Nyitás: aki Budapestre látogat, két szállodai éjszaka után a harmadikat ingyen kapja

2020. március 16. óta új világban élünk, az elmúlt egy év a turizmus történetének legrosszabb éve nemzetközi szinten is. A hétvégi terasznyitás ellentmondásos reakciókat szült, és mindenkinek határozott véleménye van arról, hogyan is kéne nyitni. Lássuk, mit gondolnak erről a szolgáltatók.

A főváros arculatáért, marketingjéért felelős Budapest Brand Zrt. szervezte a konferenciát, melynek keretében a szállodásokat, az utazási irodákat, a vendéglátóhelyeket, a rendezvényszervezőket és a fesztiválokat képviselő szakemberek és szakmai szervezetek számolnak be a következő hónapok nyitási terveiről. Faix Csaba, a cég vezérigazgatója a Budapest Brand nyitási terveiről beszélt felvezető előadásában, és a hétvégi terasznyitások kapcsán ő is elismerte, hogy sokkal kisebb tömeget tartanak ideálisnak, ezért fontos, hogy a vendégek eloszlatása érdekében minél több terasz megnyitása lehetővé váljon. Ahol ez nem önkormányzati hatáskör, mint például az Andrássy úton, ott a főváros parkolóhelyeket szabadított fel a vendéglátóhelyeknek, és bevonnák a főváros kezelésében lévő, korábban engedéllyel nem rendelkező köztereket a terasznyitásba, és felgyorsítják az engedélyek kiadását akár 8 napon belülre. A Főváros a márciusban elfogadott turisztikai mentőcsomaggal is segíteni szándékozik, és egy újranyitási hotline-t hozott létre a vendéglátósoknak, rendezvényeseknek az aktuális szabályokról (06 1 318 8718). Emellett jövő héttől a közösségi irodákban ingyenes irodabérlési lehetőség indul rendezvényszervezőknek, hogy tudjanak tárgyalni az ügyfeleikkel.

A lezárások alatti időszakban elkészítették Budapest új turisztikai stratégiáját, melynek a Városházán elindultak a hivatalos egyeztetési körei. A „Találkozzunk Budapesten 2021–2027” című dokumentum célja, hogy Budapest a Covidtól függetlenül olyan desztináció legyen, ahova szívesen jönnek a turisták. (Hogy milyennek is képzeli ezt a Budapestet Faix Csaba, arról egy korábbi interjúban részletesen is beszélt a We Love Budapestnek.)

A nyitás fontos eleme lesz a tavaly akkora sikert nem aratott, idén megújuló Restart Budapest Kártya, melynek egyik legvonzóbbnak szánt része, hogy két szállodai éjszaka után a harmadikat ingyen kapja a fővárosban időző vendég. Emellett nyár elején országos kommunikációs kampányt és roadshow-t indítanak azokra a magyar településekre, ahonnan vendégeket várnak, hogy megmutassák Budapest kevésbé ismert különlegességeit.

Nyáron számítsunk majd arra, hogy a VALYO-val közösen júniustól újra megnyitják a rakpartot, ezúttal utcabútorokkal, installációkkal berendezve. „Nem tervezünk kocsmát a rakpartra” – tette hozzá Faix Csaba. Ami a külföldi turistákat és a határnyitást illeti, Béccsel és Prágával folytatnak beszélgetéseket, hogy együtt jelenjenek meg a piacon, és remélik, hogy legalább a környező országokból, Ausztriából, Szlovéniából lesz lehetőség beutazniuk a külföldieknek. 

Faix kiemelte, hogy az állam és a kormány szerepvállalása megkerülhetetlen, hogy a fővárost feltegyék a belföldiek turisztikai térképére, és hogy a szektor túléljen. Az MTÜ-vel közös marketingkampányra törekednek, és céljuk, hogy a SZÉP-kártyát lehessen Bp-kártyára költeni, illetve további újranyitási támogatásokra is szükség lesz.

Jövő tavaszra térhet vissza a régi kerékvágásba Budapest turizmusa

Arról, hogyan készülnek az újranyitásra és mire számíthatnak a budapesti szállodák, arról Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke festett nem túl rózsás képet. Ő úgy véli, az ősz lehet az első időpont Budapesten, amikor újraindulhat a külföldi turizmus, de jó lenne, ha a kétoldalú kapcsolatok erősítésével legalább a környező országokból érkezhetnének turisták. „Jövő tavasszal lehet olyan turizmus Budapesten, ami hasonlít a Covid előtti időszakra” – jelentette ki. Úgy látja, sok szálloda nemhogy nyáron, de még ősszel se fog kinyitni, például akik korábban a több száz fős turistacsapatokra építettek.

Budapest elsősorban nem belföldi úti cél, 93-95%-ban külföldiekre épít a turisztikai szakma. Ezt alátámasztják a számok: tavaly csupán 3-4 %-kal érkeztek többen belföldről. Flesch úgy véli, a Restart Kártya, a SZÉP-kártyás lehetőségek jók lehetnek, de 10%-nál nagyobb foglaltságot nem fognak produkálni.

Erős árcsökkenéssel fog járni a következő időszak, de amint a kereslet megindul, ez változni fog. A legégetőbb problémák között jelenleg a munkaerőhiány áll, nem tudni, ki fog visszatérni a szakmába; sokan máshol helyezkedtek el, és bizonytalannak ítélik meg a helyzetet – aki ugyanis nyáron visszatért a szektorba, azzal szembesült, hogy ősszel megint elvesztette a munkáját. Ez várhatóan a munkabérek növekedését fogja eredményezni, és előállhat olyan szituáció, hogy nem lesz éjszakai recepció – ahogy az amúgy sok nyugat-európai szállodára már jellemző.

Az európai nagyvárosok jelenleg mind azt várják, hogy elinduljanak a légi járatok. Sok nyugat-európai országban még belföldön se lehet utazni. De ha lehet majd menni, az emberek menni fognak  – ez a hétvégi terasznyitás konklúziója is.

A terasznyitásról és a vendéglátásról

A terasznyitásban különösen érintett volt a konferencián részt vevő Hamvas Zoltán, a Stand étterem / Stand 25 bisztró tulajdonosa, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke és Gianni Annoni, a Pomo D’oro tulajdonosa, akikkel Semsei Rudolf, a Vak Varjú éttermek / Budapest Party Service tulajdonosa beszélgetett. Mindegyikük telt házról és hálás vendégekről számolt be, érdekes módon a Stand üzleteiben a hétvégén az elvitel és a házhoz szállítás is nagyon erős volt. Egyetértettek abban, hogy az oltás a végső megoldás, és hogy hosszú távon azoknak a vendéglátóipari szereplőknek lesz jó Budapesten, akik a magyar vendégekre, a belföldi forgalomra építenek – mindhármuk vállalkozása ilyen egyébként.

Gianni az árcsökkentést hozta fel egy lehetséges problémának: szerinte fontos lenne megértenie elsősorban a vidéki vendéglátóknak, hogy korrektnek kéne lenni egymással, és nem az embervadászatra kiélezni a vendéglátást. Ugyanakkor áremelés is kilátásban van, mind a Stand, mind a Pomo D’orónál a  külföldi beszállítói nehézségek miatt nőttek egyes tételek árai, amihez az elszálló euróárfolyam is hozzátett. A jövőre nézve kérdés az is, hogy elhal-e az elvitel és a házhoz szállítás úgy, mint tavaly nyáron. Hamvasék akkor megkísérelték megszüntetni az elvitelt, de a vendégek ellenálltak; Gianni a házhoz szállítás megszüntetését tervezi a helyzet normalizálódásakor, de az elvitelét ő sem.

A munkaerőhiány itt is problémásnak tűnik, Gianni szerint Olaszországban is nagyon nehéz jó munkaerőt találni jelenleg. Hamvas szerint nagyon sokan elmentek a kereskedelembe, építőiparba dolgozni, de szerinte vissza fognak térni azok, akiknek a hivatása és a szerelme volt a szakma.

Hogyan repülünk 2021-ben?

Bogáts Balázs a Budapest Airport (BA) légitársasági fejlesztési és kereskedelmi tervezési vezetőjeként azért is felel, hogy minél több járatot hozzanak Budapestre és növeljék a forgalmat. Ez értelemszerűen nehéz volt az elmúlt 14 hónapban. Szeptember óta mínusz 90-95%-os üzemeléssel néznek szembe a Budapest Airtportnál, és a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa kalkulációi szerint csak 2024–2025-re tehető a teljes európai forgalom visszaállása. A BA azonban optimistább, 1-2 évvel előbbre hozná ezt – Bogáts szerint Budapest nem vesztett a vonzerejéből, a low cost légitársaságok gyorsabban reagálnak majd a keresletre, és a BA jórészt rájuk, illetve a hagyományos árszínvonalúakra épít.

Optimizmusra ad okot az is, hogy mikor tavaly júliusban kinyitott az ország, a forgalom megugrott, és hétszeresére nőtt a kapacitás. Idén júnus-júliusra 70%-os emelkedéssel számolnak, és azt már tudni lehet, hogy 33 légitársaság 116 reptérről biztosan tervez üzemelni. Ez egész jó szám, hiszen 2019-ben, a Covid előtt 153 reptér volt elérhető.

Most éppen heti 100 járat indul Budapestről, ami 600-700-ra is nőhet. Bogáts Balázs szerint az idei nyár a  tengerpartról fog szólni, és nem a zsúfolt városok lesznek a célpontok, de jó marketinggel ezen lehet változtatni.

Utasként arra mindenképp számítsunk majd, hogy vannak országok és légitársaságok, amelyek PCR- vagy gyorsteszthez, esetleg mindkettőhöz kötik az utazást, de Ferihegyen mindent el lehet majd végezni. Védettségi igazolványra is szükség lesz, amire többféle digitális verziót is bedobtak már, amit határőrök gyorsan tudnak majd ellenőrizni – a kérdésben hamarosan dönt az EU.

Fokozatosan nyitnak a budapesti fürdők

Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója a differenciált árpolitikáról, tudatosan kialakított kedvezménycsomagokról és a 2021–2023-as új stratégiáról is beszélt előadásában. Amint a kormányrendelet kimondja az áment, 6 fürdőjük azonnal (akár május 1-én) megnyit, ez az első ütem a Széchenyi, a Gellért, a Rudas, a Lukács, a Csillaghegyi fürdőket és a Paskál strandot érintené. A 2. ütem pünkösdre várható, a Palatinus és a Pesterzsébeti strand nyitásával. A június 15-i nyitás a Pünkösdfürdőt, a Római fürdőt és az útfelújítás miatt épp megközelíthetetlen Dandárt érintené.

Minden fürdőt valamilyen célcsoportra igazítanának, építenének a fiatalokra, az eseményturizmusra és a rendezvényekre; az egészségmegőrzés keretein belül magánfinanszírozott gyógyászatot alakítanak ki, és poszt-Covid-szolgáltatásokat is biztosítanak majd. A munkavállóik 80%-a már beoltott, kérik majd a védettségi igazolványt, és külön beengedő- és kiengedőkapukat terveznek, hogy elkerüljék a tumultust.

Lesz-e Sziget idén?

A nyitás részleteiről szóló kormányrendeletben nem szerepelnek a zenés-táncos rendezvények, így Kádár Tamás, a Sziget ügyvezetője még mindig nem tudja a választ a nagy kérdésre, lesz-e Sziget idén. Szerinte kisebb fesztiválok egészen biztosan lesznek, de a nagyoknál fontos lenne az előre tervezhetőség nemcsak a fellépők lefoglalása, hanem rengeteg más, a szervezésben érintett szektor miatt is. Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke szerint eleve egy bizonytalan iparágról van szó, amit csak megfejel a Covid-helyzet. A szereplők mindenesetre pozitívabban látják a helyzetet, mint tavaly, különösen a kicsi és a közepes fesztiválok.

Ha minden jól megy, akkor Budapesten például meg fogják tartani nyáron (vagy legkésőbb szeptemberben) a Mesterségek Ünnepét a Várban, az Érdi Jazz Fesztivált, Szentendrén több kisebb fesztivált, a Bakáts Fesztet, a Pont Fesztivált, a Margót, a Budapest Borfesztivált, a városligeti Rosaliát, szeptemberben a Gourmet Fesztivált és júniusról későbbre tolva a Gyerekszigetet is.

A profitorientált nagy fesztiválok viszont nagy bajban vannak, többen a tervezhetetlenség miatt már hónapokkal ezelőtt lemondták a nyári programokat. Kádár Tamás hozzátette, hogy inkább 2022 lesz a nagy rendezvények éve, már most látják, hogy csúsznak át a nagy koncertek, turnék jövőre a nemzetközi szinten.

Érkezett egy jó kérdés is a közönségtől: miért nem rendezik meg a Szigetet csak magyaroknak? Kádár ezt azzal indokolta, hogy a Sziget nemzetközi márka, nem tenne jót neki egy kisebb, fapadosabb verzió, és a fesztiválminőséget csak a szokásos költségkerettel tudnák  garantálni. „Ha kivonnánk a nemzetközi részét, az már nem a Sziget lenne” – válaszolta.

A konferencián további előadások is elhangoztak, Békefi Anna, a Budapest Convention Bureau ügyvezetője és Ganczer Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és Szolgáltatók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogyan készül a nyitásra a MICE piac és az üzleti rendezvényszakma, Molnár Judit MUISZ-elnök  és Lázár Judit MABEUSZ-elnök az utazási irodák eléggé rossz helyzetéről (40%-os munkaerő-elvándorlásnál tartanak, a képzett, tapasztalt munkaerő is elment, jelentős részük a szakmán kívülre, és nem biztos, hogy vissza akarnak térni a szektorba). Puczkó László a Liget Budapest újranyitásban és Budapest versenyképességének növelésében játszott mágnesvonzerő-szerepéről,  Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. kommunikációs és marketingigazgatója a Budavári Palota fejlesztéseiről. Végül megszólalt Norbert Kettner, a Wien Tourismus ügyvezető igazgatója is a bécsi kilátásokról. A konferencia két hétig visszanézhető ezen a linken.