére, hanem a hivatalok, az egyház és maga József nádor is egyre több megbízással látta el. A Budapest legnépszerűbb építésze címért pedig fej-fej mellett haladt Hild Józseffel, majd annak halála után egyértelműen ő lett a város első számú építészmestere.
József nádor idején készült el Pest első városrendezési terve, ekkor alakult ki a főváros klasszicista arculata, bár ebben Pollack Mihály és a Szépítő Bizottmány is jelentős szerepet játszott. Az 1808-ban alapított Bizottmány engedélyezte és irányította az építkezéseket, törekedtek megalkotni a város egységes képét, nem lehetett csak úgy felhúzni egy barokk palotát vagy egy monumentális épületet egy-egy polgár vagy főúr kénye-kedve szerint a város akármelyik pontján. A Bizottmány elnökeként Pollack Mihály rengeteg tervet engedélyezett, módosított vagy vétózott meg.
A népszerű építész még a budai Várnegyedben is ott hagyta kéznyomát: az 1806-ra elkészült Sándor-palota építésében is fontos szerepe volt, bár a mai napig nincs egyetértés, hogy a terveket is ő készítette, vagy csak az építőmesteri feladatokat vállalta. Valószínű, hogy az épület terveit riválisa, Johann Aman, a bécsi Udvari Építészeti Igazgatóság vezetője készítette, aki a későbbiekben úton-útfélen próbált keresztbe tenni és belepiszkálni Pollack karrierjébe – leginkább akkor, amikor az első pesti vigadó tervezését nem rá, hanem Pollackra bízták.
A Vigadó nyitóbálján állítólag 1828-an voltak, és mivel ez volt a 30-as években Pest egyetlen koncertterme, a kor olyan nagy nevei kápráztatták el a közönséget, mint ifj. Johann Strauss, Liszt Ferenc és Erkel. A Duna partján álló épületet ne keressük, még az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején elpusztult, ugyanis a várat megszálló osztrák csapatok szétlőtték Pest ágyúzása közben.
Összesen 200 épület tervezésében és kivitelezésében vett részt, ezek nagy része mára eltűnt vagy a háborúk és a városrendezés áldozatává vált, ma már csak körülbelül 50 épülete maradt meg nagyjából eredeti állapotában, például a Ludovika. A tervezés előtt külföldi tanulmányútra ment, ahol leginkább a bécsújhelyi akadémia épületét tanulmányozta, hazatérése után pedig a megszokottnál is hamarabb készült el a tervekkel.
Legjelentősebb épülete egyértelműen a Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Múzeum. Ennek ötlete már az 1800-as évek elején felmerült József nádorban, de csak 1836-ban, Pollack többszöri közbenjárására hoztak róla döntést. A 10 éven át tartó, komoly munka akkor egy nagyon friss és modern épületet eredményezett. A homlokzat timpanonján Pannónia nőalakját, mellette a Dunát és a Drávát szimbolizáló alakokat látjuk. A múzeum főlépcsőházának falait pedig Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik.
A középületek mellett városi palotákat, bérházakat, vidéki kastélyokat és egyházi épületeket egyaránt tervezett és kivitelezett, dolgozott a Festeticsek dégi kastélyán is, és a család Zrínyi utcai palotáját is ő tervezte. A 19. századi Pest minden jelentősebb építkezéséből kivette a részét, azonban az 1840-es évektől visszavonult a munkától. Még beadott egy tervet az Országház lehetséges épületére, azonban a nemzetközi tervpályázaton már valószínűleg nem indult el. Pest ma is imádott klasszicista jellegét elsődlegesen neki köszönhetjük.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
