Amikor Hauszmann Alajos elkészítette a Budavári Palota bővítésének és átépítésének terveit, valószínűleg nem gondolta, hogy élete munkáját szétrombolja egy háború, majd egy diktatúra, azt pedig még kevésbé, hogy az egykori épületeinek visszaépítése heves vitákat generál a közvéleményben. A budai Várnegyed régen volt épületeinek és a Budavári Palota megsemmisült tereinek Hauszmann korabeli állapotának visszaállítása mellett és ellen is szólnak komoly érvek, azonban a hamarosan elkészülő Szent István-terem minden bizonnyal fontos turistalátványosság lesz.
Az államalapítóról elnevezett terem a századfordulón a palota egyik legjelentősebb belső tere volt, aminek kialakításán és berendezésén a kor legfelkapottabb iparművészei dolgoztak. A Szent István-terem rekonstruálását hosszú évekig tartó kutatás előzte meg, majd a konkrét munkálatok a II. világháborúban megsemmisült épületrész, a déli összekötő szárny rekonstruálásával kezdődtek.
Az augusztus 20-i átadásra elkészül a terem központi alkotása, az ország legnagyobb Zsolnay kandallója. Ezen a közel másfél tonnás, 4,5 méter magas és 2,5 méter széles műalkotáson pedig egy hatalmas Szent István-mellszobor áll, ezt eredetileg Stróbl Alajos készítette, de a háborúban ez is megsemmisült.
A termet sárkánymotívumos parketta, aranyozott oldalfal, kazettás részek és pirogránit királyképek díszítik. Utóbbiak Roskovics Ignác Országházban látható festményei nyomán készültek, és az Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolják. A munkálatok során rekonstruálták a csillárokat és a falikarokat is. A terem megvilágítását 92 darab Szent István-izzó másolata biztosítja.
A Szent István-terem és a hozzákapcsolódó kiállítás augusztus 20-án nyílik, és az első napokban ingyenesen tekintheti meg a nagyközönség.
