Budapest legszebb fasora tavasszal, a cseresznyefa virágzásakor a leggyönyörűbb, évről évre hívogatja-csalogatja a sétálókat, akik mennek is. Mi is elmentünk, sétáltunk egy jót, miközben fotósunk, Csudai Sándor alaposan körbefotózta a sétányt, mert hát ilyen nem mindennapi, és már-már túlcsorduló látvánnyal azért még neki is ritkán akad dolga. Bár a képek tökéletesen visszaadják a Tóth Árpád sétány hangulatát, de azért aki teheti, menjen és nézze meg élőben is.
A Tóth Árpád sétány a Várnegyed legvonzóbb sétaútvonala, a várfal mellett haladó Bástya sétány része. 1946-ban nevezték el a költőről, aki korábban a közelben élt. A Várnegyed Attila út felőli részén találjuk, egyik végpontja az Anjou bástya, a másik pedig a Fehérvári rondella.
A sétányt az 1700-as évek elején alakították ki, akkor kapta a Langen Wand (Hosszú út) nevet. Az 1720-as években telepítették a kettős fasort, hogy 100 évvel később már mint fásított útat jelöljék meg a térképeken.
A második világháború nyomott hagyott a sétányon, amit csak az 1960-as évek második felében javítottak ki, és ekkor rendezték újra a sétányt is. 2009-ben ismét megújították. Azóta a sétány újra a fővárosik nagy kedvence, akár csak egykor a névadónak is, aki gyakran üldögélt ott egy padon.
Ma van pont a Föld napja, és nem állunk túl jól, ami a globális felmelegedést, a természet védelmét meg a klímaügyet illeti. Ha ehhez még hozzátesszük a cseresznyefavirágzást, akkor jogosan merül fel bennünk a kérdés: vajon meddig élvezhetjük? Ha végigsétálunk a Tóth Árpád sétányon, jusson ez is az eszünkbe és ne csak az, hogy milyen szép, mert a természet csak akkor marad ilyen szép, ha vigyázunk is rá.
