látnivalók és kultúra

szerkesztés

A világ legnagyobb szabadulóművészének budapesti emlékei – Harry Houdini

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 05. 03. 9:36

Harry Houdini Weisz Erik néven született Budapest VII. kerületében 1874-ben, március 24-én. Az ember azt gondolná, hogy tele a város rá utaló emlékekkel, de ez nagyon nincs így, szegény Houdininek még egy emléktáblája sincs. Tudjuk, hol született, van egy nevét viselő múzeum a Várban, egy Kolodko-szobor is készült róla, illetve a Szent András Sörfőzde nemrég piacra dobott egy Houdini nevű sört, de nagyjából ennyi. Ebben talán az is közrejátszik, hogy mindössze 4 éves volt a kis Erik, amikor a családjával kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol felcseperedve sosem vallotta magát magyarnak, hanem azt terjesztette, hogy ő amerikai és ott is született.

Természetes, hogy a világhírűvé vált magyarokra büszkék vagyunk, és ez mondható el Harry Houdini kapcsán is, még akkor is, ha ez a büszkeség sosem vált hivatalossá, hanem „csak” a nép jegyzi azt, hogy a híres szabadulóművész magyar volt. Ebben persze az is közrejátszik, hogy Houdini – mivel mindössze 4 éves volt, amikor családja elhagyta az országot – nem Magyarországon vagy a szülőhaza nevének öregbítése során vált híressé, hanem idegen földön és a saját jogán, nációtól függetlenül. Ráadásul a legendája érdekében még azt sem árulta el, honnan származik pontosan: szülőhelyeként azt az amerikai várost jelölte meg (a Wisconsin állambeli Appletont), ahol felnőtt, a születési év (1874) azonban stimmelt, a hónap és a nap viszont nem (március 24-e helyett április 6-a). 

Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest

Ezt a hamis információt az sem leplezte le, amikor a már világhírű bűvészművész nem sokkal édesanyja 1913-as halála előtt Budapestre hozta őt, hogy újra találkozhasson régóta nem látott rokonaival. Houdini a fontos alkalomra kibérelte a körúti Royal Hotel Pálmakertjét, és ott királynői pompával ünnepelte meg anyja és a budapesti rokonság újbóli egymásra találását. Az illuzionista addigra már annyi pénzt keresett szabadulószámaival, hogy még azt a ruhát is megvette az anyja számára, ami eredetileg Viktória királynőnek készült, közvetlenül a halála előtt, és amit pont emiatt talán sosem viselt. Ekkor történt meg állítólag az az eset, amellyel Harry Houdini beváltotta gyerekkorában tett ígéretét is: aranyérmékkel szórta tele édesanyja ölét. 

Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest

A Weisz család Budapest VII. kerületében, a Rákosárok utca 1. szám alatt éldegélt – az utca megvan, és a ház is áll még, sőt a számozás is megmaradt, csak a név változott meg az idők során. Ma a Csengery u. 1. alatt található az a ház, ahol Harry Houdini Weisz Erikként megszületett. Zsidó családból származott, apja (Weisz Sámuel) rabbi és jogtanácsos volt, anyja pedig otthon nevelte a gyerekeket. A család egyáltalán nem élt nagy lábon, sőt inkább szegény volt, így az a döntés született, hogy sok más honfitársukhoz hasonlóan ők is Amerikában próbálnak szerencsét. A Weisz család 1878-ban hajóra szállt, és meg sem állt az Újvilágig, július elején léptek partra, nagy reményekkel.

Houdini már gyerekként tudta, hogy illuzionista szeretne lenni. Művésznevét egyik példaképétől, a kor híres bűvészétől, a francia Jean-Eugène Robert-Houdintől kölcsönözte (az Houdin mellé illesztett i betűvel a neve franciául annyit tesz: 'mint Houdin'). A kis Harry azt is hamar elhatározta, hogy a specialitása a kiszabadulás lesz minél lehetetlenebb helyzetekből, a szabadulóművészetnek még az elméletét is kidolgozta, sőt a hivatásáról, a mutatványairól és az ötleteiről naplót vezetett. Leghíresebb – rendben, az egyik – mutatványát Moszkvában mutatta be, 1903-ban: a zord orosz télben meztelenre vetkőzött, megbilincselték, majd bezárták egy szibériai fogolyszállító vagonba. 28 perc alatt szabadult ki. 

Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest

Amikor Houdini az édesanyjával újra magyar földre lépett, az illuzionista már a csúcson volt. A legnevesebb bűvészegyesületek vették fel tagnak vagy választották vezetőjüknek (az Amerikai Bűvészek Társasága elnökének egymás után kilencszer választották meg), és belépett a New York-i szabadkőművesek közé is, mindössze 5 hét alatt érte el a mester fokozatot. Írt könyveket, belekóstolt a filmkészítésbe is, és felvette a harcot az általa csalóknak tartott szellemidézőkkel és spiritisztákkal – ez vetett véget Sherlock Holmes megteremtőjével, Sir Arthur Conan Doyle-lal való barátságának is, mivel az író felesége is szellemidézéssel foglalkozott.

Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest

A 20-as évekre nagy tekintélyű, fontos ember lett Houdiniből, aki járta az ország egyetemeit és előadásokat tartott. Többek között vaserősségű hasizmait is méltatta ezeken, és arra biztatta a nézőket, hogy nyugodtan üssék meg bármilyen erővel, úgysem lesz annak számottevő hatása. De tévedett! Egy ilyen, a gyomrát érő, váratlanul érkező, bombaerejű ütés utóhatásába halt bele. Mint kiderült, komoly vakbélgyulladása volt, amit valamiért nem kezeltetett, az ütés viszont olyan erejű volt, aminek hatására a vakbele gyakorlatilag szétrobbant. Harry Houdini, az elpusztíthatatlan(nak tűnő) szabadulóművész 52 évet élt. 

Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest

Houdini magyar származására, arra, hogy Budapesten született és csak 4 évesen érkezett Amerikába, a halála után majdnem 50 évvel derült csak fény. A hivatalos születési adatai 1972-ben váltak nyilvánossá, ekkor tudta meg a közvélemény, hogy Houdini egy Budapestről érkezett magyar bevándorló volt. Az új információ a nemzetközi renoméját persze nem kezdte ki, ahogy – sajnos – a Houdini-kultusz szárba szökkenését sem hozta el Magyarországon. Persze ami (még mindig) késik, az nem múlik. Az utóbbi években volt pár erre irányuló kezdeményezés. 

Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest

A Várban, a Dísz tér 11. szám alatt található Houdini Ház valójában sosem volt az övé, nem is csak róla szól, hanem az ő személyén és életútján keresztül magáról a bűvészetről. A House of Houdini állandó kiállítása két részből áll. Egyfelől megnézhetjük a szabadulóművész nevezetes tárgyait, mint például a bilincseit vagy a személyes levelezését, másfelől pedig az Adrien Brody főszereplésével készült, Magyarországon forgatott, 2014-es, Houdini című film kellékeit is.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Az Ungváron született, jelenleg Budapesten élő gerillaszobrász, Kolodko Mihály is fejet hajtott pár évvel ezelőtt Harry Houdini előtt, és egy remek miniszobrot állított az emlékére. A Kolodko-szobrok nagy részével ellentétben ez nem szabadtéren látható, hanem a Király utcai K11 Művészeti és Kulturális Központ előadótermében, egy emelvényen. 

Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest

És ott van még Houdini már említett szülőháza a Csengery utca 1. szám alatt. Amikor az épületet 2010 előtt felújították, a házat a nagy illuzionista nevével reklámozták – miközben egyetlen emléktábla sem jelzi a fontos tényt, hogy Houdini ott látta meg a napvilágot. A Damien ­White művésznéven ismert magyar bűvész aztán elhatározta, hogy akkor majd ő fogja ápolni Houdini emlékét. Terveztetett is egy emléktáblát, melynek szövegét még a Magyar Tudományos Akadémia is jóváhagyta, ám kihelyezni nem sikerült, az önkormányzati ügyintézés útvesztőiben újra és újra elakadt a beadvány. Úgyhogy Houdininek továbbra sincs emléktáblája, miközben az USA-ban a halálának évfordulóján (október 31.) tartják minden évben a Bűvészet Napját (National Magic Day). Talán nem véletlen, hogy Harry Houdini amerikainak vallotta magát.

A végére pedig egy igazi különlegességet hagytunk: a Szent András Sörfőzde nemrég új sörrel jelentkezett, amit az illuzionista Houdiniről neveztek el, nem véletlenül: kimondottan trükkös a Houdini sör, akárcsak a névadója. Nem egy hétköznapi ital, hanem ún. barleywine (árpabor), de a borhoz semmi köze. Erős karakterű, tekintélyt parancsoló, keserédes sör. Kisebb kortyokban, lassan issza meg az ember, egy 0,33-as kiszerelést 20-30 perc alatt. Kábé ennyi idő kellett Houdininek is ahhoz, hogy kiszabaduljon valahonnan. 

Hasonló tartalmak

Admin mode